Olaf Scholz német kancellár kijelentette, azt akarja, hogy az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásáért felelős személyeket bíróság elé állítsák, és olyan kivizsgálást kért, amely „nincs tekintettel senkire” – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német médiumra hivatkozva, amely a kancellárt idézte.
A jelentés szerint Scholz szombaton a Prenzlau város lakosaival folytatott beszélgetése során terrorcselekménynek nevezte az Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek felrobbantását. „Felhívunk minden biztonsági ügynökséget és a szövetségi ügyészséget, hogy folytassanak vizsgálatot anélkül, hogy bárkire is tekintettel lennének” – mondta el.
A szövetségi kancellár hozzátette: az Északi Áramlatok felrobbantása esetében nem szabad semmit véka alá rejteni. „Azokat, akik ezt tették, bíróság elé akarjuk állítani Németországban, ha eljutunk hozzájuk. Számíthatnak rá, semmilyen engedményt nem teszünk nekik” – szögezte le Olaf Scholz.
Németország nem akar illegális bevándorlást – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton egy lakossági találkozón a Brandenburg tartományi Prenzlauban.
Ha a tavalyi évhez hasonlóan megint 300 ezer ember jönne be Németországba úgy, hogy csak egy részüket illeti meg menedékjog, „az nem lenne jó” – fogalmazott a kancellár.
Ezért muszáj megvizsgálni, kinek van joga beutazni az ország területére – folytatta, kitérve arra, hogy „sajnos nem lehet teljes mértékben arra hagyatkozni, hogy a szomszédos országok megteszik azokat az intézkedéseket ezen a téren, amelyeket kötelességük lenne megtenni”. Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy a határellenőrzések során betartják az uniós jogszabályokat. Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy szeptember 16-tól kezdődően fél évre kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében.
A schengeni övezeten belül határellenőrzéseket normál esetben nem végeznek, ilyen jellegű intézkedésekről a tagállamoknak értesíteni kell az Európai Bizottságot.
Olaf Scholz német kancellár kizárta, hogy a jövőben nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyvereket szállít Ukrajnának, és ez a kérdés nem a szövetségesek döntésein fog múlni – számol be az rbc.ua hírportál a Radio Bergre hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz Prenzlau város (Brandenburg szövetségi állam) lakosaival folytatott beszélgetése során megerősítette, hogy megtagadta Taurus cirkálórakéták (körülbelül 500 km-es hatótávolság) szállítását azzal az indokkal, hogy ez „súlyos eszkaláció veszélye”. „Nemet mondtam. És persze ez vonatkozik a többi fegyverre is, ha odaadjuk, akkor ilyen messziről lőhetnek oda. Ez a döntés érvényben marad. Még akkor is, ha más országok másképp döntenek” – mutatott rá a német kancellár.
A Radio Berg emlékeztet arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ismételten felszólította és továbbra is kéri a szövetségeseket, hogy biztosítsák országának a nagy hatótávolságú fegyvereket annak érdekében, hogy támadhassa az orosz légierő logisztikáját és repülőtereit a frontvonaltól távol Oroszország területén.
Scholz szörnyűnek nevezte, hogy 300-400 ezer orosz katona halt meg csak azért, mert a történelemtankönyvek egyszer feljegyezték, hogy vezetőjük „pár négyzetkilométerrel” növelte Oroszország területét.
Olaf Scholz német kancellár szeptember 11-én a Bundestagban tartott beszédében kijelentette, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal folytatott harcában, de most a háború politikai lezárásának módjait kéri. Erről szeptember 11-én, szerdán tájékoztatott az Ukrinform.
„Helyes, hogy addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges, és meg is fogjuk tenni” – mondta Scholz az ország jövő évi költségvetéséről szóló vitában.
A kormányfő biztosítja, hogy Németország ezt továbbra is saját költségén, valamint a G7-országok által vállalt 50 milliárd dolláros hitel segítségével teszi.
„De ugyanakkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy létrejöjjön a béke, az igazságos béke, nem egy diktált béke, nem egy kapituláció, hanem amely tiszteletben tartja Ukrajna mint megtámadott ország szuverenitását és területi integritását” – mondta Scholz.
A kancellár szerint eljött az idő, amikor „meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak”.
Olaf Scholz német kancellár szeretné, ha az oroszok is részt vennének a békecsúcson, de „az nem fog működni”, ha folytatódnak a támadások – jelentette ki a politikus a Vorwärts (Előre) rendezvényen, számolt be a Tagesschau.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az agresszor Oroszországgal szembeni harchoz szükséges katonai támogatása mellett a háborús helyzetből kivezető utakat is tanulmányozni kell.
Scholz azt állította, hogy az ukrán vezetéshez hasonlóan ő is szeretne egy újabb békecsúcsot, amelyen Oroszországnak is részt kellene vennie.
„Természetesen nem fog menni, ha az, akinek ott kellene ülnie, azt mondja: »Én folytatom a támadásokat«” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyinra, a Kreml vezetőjére utalva.
A politikus biztos abban, hogy ebben a helyzetben arra van szükség, ami a politikában mindig fontos: az egyértelműség, a határozottság és a jellem.
„Ez a lényeg, ha békét és biztonságot akarunk biztosítani Európában” – tette hozzá Scholz.
Az Ukrajna által tervezett második békekonferencián ott kell lennie Oroszországnak is. Erről Olaf Scholz német kancellár beszélt a ZDF-nek adott interjújában.
A kancellár szerint eljött a pillanat, amikor tárgyalni kell róla, hogy miként lehet hátrahagyni a háborús helyzetet és megkötni a békét. Scholz azt mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel rendkívül őszinte megbeszéléseik voltak, melyek során egyetértettek abban, hogy a következő békekonferenciát okvetlenül meg kell szervezni, és azon feltétlenül ott kell lenniük az oroszoknak.
Ezzel együtt a német politikus dátumról vagy határidőről nem beszélt, és egyéb részleteket sem említett.
Volodimir Zelenszkij először idén nyáron, nem sokkal a mérsékelten sikeres svájci találkozó után beszélt arról, hogy szükség lenne egy második konferenciára, amelyen Oroszország is képviseltethetné magát. A folytatásban egy ideig többször felmerültek ezek a tervek – vagy elképzelések –, ám az ukrán hadsereg kurszki hadműveleteinek beindulása óta háttérbe szorultak.
Az oroszok több alkalommal is azt mondták, a feltételeik – amelyek eléggé meredekek – teljesülése előtt nem készülnek részt venni ilyen eseményeken.
[type] => post [excerpt] => Az Ukrajna által tervezett második békekonferencián ott kell lennie Oroszországnak is. Erről Olaf Scholz német kancellár beszélt a ZDF-nek adott interjújában. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1725899580 [modified] => 1725890430 ) [title] => Scholz: ideje beszélni a békéről, és szükség lenne egy konferenciára az oroszok részvételével [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126137&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 126137 [uk] => 126219 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 126138 [image] => Array ( [id] => 126138 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli.jpeg [original_lng] => 491345 [original_w] => 1920 [original_h] => 1274 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli-300x199.jpeg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli-768x510.jpeg [width] => 768 [height] => 510 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli-1024x679.jpeg [width] => 1024 [height] => 679 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli-1536x1019.jpeg [width] => 1536 [height] => 1019 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli.jpeg [width] => 1920 [height] => 1274 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/sholzzeli.jpeg [width] => 1920 [height] => 1274 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1725956617:2 [_thumbnail_id] => 126138 [_edit_last] => 5 [views_count] => 408 [_oembed_cfefe5a4c192e5e3776367c8dc23d6c9] =>
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Olaf Scholz német kancellár még a közelmúltbeli választási bukások után és a párton belüli kritikák ellenére is kitart amellett, hogy a 2025-ös szövetségi választáson kancellárjelölt legyen.
A Tagesspiegel című berlini lapban szombaton megjelent interjúban Olaf Scholz kijelentette: „Szilárd meggyőződésem, hogy az SPD-nek (a kormány legnagyobb erejét adó Német Szociáldemokrata Párt) és nekem olyan erős mandátumunk lesz 2025-ben, hogy mi vezethetjük a következő kormányt.”
Arra a kérdésre, megengedné-e Boris Pistorius védelmi miniszternek, hogy induljon a kancellári posztért, ha arra a következtetésre jutna, hogy az SPD-nek nagyobb esélyei vannak vele, a kancellár azt válaszolta: „Boris Pistorius, mint sokan mások, azt szeretné, ha újra kancellárként indulnék”. Olaf Scholz kijelentése azért is érdekes, mert felmérések szerint Boris Pistorius jelenleg a legnépszerűbb politikus Németországban.
Arra a kérdésre, hogy nem fárasztja-e még négy év kormányzás gondolata a Zöldekkel és a Szabad Demokratákkal, a kancellár azt mondta: „Futó vagyok, és kellően jó formában vagyok”, majd a kormánykoalíció alacsony támogatottságára utalva hozzátette: „politikai pályafutásom során már nyertem úgy választásokat, hogy a felmérések nem ezt sugallták”.
A Bundestag-választásokat 2025. szeptember 28-án tartják, ami után új kormányt alakítanak és új kancellárt választanak Németországban. A legutóbbi felmérések szerint a kormánypárt (SPD, Zöldek és Szabad Demokraták) együttes támogatottsága 30 százalék körül mozog.
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken megbeszélést folytat Olaf Scholz német kancellárral, a találkozót Frankfurtban tartják – számolt be az rbc.ua hírportál a Tagesschau német médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint a német kormány képviselője elmondta: „A szövetségi kancellár péntek délután Frankfurt am Mainban találkozik az ukrán elnökkel.” A tájékoztatása szerint a találkozó négyszemközt zajlik majd.
Ugyancsak pénteken tartják Frankfurt közelében az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport Ramstein formátumú ülését.
A Spiegel című német lap csütörtökön azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök személyesen vesz részt a következő Rammstein formátumú találkozón szeptember 6-án. Az újságírók szerint az ukrán államfő további nagy hatótávolságú fegyvereket, valamint légvédelmi rendszerek szállítását fogja kérni a partnerektől.
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Németország 17 IRIS-T légvédelmi rendszert rendelt Ukrajnának, amellyel kiegészíti a már átadott hét darabot – jelentette be szerdán Olaf Scholz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz elmondta, hogy Németország a Diehl Defense GmbH & Co. vállalattól további 22 IRIS-T rendszert rendelt. Ezek közül ötöt a Bundeswehrnek, 17-et pedig Ukrajnának szánnak. Mint megjegyezte, az Ukrajnának már átadott hét IRIS-T üteg több mint 250 orosz rakéta és drón lelövésében segített. Négy rendszert még ez év végéig leszállítanak, a többit a jövő évtől – ígérte a német kormányfő.
„Ez azt mutatja, hogy nem gyengül a német támogatás Ukrajnának. Előre terveztünk, és időben biztosítottuk a szerződéseket és a finanszírozást, hogy Ukrajna a jövőben teljes mértékben számíthasson ránk” – mutatott rá Olaf Scholz.
Amint a német kormány egyik meg nem nevezett tisztviselője a Bloobergnek elmondta, Ukrajna 2026-ig 24 darab IRIS-T rendszert kap Németországtól – 12 közepes és 12 rövid hatótávolságút.
Keir Starmer brit kormányfő az Olaf Scholz német kancellárral folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy országaik tárgyalásokba kezdenek az energiabiztonság, technológia és tudomány területén. A bejelentés érdekessége, hogy a britek a tárgyalásokat „a Brexit-kérdés fordulataként” jellemzik.
Mivel az Egyesült Királyság 2016-ban népszavazáson úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, majd a kilépési folyamat 2020. február 1-jén tényleges végbement, a britek kikerültek az EU közös piacáról – magyarul: elvesztették a vámmentes hozzáférést az európai piacokhoz.
Ezt a következményt fordítanák meg a britek azzal, hogy legnagyobb európai kereskedelmi partnerükkel, a németekkel külön megállapodásokat kötnek a kereskedelem könnyítése érdekében.
A részlete nem ismertek, de az elemzések szerint a piacokhoz való hozzáférés könnyítése, vállalkozásokat támogató programok és közszolgáltatások terén való fokozott információcseréje lehet a prioritások listáján.
Nem mellesleg zajlanak a brit-német védelmi megállapodás előkészületei, a szerződést várhatóan valamikor az ősz második felében írják alá. Ez a megállapodás megkönnyíti a hadiipari termékek könnyebb kereskedelmét a két ország között.
A munkáspárti Starmer arról is beszélt, hogy a konzervatív kormányok által kialkudott brit-uniós kilépési megállapodásnál „jóval előnyösebb” kereskedelmi alkut akar tető alá hozni, többek között csökkentenék a vámterheket az élelmiszerek esetében, csökkentenék az adminisztrációs terheket a művészeti-kulturális szolgáltatások terén, és kölcsönösen gyorsítanának a munkavállalási engedélyek kiadásán.
