Ukrajnában, akárcsak a világban, jelenleg minden olyan helyszín látható, ahol Oroszország észak-koreai katonákat koncentrál, a partnerek azonban ahelyett, hogy lehetővé tennék a mélységi csapásokat, figyelnek – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna megelőző csapást tud mérni, ha információval rendelkezik minden olyan helyszínről, ahol Oroszország észak-koreai katonákat képez ki. „Ha lenne rá lehetőségünk, elég nagy lőtávolságban csapnánk le. És ez a partnereken múlik. De az ilyen szükséges nagy hatótáv helyett Amerika figyel, Nagy-Britannia figyel, Németország figyel. Mindenki csak arra vár, hogy az észak-koreai hadsereg az ukránok elleni csapásba kezdjen” – mutatott rá.
Az elnök kiemelte: mindenkinek a világon, aki nagyon szeretné, hogy ez az orosz háború Ukrajna ellen ne terjedjen ki, és hogy Európából ne terjedjen át a háború a világ más régióira, ne csak figyeljenek. „Cselekedni kell. Szükséges, hogy a háború eszkalációjának és kiterjedésének megengedhetetlenségéről szóló szavak egybeessenek a tettekkel” – zárta gondolatait Volodimir Zelenszkij.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára.
„Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Az újonnan létrejött katonai szövetség igyekszik megérezni a nyugati világ reakcióját a provokációkra, a háború elkerülése érdekében erőre van szükség – jelentette ki szombaton Andrij Jermak, az Elnöki Hivatala vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak azt írta: „Oroszország háborúja Európában Ukrajna ellen és az észak-koreai hadsereg bevonása, Irán támogatása a közel-keleti háborúhoz, Észak-Korea uszítása a Koreai-félszigeten. Az autokráciák új katonai szövetségének vágya a demokratikus befolyási övezetek egyensúlyának bomlasztását illetően jelenleg egy kísérlet a nyugati világ reakciójának felmérésére.”
Az elnöki hivatalvezető hozzátette: ha ezek a provokációk nem kapnak kemény választ, akkor az agresszor országok megkezdik a felkészülést európai befolyásuk további érvényesítésére, amit háború nélkül nem lehet megtenni. „Mindenkinek van min elgondolkodnia. Oroszország és az autokráciák megbékítése nem működik. Erőre van szükségünk, hogy elkerüljük a nagy háborút” – zárta fejtegetését Andrij Jermak.
Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre ‒ jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.
„Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (az ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni” ‒ mondta Putyin.
Elmondta, hogy Oroszország képes nyomon követni, ha a britek vagy valaki más atomfegyvereket adna át Kijevnek.
Rámutatott, hogy a modern világban nem nehéz atomfegyvert létrehozni, de hangot adott álláspontjának, miszerint „a mai Ukrajna számára ez nem olyan egyszerű”. „Minden ilyen irányú lépésre megfelelő reagálás lesz a válaszunk”‒ figyelmeztetett az orosz elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajnának vagy NATO-tagnak kell lennie, vagy nukleáris fegyverek létrehozására kell törekednie, újabb provokációnak minősítette.
Emlékeztetett: a kijevi vezetés még azt megelőzően hangoztatta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, mielőtt a konfliktus „átment volna a forró szakaszába”.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt, már csak azért is, hogy saját katonáit megkímélje.
Kifejezte Moszkva készségét a Kijevvel való tárgyalásokra, ha ezekhez a 2022 tavaszán Isztambulban parafált dokumentumot veszik alapul. Szaúd-Arábiát „kényelmes” lehetséges helyszínként nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak tartalminak kell lenniük.
Az orosz vezető kiegyensúlyozottnak nevezte Brazília és Kína rendezési javaslatait, amelyek egyebek között előirányoznák a harcok beszüntetését és Ukrajna semleges státuszának biztosítását. Putyin szerint a két ország nem játszik össze Oroszországgal.
Azt mondta, hogy a harcok befejezése az ukrán féltől függ, és hogy a problémát a tárgyalóasztalnál kellene megoldani.
„Az ukrán hadsereg képtelen kiállni ezt a szellemi küzdelmet, valamint nagy pontosságú megsemmisítő eszközöket bevetni, mert Kijevnek egyszerűen nincsenek ilyenjei. A NATO ma az ukránok kezével harcol, nem kímélve az embereket. Oroszország mindemellett a maga erejéből harcol, maga készít szoftvereket, és maga fejleszti a technológiákat is” ‒ mondta Putyin.
Mint mondta, Moszkva hosszú távú békét akar. A megváltozott nyugati retorikát, a Kremllel való párbeszéd lehetőségének keresését annak tulajdonította, hogy Nyugaton megértették: Oroszországot nem lehet legyőzni.
„Ha békefolyamatról beszélünk, az nem lehet olyan folyamat, amely egy hétig, két hétig vagy egy évig szóló tűzszünetet jelent, hogy a NATO-országok újrafegyverkezhessenek, és új lőszereket tartalékoljanak be. Hosszú távú, fenntartható és tartós béke feltételeire van szükségünk, amelyek egyenlő biztonságot nyújtanak e nehéz folyamat minden résztvevőjének” ‒ mondta Putyin a találkozón.
„Nekünk emellett kétségtelenül meg kell oldanunk Oroszország hosszú távú biztonsági érdekei biztosításának kérdését” ‒ fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki isztambuli sajtóértekezletén „őrülteknek” nevezte az ukrán vezetés tagjait nukleáris ambícióik miatt, és azt hangoztatta, hogy „ebből semmi nem lesz, soha és semmilyen körülmények között”.
Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva nem fogad el semmilyen opciót, amelynek keretében Ukrajna megtarthatná azt a lehetőséget, hogy a Nyugat Oroszország fenyegetésére használhassa fel őt.
Megismételte: az orosz alapállás értelmében Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, státusa semleges marad, és az országban megoldódnak majd az orosz ajkú és az orosz lakosság problémái.
Putyin a BRICS-országokból érkezett főszerkesztőknek egyebek mellett bejelentette, hogy nem utazik el a G20-csoport novemberi brazíliai csúcstalálkozójára, hogy ne bolygassa meg a fórum normális munkáját. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Büntetőbíróság (ICC) joghatósága nem egyetemes, és a határozatait könnyen ki lehet játszani.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen ukrán gyerekek Oroszországba történt állítólagos kényszerű áttelepítése miatt.
Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy részt vegyen az Izrael és az Irán közötti konfliktus rendezésében, ha az érintett felek ebben érdekeltek. Közölte, hogy meghívta Mahmúd Abbászt, a palesztin hatóság elnökét a BRICS-országoknak a jövő héten Kazanyban esedékes csúcsértekezletére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem avatkozik be Washington és Peking viszonyába. Oroszország és Kína elleni fenyegetésként és a feszültség fokozásaként értékelte, hogy az Egyesült Államok fegyvereket telepít Ázsiába. Az orosz‒kínai együttműködést a stratégiai stabilitás egyik kulcstényezőjének nevezte.
Úgy vélekedett: az Egyesült Államoknak el kellene gondolkodnia azon, hogy az Oroszország elleni szankciók negatívan hatnak a dollárra, valamint hogy a Kína fejlődésének fékezésére irányuló kísérlet negatívan hat magára az amerikai gazdaságra.
Okfejtése szerint Oroszország nem törekszik a világ átrendezésére, az új hatalmi központok kialakulása természetes folyamat.
„Ez természetes módon történik. Mi csak azt mondjuk, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat, és ennek megfelelően kell reagálnunk rá” ‒ fogalmazott Putyin.
Szergej Lavrov külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Vlagyimir Putyin elnök által felvázolt „vészhelyzeti tervet” léptetné életbe arra az esetre, ha Ukrajna engedélyt kapna arra, hogy a nyugatiak által szállított nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszországon belül csapásokhoz használja.
Putyin korábban azt mondta, hogy bármilyen ilyen csapást Moszkva a fegyvereket biztosító országok közvetlen támadásaként kezelne.
A diplomata a kijevi külföldi fegyveradományozók közelgő találkozóját kommentálta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető „történelmi jelentőségűnek” hirdetett. Moszkva nem követi az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat, mivel már elkészítette válaszát – mondta a külügyminiszter.
„Amint ez a döntés [a Nyugat részéről, hogy engedélyezi Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát] megszületik, ha megszületik, ezt megtudjuk, és a Vlagyimir Putyin által említett vészhelyzet már működésbe lép” – mondta Lavrov az orosz 1-es csatorna műsorszolgáltatónak.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen, Ukrajna által nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadást Moszkva úgy kezelne, mintha azt közvetlenül a NATO indította volna. Felvetette, hogy Oroszország válaszul hasonló fegyverekkel fegyverezhetné fel a Nyugat ellenségeit.
Moszkva jelenleg frissíti nukleáris doktrínáját, hogy egy nukleáris állam által támogatott, nem nukleáris állam támadása is bekerüljön azon feltételek közé, amelyek Oroszország részéről nukleáris megtorlást válthatnak ki.
Kijev hónapok óta könyörög az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú fegyvereikkel Oroszország mélyén végrehajtott csapások tilalmát, és a nyugati vonakodást okolja a harctéren a közelmúltban elszenvedett sorozatos kudarcaiért.
Orosz tisztviselők korábban azt állították, hogy az elvi döntés, hogy teljesítsék Ukrajna kívánságát, már megszületett, és a nyugati országok most választják ki az eszközt, hogy ezt a nyilvánosság elé tárják.
Zelenszkij remélte, hogy a tilalmat feloldják a múlt hónapban tett amerikai látogatása során, ahol bemutatta „győzelmi tervét” Joe Biden elnöknek. A helyi média szerint az amerikai tisztviselők szkeptikusak az ukrán vezető javaslatával kapcsolatban, amelyet nem tartanak életképesnek Oroszország legyőzésére és azt csak egy kívánságlistaként emlegetik.
A nyugati országok vezetői már nem félnek az orosz nukleáris fenyegetésektől, és egyre inkább Ukrajna további támogatása mellett emelnek szót – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Time amerikai magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai kiadvány megjegyezte, hogy a nukleáris háborúval kapcsolatos fenyegetések eszkalálásával a Kreml igyekszik megakadályozni, hogy a nyugati országok támogassák Ukrajnát, mindenekelőtt akkor, amikor az Oroszország mélyén lévő célpontok elleni csapásokhoz szükséges fegyverekről van szó.
A magazin felidézte, hogy szeptember 19-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben felszólít, hogy biztosítsanak fegyvereket Ukrajnának, és engedélyezzék az ilyen csapások végrehajtását. Moszkva válasza erre a dokumentumra szokatlanul kemény volt. Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke kijelentette, hogy ez a határozat „nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz fog vezetni”. Azt írta a Telegramon, hogy egy orosz interkontinentális ballisztikus rakéta 3 perc 20 másodperc alatt képes elérni Strasbourgot, ahol az Európai Parlament is található.
Roberta Metzola, az Európai Parlament elnöke Vologyin kijelentését „tipikus reakciónak nevezte, amely konfrontatív” a Timenak adott interjújában. Arra a kérdésre válaszolva, hogy komolyan veszi-e az ilyen fenyegetéseket, a politikus hozzátette: ha felerősödik az ilyen retorika, akkor fel kell készülnünk rá.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, nem tudja, hogy a Kreml tisztviselőinek retorikája blöff-e vagy igaz. Ugyanakkor szerinte „soha nem engedhetjük meg, hogy valaki, aki nem tiszteli a demokráciát, az emberi jogokat és mindazt, amiben hiszünk, nem engedhetjük meg, hogy ő döntse el, mit tegyünk”. Úgy vélte, „a félelem és a vezetés nem jár kéz a kézben”. Hozzátette, hogy a Nyugat azon szokása, hogy aggódik Putyin „vörös vonalai” miatt, túl hosszú késlekedésekhez vezetett Ukrajna támogatásában. „Az egyetlen vörös vonal, amit ebben a háborúban látok, már átlépték, amikor megtámadták Ukrajnát” – mutatott rá a dán kormányfő.
A Time megjegyzi, hogy a Kreml egyértelműen tudatában van a „vörös vonalak” figyelmen kívül hagyásának, és továbbra is egyre többet húz belőlük. A magazin emlékeztetett arra, hogy néhány nappal Vologyin strasbourgi fenyegetése után Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak csökkentenie kell az atomfegyver használatának küszöbét. A diktátor azt javasolta, hogy egy nagyszabású, hagyományos fegyvereket, például rakétákat vagy akár drónokat használó támadás esetén Oroszország atombombával válaszolhasson.
A dán miniszterelnök szerint nem szabad tovább habozni, nyugati fegyverekkel kell lőni Oroszországot.
Mette Frederiksen szerint a Nyugatnak szabad kezet kell adnia Ukrajnának, hogy fegyvereit Oroszországon belül használja – írja a Magyar Nemzet.
A dán miniszterelnök aggasztó kijelentéseket tett a Bloomberg televíziónak adott interjúban. Szerinte a Nyugatnak fel kell hagynia a „vörös vonalakkal” való foglalkozással, és engednie kell Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon orosz területen.
💯 We need to stop discussing Russian "red lines" and lift ban on use of weapons – Danish PM https://t.co/4GPvKkW7UH
A legfontosabb vörös vonalat már átlépték az oroszok, amikor Ukrajnába mentek. Ezt mondta Frederiksen. Éppen ezért szerinte Oroszországnak nincs joga megmondani a NATO-nak, Európának vagy Ukrajnának, hogy mi a helyes cselekedet.
Dánia egyébként már jelezte Zelenszkijnek, hogy a fegyverek, amelyeket Koppenhága szállított, nincsenek korlátozásokhoz kötve, amennyiben Ukrajna betartja a nemzetközi jogot.
Frederiksen nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az Egyesült Államok vajon mit gondol az F-16-os vadászgépek Ukrajnában való használatáról.
A háborúpárti Frederiksen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások hozhatnak megoldást: „Amikor megnézzük az orosz magatartást, nemcsak Ukrajnában, hanem a Nyugat-Balkánon, a Közel-Keleten, Afrikában, a Száhel-övezetben is, azt láthatjuk, hogy Oroszország megpróbálja destabilizálni a világot” – mondta.
Zelenszkijnek nem sikerült meggyőznie a Nyugatot, hogy szüntesse meg az Oroszország elleni csapásokra vonatkozó korlátozásokat.
President of Ukraine Volodymyr Zelensky attends the 50th edition of The European House Ambrosetti forum TEHA at Villa D’Este in Cernobbio, Italy, on September 6, 2024 (Photo by Alessandro Bremec/NurPhoto). (Photo by Alessandro Bremec / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem sikerült meggyőznie nyugati szövetségeseit arról, hogy engedjék feloldani az orosz területek mélyére irányuló csapásokra vonatkozó korlátozásokat – írja friss cikkében a The Washington Post. Mint fogalmaznak, a rezsim fő katonai támogatója, azaz az Egyesült Államok továbbra is szkeptikus e kérdésben.
Az újság szerint ez a nyilvános kudarc rávilágít az ukrán vezető térvesztésére.
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak el kell törölniük a nyugati fegyverek által az Oroszországi Föderáció területén végrehajtott támadásokra vonatkozó korlátozásokat, és biztosítaniuk kell a folyamatos fegyver- és lőszerellátást – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a Parlament elnöke a „Háború, demokrácia és parlament: Ukrajna 2024” elnevezésű tájékoztatóján a washingtoni Ukraine House-ban, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Emocionálisan kommentálta a legutóbbi hatalmas orosz rakétatámadást Ukrajna, az Ohmatdit Gyermekkórház és a szülészeti kórház ellen. Fotókat mutatott be a támogatást szállító autók sorairól.
„Partnereinknek is meg kell tanulniuk a szolidaritás leckéjét. Szükséges, hogy ilyen gépkocsisorok legyenek fegyverekkel, amelyek időben megérkeznek Ukrajna határára” – hangsúlyozta Sztefancsuk.
Elmondása szerint Ukrajna mindenekelőtt azt akarja, hogy az ENSZ Alapokmánya által garantált védelemhez legyen joga, és azt a lehető legteljesebb mértékben kihasználja.
„Szükséges az Orosz Föderáció területén a nyugati fegyverekkel történő támadásokra vonatkozó korlátozások eltörlése, stabil és kiszámítható fegyver-, lőszerellátásra van szükségünk, F-16-osokra, pilóták képzésére, lőszerre van szükség ezekhez a gépekhez” – hangsúlyozta a parlament elnöke.
Kiemelte: az egyetlen lehetőség az ellen a 25 repülőtér elleni támadás, ahonnan orosz katonai repülőgépek szállnak fel, hogy irányított légibombákat indítsanak Ukrajna fölé.
Elmondása szerint a legutóbbi orosz támadás tanóra kell, hogy legyen azok számára, akik megpróbálják rávenni Ukrajnát, hogy tárgyaljon Oroszországgal.
„Ez egy újabb példa arra, hogyan kell felfognunk azokat a mantrákat, amelyek szerint Oroszország békét akar. Láthatják, milyen az úgynevezett orosz béke”, fogalmazott Sztefancsuk.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak el kell törölniük a nyugati fegyverek által az Oroszországi Föderáció területén végrehajtott támadásokra vonatkozó korlátozásokat, és biztosítaniuk kell a folyamatos fegyver- és lőszerellátást, jelen...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720548480
[modified] => 1720545301
)
[title] => Sztefancsuk felszólította a Nyugatot, hogy oldja fel az Oroszország elleni támadások korlátozását az Ohmatdit elleni támadás után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121138&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121138
[uk] => 121112
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121114
[image] => Array
(
[id] => 121114
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[original_lng] => 56795
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1720466678-266.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720534501:5
[_thumbnail_id] => 121114
[_edit_last] => 5
[views_count] => 913
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7e7b40edf8b4677b0c786472038213] =>
💯 We need to stop discussing Russian "red lines" and lift ban on use of weapons – Danish PM https://t.co/4GPvKkW7UH
Kijev jelentős sikere egy erős és sikeres Ukrajna lesz, amely integrálódik a Nyugatba, és amely katonai, gazdasági és demokratikus téren is megállja a helyét – kommentálta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Volodimir Zelenszkij elnök kijelentését, miszerint Ukrajna és a Nyugat eltérően értelmezi a győzelmet, számolt be az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztérium honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken megjegyezte, hogy Ukrajnának az ellenség elrettentésére és az agresszió elleni védekezésre kell összpontosítania hosszú éveken keresztül. „Biden elnök megnyitotta az utat több mint 30 ország előtt, hogy megállapodjanak abban, hogy tíz évre kétoldalú biztonsági megállapodásokat írnak alá Ukrajnával. Ezek a megállapodások azt is jelezik Vlagyimir Putyinnak, hogy nem várhatja ki Ukrajna meggyengülését, nem várhatja ki Ukrajna összes partnerének a kifáradását. Ugyanakkor Ukrajna idővel úgy fejleszti saját védelmi ipari bázisát, hogy az önfenntartó tudjon lenni” – tette hozzá.
Az amerikai külügyminiszter kitért a gazdaság kérdésére is, amelyen sok múlik. Szerinte az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy befektetéseket vonzzon Ukrajnába, mert megfelelő befektetésekkel az ukrán gazdaságban óriási lehetőségek rejlenek. „Megpróbálunk magánbefektetéseket vonzani Ukrajnába, hogy a gazdasága növekedhessen és virágozhasson. Már most látjuk, hogy a Fekete-tengeren keresztül Ukrajna annyit exportál, mint amennyit exportált 2022 februárjáig. Megfelelő befektetéssel Ukrajna gazdasága óriási potenciállal rendelkezik Természetesen mind a katonai, mind a gazdasági képességek szempontjából légvédelemre van szükség, hogy megvédje azokat a területeket, amelyekbe beruház. Úgy gondolom, a következő hetekben sok ilyen hírt fognak látni, amikor elkezdjük a NATO-csúcsot a jövő héten” – mondta Blinken.
Az amerikai külügyminiszter befejezésül hozzátette, hogy a sikeres Ukrajna lenne a legerősebb válasz Putyinnak. „És végül egy szilárd demokratikus álláspont. Az a tény, hogy az Európai Unió megnyitotta Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát, a legjobb garancia arra, hogy Ukrajna továbbra is végrehajtsa a demokráciája megerősítéséhez és elmélyítéséhez szükséges reformokat. Ennek eredményeként sikeres országot kapunk, és egy olyan országot, amely ezen a három területen a pozícióját megőrizve a lehető legerősebb választ adja Vlagyimir Putyinnak” – foglalta össze Antony Blinken.
