Július 16-án, kedden lépett hatályba a helyi nyomtatott sajtó számára „Az ukrán nyelv mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvény 25. cikkelye, amely szabályozza az államnyelv használatát, számolt bea nyelvi ombudsman sajtószolgálata.
Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy 2019 júliusától hét végrehajtási szakasz volt Ukrajnában: a legtöbb területen – reklám, oktatás, kultúra, szolgáltatás, közlekedés, egészségügy – kötelezővé vált az ukrán nyelv.
„Ma pedig, a törvény ötödik évfordulóján kezdetét veszi a nyolcadik szakasz – életbe lép a 25. cikkely, amely az államnyelv használatát szabályozza a helyi nyomtatott sajtóban” – áll a közleményben.
A 25. cikkely értelmében az államnyelven kiadott változat megléte Ukrajnában minden nyomtatott sajtó esetében kötelező, és ha vannak más nyelvű változatok, akkor azoknak azonos néven, tartalommal, méretben és nyomtatási módszerrel kell kiadni. A nyomdában a két kiadásnak azonos sorszámmal kell rendelkeznie, és ugyanazon a napon kell kiadni.
A nem állami nyelven megjelent nyomtatott sajtó előfizetéses terjesztése is megengedett, feltéve, hogy Ukrajnában meg van a lehetősége ugyanarra a kiadványra előfizetni államnyelven.
Ezen túlmenően minden terjesztési ponton (metróban, pályaudvarokon, szupermarketekben, benzinkutaknál) az államnyelvű nyomtatott sajtónak az adott helyen terjesztett nyomtatott sajtótermék minimum 50%-át kell kitennie.
Ugyanakkor számos követelmény nem vonatkozik a kizárólag krími tatár nyelven vagy Ukrajna őslakos népeinek nyelvén megjelenő nyomtatott sajtóra.
Az első, második rész és a negyedik rész második bekezdése nem vonatkozik azokra a nyomtatott sajtókra, amelyek kizárólag krími tatár nyelven, őslakos népek nyelvén, angol nyelven, az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén jelennek meg, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e részeket államnyelven. Nem terjed ki továbbá tudományos kiadványokra, melyek nyelve e Törvény 22. cikkelyében van meghatározva.
Mint korábban beszámoltunk róla, Kárpátalján tartózkodik Szijjártó Péter magyarországi külgazdasági és külügyminiszter, aki Ungváron tárgyal Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.
Vitalij Hlahola újságíró közzétett egy rövid videorészletet a közös sajtótájékoztatóról, amelyben Dmitro Kuleba elmondja, hogy a nyelvtörvényről is szó esett a tárgyaláson, s úgy állapodtak meg, hogy ezt a kérdést két oldalról szeretnék rendezni.
Az információk szerint a magyar fél átadta a számára kérdéses pontok listáját, amelyek véleményük szerit átdolgozásra és kiegészítésre szorulnak. Az ukrán fél időt kért ezen dokumentum áttanulmányozására. Úgy döntöttek, hogy összeállítanak egy speciális bizottságot a két külügyminisztérium égisze alatt, melynek tagjai 10 napon belül mindkét ország kormánya előtt mutatják be a kérdéses részletek esetleges megoldásait.
Kuleba kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek oktatással és nyelvhasználattal kapcsolatos jogait Ukrajnában megoldották minden nemzeti kisebbség számára. „Ma további kéréseket kaptunk a magyar féltől, feldolgozzuk őket. Köszönöm Péternek, hogy ezt a tényt elismerte, s a legfontosabb lépést megtettük. Ukrajna teljesítette kötelezettségeit az Európai Unió előtt, de ez a kérdés kétoldalú, s mi ezt kétoldali rendben, tisztességesen, konstruktívan átdolgozzuk részletesen. Azt szeretnénk, hogy minden állampolgárunk boldog legyen, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiséghez tartozik” – közölte.
Szijjártó Péter a maga részéről kijelentette, hogy Magyarország csak annyit szeretne, hogy a „magyarok kapják vissza azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt még rendelkeztek Ukrajnában. Ez mindennek az alapja.” A magyar kormány 11 pontban összegezte kéréseit, köztük a nemzetiségi iskolai jogállás visszaállítását, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségének újra megteremtését és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát a felsőoktatásban, kultúrában, közigazgatásban és a közösségi élet terén.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az ukránok mindenképp megállapodásra kívánnak jutni a sokat kritizált nyelvtörvény kérdésben az Európai Unióval a tagsági tárgyalások megkezdése előtt.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Kijev kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat – írja az Index a Financial Times információira hivatkozva.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olha Sztefanisina kijelentette, Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit annak érdekében, hogy még idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
A miniszterelnök-helyettes bejelentése nem véletlen, hiszen épp ez a kérdés vált a legnagyobb akadállyá az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások megkezdése előtt, a blokk vezetőinek pedig decemberben kell dönteniük a tárgyalások megkezdéséről. A magyar kormány álláspontja szerint a jövőre életbe lépő szabályozás ellehetetlenítené a magyar nyelvű oktatást Kárpátalja magyarlakta részein.
A Financial Times információi szerint az ukrán tisztviselők ezen a héten kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megpróbáljanak megállapodást kötni az ukrán és a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról a középiskolákban.
„Módosítani fogjuk a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, és szükség esetén további módosításokat is beiktathatunk, de mindenekelőtt tárgyalásokra van szükség” – fogalmazott Olha Sztefanisina, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az etnikai kisebbségeknek meg kell tanulniuk az államnyelvet, vagyis az ukránt, hogy országszerte élni tudjanak a lehetőségekkel.
„Azt szeretném, hogy a román nyelv egyesítsen mindannyiunkat, akik itt élünk, és szeretjük ezt a földet. 27 milliós közösségünk minden tagjával együtt a románt, az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikét használjuk. Azoknak, akik azt állítják, hogy hazánk polgárai moldávul, nem pedig románul beszélnek, egyetlen céljuk van: éket akarnak verni közénk.”
Ezek a gondolatok Maia Sandutól, Moldova köztársasági elnökétől származnak, aki szerda este közösségi oldalán jelentette be: aláírta a törvényt, melynek értelmében ezentúl a Románia és Ukrajna közé ékelődött kelet-európai állam hivatalos nyelve a moldáv helyett a román lesz. Előbbi ezek szerint lényegében megszűnik.
A vonatkozó törvényt februárban terjesztette a moldovai parlament elé a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), majd élénk viták után március 16-án fogadta el azt a parlamenti többség. A 101 tagú törvényhozás képviselői közül 58-an mondtak igent, az ellenzéki szocialisták és kommunisták nemmel szavaztak, sőt vehemensen tiltakoztak, és ezt azóta sem hagyták abba.
A téma nem most került a középpontba, hiszen a Szovjetunió összeomlása és Moldova függetlenné válása óta napirenden van. A 90-es évek elején frissiben létrejött állam egyik első döntése értelmében tértek át a cirillről a latin betűs írásmódra, majd az Alkotmánybíróság 2013-ban állásfoglalást adott ki arról, hogy a román nyelvvel indokolt lenne felváltani a moldávot, minekutána a kettő között nincsenek érdemi különbségek. Hogy valóban nincsenek-e, vagy vannak mégis, az sokkal inkább politikai, mintsem nyelvészeti-nyelvtörténeti kérdés. A komolyabban vehető szakértők zöme azért jellemzően úgy véli, ugyanarról a nyelvről van szó, a fontosabb különbségek főként a szovjet korszak évtizedei alatt alakultak ki – a leginkább látványosak az orosz/szláv jövevényszavakban mutatkoznak meg –, és a kilencvenes évek, az izoláció megszűnése óta ezek is eltűnőben vannak.
Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a de iure Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban és a Gagauz autonóm területen más szabályok vannak érvényben. Transznyisztriában elvileg a moldáv nyelv cirill betűs verziója a használatos, noha valójában mindenki oroszul beszél – az intézményekben is –, míg Gagauziában három hivatalos nyelv van, a gagauz, a moldáv és az orosz. Románról sem az egyik, sem a másik térségben nincs szó.
A Maia Sandu által aláírt törvénymódosítás nyomán a moldáv nyelv megjelölést minden jogszabályban a románnal váltják fel, ez az „államnyelvre”, a „hivatalos nyelvre” és az „anyanyelvre” is vonatkozik. Ezzel együtt az alkotmányból is kiveszik az oda bő harminc évvel ezelőtt, a cirill betűk kiiktatása jegyében bekerült, mostanra idejétmúltnak minősített „latin átírás szerint” megfogalmazást.
Az ellenzék tiltakozásának egyik alapja, hogy a szóban forgó törvényt feles többséggel fogadtatta el a PAS, csakhogy az az alkotmányt is érinti, amit minimum kétharmaddal vagy népszavazás útján lehetne megváltoztatni.
A fejleményeket lelkes hangnemben kommentálta a szomszédos Románia. Nicolae Ciuca miniszterelnök „a történelmi és tudományos igazság elismeréséről” beszélt, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök pedig „az orosz fenyegetés előtt emelt újabb pajzsnak” minősítette a „nyelvtörvény” elfogadását.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn arról beszélt: az úgynevezett moldovai nyelv nem létezik, az csak mesterséges konstrukció, amelyet a Szovjetunió hozott létre, és ma Oroszország használja propagandacélokra. Erre már muszáj volt reagálnia Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőnek is, azzal, hogy „Bogdan Aurescu úr sem létezett soha, de végül is létrehozták. Lehetséges most őt mesterséges konstrukciónak nevezni?”
Ciolacu házelnök mindenesetre ilyet is írt a közösségi oldalán: „Gratulálok a törvényhozóknak, akik megszavazták ezt a rendkívül fontos törvényt. Március 27-én, Románia és Besszarábia 1918-as egyesülésének napján Chisinauban leszek, és azt szeretném, hogy együtt ünnepeljük a román identitás hatalmas győzelmét.”
[type] => post
[excerpt] => A vonatkozó törvényt februárban terjesztette a moldovai parlament elé a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), majd élénk viták után március 16-án fogadta el azt a parlamenti többség. A 101 tagú törvényhozás képviselői közül 58-an mondt...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1679576460
[modified] => 1679575742
)
[title] => Moldova elnöke aláírta a nyelv átnevezéséről szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=74130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74130
[uk] => 74105
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 74106
[image] => Array
(
[id] => 74106
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[original_lng] => 724840
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1679568572:4
[_thumbnail_id] => 74106
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2692
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15096
[1] => 25593
[2] => 65
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Maia Sandu
[1] => Moldova Köztársaság
[2] => nyelvtörvény
)
)
[4] => Array
(
[id] => 51309
[content] =>
Július 16-án lép érvénybe a nyelvtörvény 27. cikkelyének második része, mely szerint
az ukrán nyelvnek a webes források és felhasználói felületek nyelvévé kell válnia.
A hírt Tarasz Kremeny, az államnyelv védelméért felelős biztos közölte – írja az ombudsman sajtószolgálata.
Július 16-tól a következő változások lépnek hatályba:
minden olyan terméket, amely számítógépes programmal rendelkezik – autó, mosógép, kávéfőző, stb. – „honosítani” kell az Ukrajnában történő értékesítéshez. A terméknek ukrán nyelvű felülettel kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy ez a termék elektronikus képernyővel van ellátva, vagy gombos vezérlőpulttal rendelkezik.
minden internetes forrásnak (weboldal, közösségi oldal, YouTube, viber, Telegram-csatorna, mobilalkalmazások stb.), amelyet az Ukrajnában bejegyzett gazdasági társaságok internetes képviseleteként használnak, ukrán nyelvű alapverzióval kell rendelkezniük.
Amennyiben az érintettek nem teljesítik a követelményeket, pénzbírságra kell számítsanak. A pénzbírság összege 3400–7500 hrivnya, ismételt törvénysértés esetén pedig 7500–11900 hrivnya.
Az érvényben lévő ukrán nyelvtörvény jogfosztó módon korlátozza a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát, mondja Bocskor Andrea Fideszes Európai Parlamenti képviselő.
Bocskor Andrea szerint szomorú, hogy a Velencei Bizottság által is kifogásolt törvényt alkotmányosnak nyilvánítottak, illetve sem az Európai Parlament, sem az Uniós intézmények nem állnak ki határozottan az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogaiért.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) sajnálatosnak tartja, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága alkotmányosnak ítélte az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt. Meggyőződésünk, hogy politikai és nem jogi döntés született a taláros testület által. A még 2019 áprilisában elfogadott jogszabály ellen hevesen tiltakoztak többek között a kárpátaljai magyar szervezetek, mivel a törvény felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.
E törvény nemcsak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértői számára, ezzel ellentmondva számos nemzetközi kötelezettségvállalásának.
Úgy véljük, hogy az elfogadott törvény diszkriminatív jellegű, mely alapjaiban sérti az ország polgárainak emberi jogait, drasztikusan tovább szűkíti az Ukrajnában élő nemzetiségek anyanyelvhasználatát. Ellentmond az ország európai uniós és euroatlanti integrációs törekvéseinek.
Elbuktatta csütörtöki ülésén a Legfelső Tanács Maksz Buzsanszkijnak, a Nép Szolgája (SZN) párt képviselőjének az ukránosító nyelvtörvény módosításához benyújtott, a nemzetiségek anyanyelvű oktatásának engedélyezését és nyelvtörvény megsértéséért a vállalkozói szférában kiszabható bírságok eltörlését indítványozó tervezeteit – jelentette a strana.ua hírportál.
A tudósítás szerint Buzsanszkij két módosító indítványát mindössze 42 képviselő szavazta meg. „Azt követően, hogy az SZN vezetése szerdán bejelentette, hogy visszavonja a nyelvtörvény módosításához benyújtott indítványainak többségét, tudható volt, hogy az elnöki párt frakciója nem fogja támogatni Buzsanszkij módosító tervezeteit, amelyeket a honatya nem volt hajlandó visszavonni” – írta a Politika Sztrani Telegram-csatorna.
Mint hírportálunk szerdán beszámolt róla, visszavonták az ukránosító nyelvtörvény módosításához benyújtott tervezeteik nagy részét a Nép Szolgája párt képviselői, csak Maksz Buzsanszkij honatyának a nemzetiségi nyelvű oktatás engedélyezésére és a nyelvtörvény megsértését szankcionáló bírságok eltörlésére vonatkozó két indítványa maradt meg.
Az ukrán alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak minősítette az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál Marjana Hajovszka-Kovbaszjukra, a testület kommunikációs osztályvezetőjére hivatkozva.
Az alkotmánybíróság ígérete szerint a határozat teljes szövegét július 15-én teszik közé. A hírportál emlékeztetett: 51 parlamenti képviselő fordult beadvánnyal a testülethez, hogy mérlegelje a törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróságnak egy évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését.
Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos üdvözölte a testület döntését.
A parlament 2019. április 25-én fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt, Petro Porosenko elnökségének utolsó heteiben, de hatályba csak júliusban, vagyis már Volodomir Zelenszkij jelenlegi államfő beiktatása után lépett – emelte ki az Ukrajinszka Pravda.
A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak mások mellett a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv használatának, illetve az azzal kapcsolatos szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
Az 51 képviselőnek a törvény alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó kérése 2019. június 21-én érkezett meg a taláros testülethez, amely 2020. július 7-én kezdte el a beadvány vizsgálatát. A javarészt Moszkva-barát képviselők azt az álláspontot képviselték, hogy a törvény nem felel meg az alkotmánynak, mert nem szabályozza a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára vonatkozó eljárást, és egyes jogszabályi rendelkezései „valójában az orosz ajkú állampolgárok diszkriminációját jelentik”.
Az ukrán alkotmány 10. cikke kimondja, hogy Ukrajnában az államnyelv az ukrán – mutatott rá a hírportál.
Visszavonták az ukránosító nyelvtörvény módosításához benyújtott tervezeteik nagy részét a Nép Szolgája párt képviselői, csak Maksz Buzsanszkij honatyának a nemzetiségi nyelvű oktatás engedélyezésére és a nyelvtörvény megsértését szankcionáló bírságok eltörlésére vonatkozó két indítványa maradt meg – adta hírül szerdán a Levij Bereg hírportál.
A jelentés szerint a hírt megerősítette Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti frakcióvezetője Facebook-közlésében. Mint írta, „csak egy módosító indítvány maradt (a Buzsakszkijé), de az sem fog átmenni a bizottságon vagy az üléstermi szavazáson.” Hozzátette: „ma a bizottságban fogjuk vizsgálni a módosító tervezetet. Megvan a köztes győzelem.”
Mint hírportálunk hétfőn beszámolt róla, Zseleznyak kijelentette, hogy a Holosz párt meg fogja akadályozni a nyelvtörvény nemzetiségi kisebbségeknek kedvező módosítását a Legfelső Tanácsban, a frakció már a bizottságban, de végső esetben csütörtökön az ülésteremben meggátolja a módosító indítványok elfogadását.
