Emmanuel Macron francia elnök kész „megbeszélést” kezdeni egy Franciaország által biztosított európai nukleáris elrettentő eszközről.
Emmanuel Macron francia elnök a TF1 televíziós csatornának adott interjújában kijelentette, hogy kész megvitatni európai szövetségeseivel francia atomfegyverek telepítését országaikban.
„Készen állunk arra, hogy megkezdjük a tárgyalásokat, többek között az atombombákkal felszerelt repülőgépek más európai országokban való telepítéséről”, magyarázta Emmanuel Macron.
A politikus arról számolt be, hogy a tárgyalások hivatalos keretét a következő hetekben és hónapokban határozzák meg, de már most meg tud nevezni három fő feltételt az európai szövetségesekre vonatkozó nukleáris védelem kiterjesztéséhez:
Franciaország nem fizet más országok biztonságáért;
A nukleáris fegyverek bevetése nem csökkentheti önvédelmi képességeit;
Ezen fegyverek alkalmazásáról szóló összes döntést kizárólag Franciaország elnöke hozza meg.
Franciaország lehetségesnek tartja nukleáris fegyvereinek a telepítését a szövetséges országok területén, hogy kiváltsa az Egyesült Államok atomernyőjét Európában – jelentette ki hétfőn Emmanuel Macron francia elnök a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint a francia elnök elmondta, hogy kész elmélyíteni az együttműködést az európai partnerekkel a nukleáris elrettentés kérdésében.
Azok, akik szeretnék elmélyíteni a velünk folytatott párbeszédet, szükség esetén elrettentő gyakorlatokon vehetnek részt. Ezek az eszmecserék hozzájárulnak egy valódi stratégiai kultúra kialakulásához az európaiak körében
– hangsúlyozta Emmanuel Macron, megjegyezve, hogy Franciaország nukleáris doktrínája nem változik.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun személyesen figyelemmel kísérte a stratégiai cirkálórakéták tesztindítását, s az esemény során elrendelte az ország nukleáris erőinek teljes harckészültségbe helyezését – számol be a Reuters.
A észak-koreai vezető szavai szerint az erőteljes csapásmérő képesség a legjobb eszköze a visszatartásnak és a védelemnek.
A tesztelést annak érdekében végezték, hogy figyelmeztessék „a biztonsági környezetet megsértő és a konfrontáció eszkalálódását elősegítő ellenségeket”, valamint hogy bemutassák Észak-Korea nukleáris arzenáljának különböző eszközeinek készültségét.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nukleáris fegyvereket szállítson, szerinte ez Donald Trump amerikai elnök döntésén múlik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Pentagon vezetőjének a Breitbart Newscímű amerikai kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy nem fog „nyitott vagy megfontolatlan bejelentéseket tenni”. „Ez nem az én dolgom. Ez az elnök dolga. Ő a vezető, a főtárgyaló és az üzletkötő” – tette hozzá.
A Pentagon vezetője beszélt az amerikai hatóságok azon szándékáról is, hogy véget vessenek Oroszország Ukrajna elleni háborújának, illetve a Trump-kormányzat munkájáról a béke „bizonyos feltételeinek” meghatározásán. „Néhányan azért vagyunk ott, hogy segítsünk bizonyos feltételeket felállítani, amelyek valószínűbbé tehetik az alkut, és én ezt próbáltam megtenni itt, a NATO kontextusában” – hangsúlyozta Pete Hegseth.
Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja szerint minimális az esélye annak, hogy Ukrajna visszakapja az atomfegyvereket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a különmegbízott Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Volodimir Zelenszkij elnök a napokban kijelentette, hogy Ukrajnának saját védelemre van szüksége, amíg a NATO-csatlakozás folyamatában van. Szerinte ez lehet nukleáris fegyver vagy nagyobb számú rakéta. „Ha ez a folyamat évekig, évtizedekig elhúzódik, nem miattunk, hanem a partnerek miatt, akkor teljesen jogos a kérdésünk: mi fog megvédeni minket ettől a gonosztól mindvégig? Milyen támogatási csomag, milyen rakéták? Adnak nekünk atomfegyvert? Akkor adjanak atomfegyvert. Olyan mennyiségben adnak-e rakétákat, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot?” – mondta egy interjúban az ukrán államfő.
Kellogg szerint nem szabad azt gondolni, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni ezeket a feltételeket.
Az esélye annak, hogy visszakapják atomfegyvereiket, valahol a csekély és a nulla között van. Legyünk őszinték, mindketten tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni
– hangsúlyozta.
A különmegbízott úgy vélte, hogy Ukrajna nukleáris fegyverekkel való újrafegyverzése nem lehetséges. „Ne feledjék, az elnök (Trump – a szerk.) azt mondta, hogy a józan ész kormánya vagyunk. Ha valaki ilyesmit mond, nézze meg az eredményt vagy a lehetőségeket. Ez a józan ész használata” – mondta el Keith Kellogg.
Ukrajnának saját védelemre van szüksége, amíg a NATO-csatlakozás folyamatban van, ami jelenthet nukleáris fegyvereket vagy több rakétát – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozta Piers Morgannak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: ha Ukrajna most nem csatlakozik a NATO-hoz, az országnak védelemre van szüksége a folyamat teljes időtartama alatt. „Ha ez a folyamat évekig vagy évtizedekig elhúzódik, nem miattunk, hanem a partnereink miatt, akkor teljesen jogos kérdésünk van: mi fog megvédeni minket ettől a gonosztól ezen az úton? Milyen támogatási csomag, milyen rakéták. Akkor adnak nekünk nukleáris fegyvert?” – kérdezte. Hozzátette, hogy a véleménye szerint ez egy ideig elrettentheti Oroszországot.
„Adjátok vissza az atomfegyvereket, adjatok rakétarendszereket, partnerek, segítsetek finanszírozni egy milliós hadsereget, helyezzétek át a kontingenseteket államunk azon részeire, ahol stabilitást akarunk, hogy az emberek nyugodtak legyenek. Ha erről beszélünk, rendben van, de itt felvetődik a kérdés, amit mondtam, ha nem vagyunk a NATO-ban, akkor ő (Putyin – a szerk.) miért van a mi földünkön, és Amerika azt mondja, hogy nem vagyunk készek Ukrajnát befogadni a NATO-ba, akkor Putyinnak teljesen vissza kell vonulnia a területünkről” – mondta az elnök.
„Miután Oroszország elhagyja Ukrajna területét, lehet majd pénzügyi kompenzációról beszélni mindazon veszteségekért, amelyeket Ukrajna elszenvedett a megszállóktól. Ő (Putyin – a szerk.) azért támadott, mert attól félt, hogy a NATO tagjai leszünk. Oké, mi nem vagyunk a NATO tagjai. Menjetek el a földünkről. Így kell ezt látni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok nem tervezi nukleáris fegyverek átadását Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz diktátor fenyegetései és az orosz nukleáris doktrína változásai miatt, közölte a Fehér Ház a Newsweekkel.
A kiadvány azt írta, jelenleg számos politikus atomháborúról beszél, mivel kiéleződik az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei, valamint az Oroszország közötti konfliktus az ukrajnai háború miatt.
Ehhez az is lendületet adott, hogy Putyin orosz diktátor nemrég aláírt egy frissített nukleáris doktrínát, amely hangsúlyozza, hogy Oroszország „minden szükséges erőfeszítést megtesz a nukleáris fenyegetés csökkentésére”, és célja, hogy megakadályozza az államok közötti feszültségek eszkalálódását, mivel az a katonai konfliktusok, beleértve a nukleáris konfliktusok kialakulásához vezethet.
Megjegyezték, hogy ennek fényében kezdtek terjedni a pletykák, miszerint az Egyesült Államok visszaadhatja nukleáris fegyvereit Ukrajnának.
A Fehér Ház kommentálta az orosz Biztonsági Tanács helyettes elnöke, Dmitrij Medvegyev kijelentését, miszerint az USA „komolyan tárgyalja a nukleáris fegyverek Kijevbe való átadásának lehetőségét”.
A bejegyzésben Medvegyev megjegyezte, hogy Moszkva az ilyen megbeszéléseket az Oroszországgal való nukleáris konfliktus előkészítésének tekintheti.
A Fehér Ház azonban azt mondta a Newsweeknek: „Nem tervezzük, hogy Ukrajnát nukleáris fegyverekkel látjuk el”.
Nukleáris fegyverek esetleges bevetésének következményei
A Newsweek megvizsgálta, milyen következményekkel járhat orosz nukleáris fegyverek alkalmazása az USA, és a NATO-szövetségesek fővárosai ellen.
A kiadvány Alex Wellerstein, a nukleáris technológia professzora és történésze által készített térképek segítségével becsülte fel, milyen hatással lenne, ha Moszkva az egyik legnagyobb és legerősebb P-36M2-vel (más néven SS-18 Satan) támadna, amely a valaha épített egyik legnagyobb és legerősebb nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM).
Képes kibocsátani 20 megatonna (20 000 kilotonna) TNT robbanóanyagnak megfelelő mennyiséget, hatótávolsága akár 10 000 mérföld.
A tűzgolyó (belső sárga kör) sugara, amelyben minden elpárolog az intenzív hőtől, ami több millió Fahrenheit-fok, eléri a 15,1 négyzetmérföldet. Egy mérsékeltebb sugár (belső szürke kör), amely 442 négyzetmérföldet fed le, otthonokat tesz tönkret, és valószínűleg hatalmas tüzeket okoz.
Bárki esetében, aki a robbanás 2360 négyzetmérföldes körzetében (a hősugárzás sugara: a szélesebb narancssárga kör) tartózkodik, fennáll a harmadfokú égési sérülések veszélye az egész bőrfelületen, „gyakran fájdalommentesen, mert tönkreteszik a fájdalmaz közvetítő idegeket”, ami súlyos sérüléseket okozhat, rokkantság és amputációra is szükség lehet.
A robbanás helyszínétől számított 3490 négyzetmérföldes fénysugárban (szélesebb szürke körben) az ablakok betörésére kell számítani, ami sérüléseket okozhat.
Londonban, ahol 24 óra alatt átlagosan 13 167 093 ember tartózkodik a szimulált detonáció teljes sugárkörében (mind a négy körben), körülbelül 3 941 740 ember fog meghalni és 4 616 650-en megsérülnek – tette hozzá a kiadvány.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető provokáció esetén atomfegyverek bevetését helyezte kilátásba, ha veszély fenyegetné országát – jelentette pénteken a phenjani állami média.
Észak-Korea hadserege „habozás nélkül bevetné minden támadó erejét, amellyel rendelkezik, beleértve a nukleáris fegyvereket is” – mondta Kim szerdán egy katonai kiképzőbázison tett látogatása során. Az eseményről a KCNA helyi hírügynökség számolt be.
„Ha ilyen helyzet állna elő, Szöul és a Koreai Köztársaság tartós létezése lehetetlenné válna” – tette hozzá.
Kedden Jun Szogjol dél-koreai elnök arra figyelmeztette Észak-Koreát, bármilyen nukleáris fegyver bevetésére irányuló kísérlet esetén Dél-Korea és amerikai szövetségesei „határozott és elsöprő erejű válaszlépésével” kell szembesülnie.
Szeptemberben Kim bemutatott egy urándúsító létesítményt, és kifejezte azon szándékát, hogy „hatványozottan” bővítse országa nukleáris fegyverarzenálját.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Észak-Korea jelenleg mintegy ötven nukleáris robbanófejjel rendelkezik, bár a pontos számuk nem ismert.
Az elszigetelt kommunista diktatúrát atomfegyver- és rakétaprogramja miatt nemzetközi szankciók sújtják. Az utolsó ismert atomkísérletet 2017-ben hajtották végre.
Belarusz atomfegyvereket alkalmazhat, ha függetlenségét veszély fenyegeti – mondta Pavel Muravejko vezérőrnagy, a belorusz fegyveres erők vezérkari főnöke és az ország védelmi miniszterének első helyettese.
„Az egyik legújabb elrettentő érv és tézis a nem stratégiai nukleáris fegyverek visszatérése országunk területére. Megtanultuk, hogyan kell kezelni ezeket a fegyvereket, tudjuk, hogyan kell magabiztosan használni őket, képesek vagyunk rá. Biztosak lehetnek benne, hogy meg fogjuk tenni, ha országunk szuverenitása és függetlensége veszélybe kerül” – mondta Muravejko a Sztrana szerint, aki azt állítja, hogy Belarusz és az uniós országok határa közelében tíz NATO-zászlóalj van, összesen mintegy 20 ezer emberrel.
Megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza – tudatta az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a második szakaszban az orosz és a fehérorosz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország alkotta Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.
Korábban, a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainak személyi állománya az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta. Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését, és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden a gyakorlatot a harckészültség fenntartása szempontjából nagyon fontosnak minősítette Oroszország számára. Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak azt mondta, hogy a világközösség visszafogottan reagál az orosz nem stratégiai nukleáris erőknek a Szövetségi Állam területén végrehajtott gyakorlataira.
„Emellett a gyakorlatok megtartásával Oroszország válaszolt a NATO-országok katonai potenciáljának országunk határai közelében történő kiépítésére” – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben – amint arra Moszkvában rámutattak – az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
