A Fehér Ház megbeszélést folytatott a G7 vezetőivel, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel, hogy megvitassák az iráni Izrael elleni támadásra adott összehangolt választ.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy nem támogatja a teheráni nukleáris programhoz kapcsolódó helyszínek elleni izraeli támadást.
„A válasz nem” – mondta Biden szerdán, amikor arról kérdezték, támogatná-e az ilyen megtorlást, miután Irán kedden mintegy 180 rakétát lőtt ki Izraelre.
Biden azután nyilatkozott, hogy szerdán telefonon beszélt a G7 többi vezetőjével az Irán elleni új szankciókról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezen a felhíváson beszélt Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel az Izrael elleni iráni támadásra adott összehangolt válaszlépésekről.
A Fehér Ház közleménye szerint a G7-ek vezetői „egyértelműen elítélték Irán Izrael elleni támadását”, Biden pedig megismételte az Egyesült Államok „teljes szolidaritását és támogatását Izrael és népe felé”.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok szerdai sajtótájékoztatóján tárgyal Izraellel a válaszadásról, de további részleteket nem közöl.
Mindeközben a kormányzat jelezte, hogy felszólítja Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet a keddi rakétatámadásra való reagálásában, amely Biden szerint „nem hatékony és vereséget szenvedett”.
Miller Izrael Katz izraeli külügyminiszter bejelentésével is foglalkozott, miszerint Izrael megtiltotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, António Guterresnek az országba való belépését. „Semmiképpen nem találjuk ezt a lépést produktívnak” – mondta.
Guterrest „persona non grata”-nak nyilvánították, ez a lépés az ENSZ iránti szélesebb körű izraeli haragot tükrözte, azt állítva, hogy az ENSZ-tisztviselők, köztük Guterres úr, nem bírálták elég határozottan az Izrael elleni támadásokat.
Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy Antonio Guterres legutóbbi nyilatkozata, amely a közel-keleti konfliktus enyhítésére szólított fel, „elszakad a valóságtól”.
Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elítélte Irán legutóbbi Izrael elleni támadását, ugyanakkor felszólított „azonnali tűzszünetre Gázában az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásával, valamint a humanitárius segélyek hatékony eljuttatásával palesztinok Gázában, és a visszafordíthatatlan előrelépés a kétállami megoldás felé.”
A pénzeszközök egy részét, 9,3 millió dollárt a NAÜ ukrajnai tevékenységének támogatására fordítják. A többit a nukleáris biztonság terén folytatott együttműködés bővítésére használják fel.
A norvég kormány készen áll növelni az ukrajnai nukleáris biztonságának támogatását, és 2023-ban 250 millió norvég koronát (23 millió dollárt) különít el erre a célra. A támogatást az ukrajnai orosz invázió miatt kialakult nukleáris katasztrófa veszélye miatt nyújtják, áll a norvég Külügyminisztérium június 19-i hivatalos közleményében.
„A nemzetközi jogot sértő orosz katonai akciók komoly nyomást gyakorolnak Ukrajna nukleáris biztonságára. Egy ukrajnai nukleáris balesetnek az országon kívül is lehetnek következményei” – jelentették ki norvég diplomaták.
Közölték, a pénz egy részét, nevezetesen 9,3 millió dollárt a NAÜ ukrajnai tevékenységének támogatására fordítják, amelynek alkalmazottai jelen vannak a csernobili, az Oroszország által megszállt Zaporizzsjai és három másik működő ukrajnai atomerőműben.
Anniken Huytfeldt norvég külügyminiszter elmondása szerint az ügynökség szakértői független és hiteles értékeléseket adnak a nemzetközi közösségnek az ukrajnai nukleáris létesítmények állapotáról.
„Fontos számunkra, hogy hozzáférésünk legyen a független információkhoz. Technikai támogatást és segítséget is nyújtanak egy nukleáris baleset megelőzéséhez” – mondta a norvég diplomácia vezetője.
A fennmaradó összeget a nukleáris biztonsággal kapcsolatos együttműködés bővítésére fordítják. Megjegyezték, hogy több mint 14 millió dollárt a radioaktív anyagok kibocsátásának és a radioaktív anyagok eltűnésének kockázatának csökkentésére használnak fel.
„Segítünk az ukrán vezetésnek a háború következményeként megrongálódott létesítmények és területek biztonságos és megbízható működésének helyreállításában. A csernobili infrastruktúra és irányítás helyreállítása lesz a középpontban” – pontosított Huytfeldt.
A közlemény szerint a kiutalt források ellenőrzését és kezelését a Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (DSA) végzi.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
