A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által szervezett helyi tűzszünet lépett életbe a Zaporizzsjai Atomerőműnél húzódó frontvonalon, lehetővé téve a nukleáris baleset megelőzéséhez szükséges villamosvezeték javításának megkezdését.
Sajtóinformációk szerint a munkálatok az ügynökség szakértőinek felügyelete alatt zajlanak majd, a terület nagyszabású aknamentesítése után a következő napokban mindkét fél műszaki szakemberei megkezdik a háborúban megrongálódott, 750 kilovoltos „Dniprovska” távvezeték helyreállítását.
A vezetéket több mint két hónapja kapcsolták ki, azóta Európa legnagyobb atomerőműve egy 330 kilovoltos vezetéktől függött, amely a hat leállított reaktor hűtőrendszerét látja el árammal.
Az elmúlt hetekben a Zaporizzsjai Atomerőmű többször is elvesztette a kapcsolatot a vezetékkel, az erőmű kénytelen volt beindítani a vészhelyzeti dízelgenerátorokat – mint utolsó tartalék áramforrást. A javítás előkészítését megnehezítette, hogy a vezeték sérülései a Dnyipro folyón átívelő ellenőrzési vonal feletti oszlopokon találhatók.
A NAÜ adatai szerint ez már a hatodik ideiglenes tűzszünet, amelyet az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi tavaly év vége óta egyeztetett Oroszország és Ukrajna között a külső áramellátás és a nukleáris biztonság biztosítása érdekében.
Oroszország és Ukrajna konstruktív együttműködést folytatott a NAÜ-vel a több héten át tartó kényes és bonyolult tárgyalások során. Mindkét fél beleegyezett a tűzszünetbe a nukleáris biztonság érdekében – nyilatkozta Rafael Grossi. Hangsúlyozta: a NAÜ mindent megtesz az emberek és a környezet védelme érdekében a nukleáris baleset kockázatával szemben, amely csak tovább fokozná a háború okozta pusztítást és szenvedést.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) haladéktalan hozzáférést követel több mint egy tucat iráni nukleáris létesítményhez csütörtöki jelentésében.
Rafael Grossi főigazgató a dokumentumban hangsúlyozta, hogy Teherán csak egy létesítményben engedte az ellenőrzések elvégzését, de elengedhetetlen az atomprogram további átvilágítása. A NAÜ-ben egyre inkább attól tartanak, hogy elveszítik az áttekintést az Iszlám Köztársaság nukleáris programja felett.
A bécsi székhelyű szervezet szerint a NAÜ jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizhesse, Irán leállította-e vitatott urándúsítási programját, illetve azt, hogy milyen készletekkel rendelkezik a magas fokon dúsított hasadóanyagból.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja miatt a teheráni vezetés gyakorlatilag felfüggesztette az együttműködését a NAÜ ellenőreivel. A mostani jelentést megelőző napokban Irán lehetővé tette a busehri atomerőműben az ellenőrzések lefolytatását. Ugyanakkor Irán több mint 22 nukleáris létesítménnyel rendelkezik, ezeknek túlnyomó részét támadások érték a háborúban.
A tavaly júniusi 12 napos háború előtt Irán a NAÜ adatai szerint mintegy 440 kilogramm, 60 százalék feletti tisztaságúra finomított uránnal rendelkezett. Szakemberek szerint a hasadóanyag mennyisége több atomfegyverhez is elegendő lenne, amennyiben az uránt még tovább dúsítanák. Teherán azonban tagadja, hogy nukleáris fegyverekhez akar jutni. A hasadóanyag holléte, illetve állapota egyelőre tisztázatlan, ami a NAÜ szerint is olyan problémát képvisel, amelyet „a lehető legsürgősebben” meg kell oldani Grossi szerint.
Az Irán és az Egyesült Államok között folyó tárgyalások a háború befejezéséről szóló keretmegállapodásról megakadtak. Amerikai források szerint a megállapodás többek között a Hormuzi-szoros megnyitását, valamint Irán atomprogramjáról szóló tárgyalásokat is magában foglalhat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az iráni nukleáris létesítmények és a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságának helyzetéről tárgyalt pénteken Moszkvában – közölte az orosz diplomáciai tárca.
„Különös hangsúlyt fektettek az Egyesült Államok és Izrael által a NAÜ garanciája alá tartozó, békés célú iráni nukleáris létesítmények elleni katonai támadásokra, valamint a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságának garantálásával kapcsolatos kérdésekre” – áll a közleményben.
Lavrov a tárgyalásokon fontosnak nevezte, hogy a NAÜ az eredetileg kitűzött feladataira összpontosítson, egyebek között arra, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) minden részes állama számára biztosítsa a békés célú atomenergia-hasznosítást.
Grossi azt mondta: a NAÜ nem tud konkrét bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy Irán nem dolgozott atomfegyver fejlesztésén, mivel az ügynökség szakértőinek korlátozott hozzáférése van az iráni létesítményekhez, és Teherán az urán dúsítását gyakorlatilag fegyverzeti szintre emelte.
A tárgyalásokhoz való visszatérést sürgette, hogy ezek keretében a NAÜ szakértői kidolgozhassák a hosszútávú és tervezhető létesítményellenőrzések mechanizmusát és az erről szóló megállapodást, hogy Irán tevékenysége ne terjedhessen ki az atomfegyver-fejlesztésre.
Ezt megelőzően Grossi tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával, aki egyebek között elmondta, hogy az utóbbi hónapokban megszaporodtak a Zaporizzsjai Atomerőmű és az Enerhodar város elleni ukrán tüzérségi és dróntámadások. Emlékeztetett arra, hogy a NAÜ főigazgatójának kezdeményezésére március elején már ötödik alkalommal hirdettek ki tűzszünetet az erőmű körül, amelynek során helyreállították a létesítmény áramellátását. Mint mondta, továbbra is fennáll a kockázata az erőmű külső áramellátása kiesésének.
Beszámolt arról, hogy az erőmű személyzetének és az üzemeltető villamosenergia-termelő divízió, vagyis a Roszenergoatom előre meghozott intézkedéseinek köszönhetően a létesítmény abszolút rekordot állított fel az energiaellátási elszigeteltségben való működés terén, dízelgenerátorok rendszerére támaszkodva. Felszólította a NAÜ-t, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az erőmű teljes infrastruktúrája sértetlenségének megőrzése érdekében, beleértve az áramellátási és a teljesítményleadási rendszert is.
Lihacsov újságíróknak azt mondta, hogy a Zaporizzsjai Atomerőművet a Roszatom fogja üzemeltetni, ha nemzetközi megállapodás születik az erőmű által termelt villamosenergia kereskedelmi felhasználásáról. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen a hat gigawattos teljesítményű létesítmény jövőjéről szóló tárgyalásokon, különös tekintettel az adatközpontok áramellátása terén való együttműködésre.
Bejelentette, hogy a Roszatom benyújtotta az orosz műszaki felügyelethez a Zaporizzsjai Atomerőmű egy újabb blokkjának üzemeltetésére vonatkozó dokumentációt.
„Az első és a második blokk üzemeltetésére már kiadták az engedélyeket. A hatodik blokkra vonatkozó dokumentációt benyújtottuk a környezetvédelmi, ipari és nukleáris felügyeleti hivatalhoz, a Rosztyehnadzorhoz. A többi három blokk esetében pedig folyik a szükséges előkészítő munka” – közölte. „A NAÜ szeretne belemélyedni a dokumentációba, megvizsgálni ezeknek a döntéseknek a lényegi elemeit” – tette hozzá.
Lihacsov úgy nyilatkozott, hogy a Roszatom a tervek szerint még idén összeállítja mind a hat blokkra az engedélycsomagot.
Közölte, hogy tájékoztatta a NAÜ-főigazgatót az orosz építésű iráni busehri atomerőmű helyzetéről és a további tervekről, és az orosz delegáció meghallgatta az ügynökség képviselőinek helyzetértékelését is.
„Sokoldalú kapcsolataink vannak az iráni atomiparral, ezért kijelenthetjük, hogy Oroszország soha nem látott semmiféle bizonyítékot arra, hogy Irán nukleáris fegyvereket fejlesztett volna” – nyilatkozott.
A Roszatom vezetője csütörtökön arról számolt be, hogy befejeződött orosz szakemberek evakuálásának a második szakasza a busehri erőműből, ahol még mindig mintegy 450 orosz alkalmazott dolgozik.
Grossi péntek reggel a Roszatom munkatársainak részvételével megbeszélést folytatott a Rosztyehnadzor, a nemzeti gárda és a hadsereg képviselőivel, valamint a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságáért felelős személyekkel.
Jevgenyija Jasina, a zaporizzsjai erőmű kommunikációs igazgatója közölte, hogy az ukrán fél a pénteki moszkvai tárgyalások alatt is periodikusan lőtte az létesítményhez és az Enerhodarhoz közeli területeket.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa határozatot fogadott el, amelyben elismerte Oroszország ukrán energiaszektor elleni támadásainak a nukleáris biztonságra és védettségre gyakorolt közvetlen következményeit, de az Egyesült Államok ellenezte ezt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Andrij Szibiha külügyminiszter nyilatkozatára és a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyminiszter hangsúlyozta: „A nukleáris létesítményeket árammal ellátó alállomások elleni csapások nem minősülnek „újabb támadásnak”. Ez egy szándékos kísérlet arra, hogy áramszünethez vezető feltételeket teremtsenek, és növeljék a nukleáris baleset kockázatát.” Megköszönte az igazgatótanács tagjainak, hogy megértik ezeket a veszélyeket, és támogatják a NAÜ megfigyelő és szakértői misszióit.
„Ez nukleáris terrorizmus. Az Oroszországi Föderációval nem lehet a nukleáris energia területén a megszokott módon folytatni az együttműködést, amíg az továbbra is elfogadhatatlan kockázatokat teremt – a Zaporizzsjai Atomerőmű megszállásával és az energiarendszer elleni folyamatos támadásokkal, amely biztosítja a nukleáris biztonsági rendszerek működését” – áll Szibiha közleményében. A külügyminiszter emellett felidézte Kijev figyelmeztetését az oroszok által az alállomások elleni támadások tervezésével kapcsolatban, amelyek kritikus fontosságúak az ukrán atomerőművek külső energiaellátási rendszerei szempontjából.
Az Egyesült Államok most először nem támogatott egy NAÜ-határozatot. A szavazás előtt kijelentette, hogy támogatja a NAÜ munkáját, de nem támogatta egy „felesleges határozat” elfogadását, „amely nem járul hozzá az Ukrajna és Oroszország közötti béke megteremtéséhez”. Az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína és Niger szavazott a határozat ellen. Összesen négyen szavaztak ellene, 20-an mellette, és 10 ország tartózkodott.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Oroszország szisztematikusan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, hogy áramszünetek kockázatát teremtse meg a nukleáris létesítményekben, beleértve a csernobili és más atomerőműveket. Kijev felszólítja a NAÜ igazgatótanácsát, hogy határozottan reagáljon, jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter X közösségi oldalán.
„Míg az orosz tisztviselők a távvezetékek „fontosságáról” beszélnek, erőik szándékosan támadják az alállomásokat, közvetlenül veszélyeztetve a nukleáris biztonságot, és figyelmen kívül hagyva a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség figyelmeztetéseit. Ennek semmi köze az Atomok a békéért mozgalomhoz. A nukleáris kockázatot a nyomásgyakorlás eszközeként használja”, jelentette ki a külügyminiszter. Szibiha hangsúlyozta, hogy Oroszország felelőtlen támadásai veszélyeztetik a nukleáris biztonságot.
„Ukrajna fokozza együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Felszólítjuk a szervezet igazgatótanácsát, hogy határozottan reagáljon, és sürgősen hívja össze egy tanácsülést, valamint oldja meg Oroszország jelenlétének kérdését a Tanácsban” – írta a miniszter.
Az ukrán álláspont az, hogy „egy olyan terrorista államnak, amely szándékosan kockázatokat teremt a nukleáris biztonságra nézve, nincs helye ott” – jegyezte meg a külügyminiszter.
Andrij Szibiha elmondása szerint Oroszország szándékosan veszélyezteti Európa nukleáris biztonságát a Hmelnickiji és Rivnei atomerőműveket árammal ellátó alállomások megtámadásával.
Az ukrán külügyminisztérium egy nukleáris fenyegetésre hívja fel a figyelmet, amely az energetikai infrastruktúra-létesítmények elleni orosz támadások után merült fel. Andrij Szibiha miniszter megjegyezte, hogy a megszállók szándékosan támadták meg a Hmelnickiji és Rivnei atomerőműveket árammal ellátó alállomásokat. A Szibiha erről az X-közösségi oldalán számolt be november 8-án, szombaton.
A külügyi tárca vezetője elmondása szerint ezek a csapások nem véletlenszerűek voltak, hanem gondosan megtervezett akciók, amelyek célja Európa nukleáris biztonságának veszélyeztetése volt. Hangsúlyozta a NAÜ Tanácsa ülésének szükségességét, hogy reagáljanak ezekre a veszélyekre.
Az ukrán külügyminisztérium a nemzetközi közösséghez, többek között olyan országokhoz, mint Kína és India, is fordult, hogy követeljék Oroszországtól, hagyja abba a nukleáris energiatermelő létesítmények elleni támadásokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ilyen akciók globális katasztrófa potenciális veszélyét hordozzák magukban.
Kiemelte a fokozott nemzetközi nyomás fontosságát is az orosz nukleáris zsarolás megállítása érdekében.
Megállapodást írt alá Oroszország és Irán arról, hogy Irán déli részén felépítenek négy atomerőművet – jelentette be pénteken az iráni atomenergia-ügynökség.
A Hormoz iráni energiavállalat és az orosz Roszatom között létrejött megegyezés értelmében a tervezett beruházás összértéke 25 milliárd dollár, helyszíne pedig Szirik város lesz a dél-iráni Hormozgán tartományban – idézte a bejelentést az iráni állami média.
Iránban jelenleg Busehr városban működik atomerőmű, ahol 1000 megawatt villamos energiát tudnak előállítani, ami az ország energiaigényének csak töredékét fedezi.
Az új atomerőművek felépítésének üteméről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Az Irna iráni hírügynökség úgy értesült, hogy a tervezett erőművek egyenként 1255 megawatt áramot tudnak majd előállítani.
Bár Irán jelentős szénhidrogén-készletekkel rendelkezik, energiaellátásában rendszeresen okoznak fennakadást áramszünetek. Az atomenergiára mint lehetséges megoldásra tekintenek az energiahiány kezelésében.
Teherán 1993 óta működik együtt Oroszországgal a nukleáris energia polgári célú felhasználása terén, a busehri atomerőműben ma is dolgoznak orosz szakértők.
Az iráni atomalku jövője
A nyugati országok hosszú ideje azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyver előállítására törekszik, de Teherán ezt tagadja. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 2015-ben kötötte meg Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvénybe, és október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szeptember 19-én engedélyezte az úgynevezett snapback mechanizmust. Ez olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fel megszegi a kötelezettségvállalásait.
A testület mindazonáltal pénteken szavaz arról az Oroszország és Kína által előterjesztett javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a büntetőintézkedések visszaállítását hat hónappal elhalasszák.
Irán bejelentette, hogy azonnal felfüggeszti az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). A döntést az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa hozta meg az újonnan megválasztott elnök, Masoud Pezeshkian vezetésével, jelentett be a Tasnim hírügynökség forrásaira hivatkozva.
A Nemzetbiztonsági Tanács közleményében közölte, hogy az iráni külügyminisztérium NAÜ-vel való együttműködése és a nukleáris kérdés megoldására irányuló tervek bemutatása ellenére „az európai országok intézkedései gyakorlatilag felfüggesztik az ügynökséggel való együttműködés útját”.
Megjegyezték, hogy a Tanács az elnök vezetésével tartotta meg ülését, amelyen egyben megvitatták a régióban kialakult helyzetet.
Ezenkívül elemzést készítettek az egyes országok nemzetközi színtéren tanúsított lépéseiről, különösen a katonai műveletek és a kivetett szankciók összefüggésében.
Korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el az Iránnal szembeni szankciók visszaállításáról, kijelentve, hogy Teherán megsértette a nukleáris megállapodás rendelkezéseit. Ebben a folyamatban aktív szerepet játszott az Európai Unió, nevezetesen Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság, amelyek támogatták a szankciók visszaállítására irányuló kezdeményezést. Az Egyesült Államok is kifejezte egyetértését egy ilyen lépéssel.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Teherán kész folytatni az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ugyanakkor hangsúlyozta: a bombázások által érintett nukleáris létesítmények ellenőrzése komoly biztonsági aggályokat vet fel – számolt be az MTI.
Egy új törvény szerint Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzést végezhessen iráni nukleáris létesítményekben.
Aragcsi az iráni állami média szerint kiemelte, hogy a bombázások után „nagy a kockázata a radioaktív anyagok terjedésének és a maradék lőszerek felrobbanásának”.
Hozzátette: ezért a nukleáris helyszínek megközelítéséhez egyfelől figyelembe kell venni a helyszínek biztonságát, másfelől meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrök biztonságosan elvégezhetik-e az ellenőrzést. A síita állam külügyminisztere arról biztosította a teheráni diplomatákat, hogy nem szűnt meg Irán együttműködése a NAÜ-vel, de új alapokra helyezik, és iráni részről a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács fogja irányítani és menedzselni azt.
Aragcsi kijelentette: országa hajlandó lenne újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kapna arra, hogy többé nem éri támadás. Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok június 22-i légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”. Szerinte ugyanis ezek a támadások „megnehezítették és bonyolultabbá tették” a tárgyalásos rendezést.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Raphael Grossi a közeljövőben Ukrajnába érkezik, s feltehetően ellátogat a Zaporizzsjai Atomerőműbe is.
A hírt Herman Haluscsenko energetikai miniszter közölte. „Grossi hamarosan Ukrajnába érkezik. Lehet meglátogatja a Zaporizzsjai Atomerőművet. Az egész világ figyelme most erre irányul. Az oroszok jelenléte állandó veszélyt jelent” – mondta Haluscsenko.
Kijelentette, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű helyzete egyre rosszabb. Elmondása szerint az oroszok a harmadik próbálkozásra szakértőket engedtek be a reaktorokba, de ez „nem változtat az összképen”.
IAEA experts confirmed physical impact of drone attacks at ZNPP today, incl. at 1 of its 6 reactors. One casualty reported. Damage at unit 6 has not compromised nuclear safety, but this is a serious incident w/ potential to undermine integrity of the reactor’s containment system. pic.twitter.com/FvMsb4I4vs
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) April 7, 2024
IAEA experts confirmed physical impact of drone attacks at ZNPP today, incl. at 1 of its 6 reactors. One casualty reported. Damage at unit 6 has not compromised nuclear safety, but this is a serious incident w/ potential to undermine integrity of the reactor’s containment system. pic.twitter.com/FvMsb4I4vs
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) April 7, 2024
I’m at Kyivska electrical substation—an important part of Ukraine’s power grid essential for nuclear safety. A nuclear accident can result from a direct attack on a plant, but also from power supply disruption. @IAEAorg is here to assess impact, support, & help prevent that risk. pic.twitter.com/Kd29wKVNhn
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
