Németország hiába ítéli el az emberi jogok megsértését, ha üzleti érdekeiről van szó, akkor Németország nem finnyáskodik, s a kínai sárkány előtt is hajlandó meghajolni – állapította meg elemzésében a Politico című lap a német–kínai kapcsolatot illetően.
A lap szerint a német kormány retteg a következő évi választások miatt, s az ördöggel is képes lepaktálni azért, hogy visszarángassa a német gazdaságot a növekedési pályára, és visszaszerezze a német választók bizalmát.
Olaf Scholz német kancellár szombaton háromnapos látogatásra érkezik Kínába. A Politico szerint nem véletlenül, ugyanis alig több mint egy év múlva választás lesz Németországban – a német kormánynak pedig csodára van szüksége ahhoz, hogy megtartsa hatalmát.
Scholz kínai látogatása lesz a leghosszabb és legfontosabb külföldi útja a 2021 végén történt hivatalba lépése óta.
A kancellár rekordalacsony támogatottsági aránnyal néz szembe, miközben egy törékeny koalíció sújtja, a nehéz helyzetben pedig ez a politikai turné több lehetőséget is nyújthat számára. Például bizonyíthatja, hogy jelen van a globális térben, miközben demonstrálhatja a választók előtt, hogy mindent megtesz Németországért – hívta fel a figyelmet a Politico.
Az a tény, hogy az Egyesült Államok, Németország nagy védelmezője nyomást gyakorol Berlinre, hogy kockáztassa kapcsolatát Pekinggel, intő jelnek kellene lennie Scholz számára, hogy Kína olyan hely, amit el kell kerülni – állapították meg.
A helyzetet tovább bonyolítják Kína legutóbbi lépései az emberi jogok terén. Hszi Csin-ping elnök uralma alatt Kína tekintélyelvű fordulatot vett, felszámolta a hongkongi demokráciapárti mozgalmat, és több mint 1 millió ujgurt, egy túlnyomórészt muszlim kisebbséget kényszerített olyan átnevelő táborokba, amelyek aggasztóan hasonlítanak a koncentrációs táborokhoz.
Jelen helyzetben azonban nem biztos, hogy Németország különösebben érzékeny lesz egy olyan etnikai kisebbség helyzetére, amely az őrtornyok fegyveres őreinek szigorú tekintete alatt él a szögesdrót mögött. Az elemzés szerint miközben a német vezetők soha nem fáradnak bele, hogy emlékeztessék a világot a legmagasabb erkölcsi normák iránti elkötelezettségükre, addig Berlin újra és újra bizonyítja, hogy nem hajlandó feláldozni gazdasági érdekeit és jólétét az emberi jogok, Washington vagy épp az Európai Unió oltárán.
A Politico cikkében aláhúzták: hiába figyelmeztették szövetségesei az európai nagyhatalmat az orosz–ukrán háború kitörése előtt, hogy csökkentse függését Oroszországtól, Németország minden intő jel ellenére teljesen figyelmen kívül hagyta a Nyugat tanácsát.
A szerző szerint az oroszországihoz hasonló veszély fenyegeti Németországot Kínával kapcsolatban is. Mint írták, korábban úgy tűnt, hogy a Kínába vezető út arannyal volt kikövezve a német exportőrök előtt, megőrizve Németország pozícióját a világ egyik vezető gazdaságaként, most viszont úgy fest, hogy ez az út peking agresszív protekcionizmusa és keménykezű iparpolitikája miatt inkább a pokolba vezet.
Emlékeztetnek, hogy amikor az 1980-as években Németország először betette a lábát Kínába, akkor még úgy tűnt, hogy ez pozitív változásokat mozdít elő el a távol-keleti országban, ám az elmúlt évek történései ennek ellenkezőjét bizonyítják.
Bár úgy tűnt, hogy ebből a kapcsolatból Németország és Európa fog profitálni, valójában Kína tanult el minden fortélyt Németországtól, aminek következtében Kína mára abszolút nem szorul rá Németországra.
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
