Oroszország nem egyértelmű külpolitikát folytat azon országokkal szemben, amelyeknek konkrét fenntartásai vannak vele szemben. Ez jól látható a Csehország példáján, amely Oroszországot vádolta meg a 2014-es Vrbetice-i fegyverraktárok robbantásával. A botrány tart, Oroszország minden lehetséges és lehetetlen módon megpróbálja cáfolni, Csehország viszont nem hajlandó meghátrálni.
De nem csupán Csehországról van szó. A „nem baráti ország” országok listája élén az Egyesült Államok áll, amely évtizedek óta a legfőbb geopolitikai, katonai és ideológiai ellensége (a szovjet idők óta).
A Neue Zürcher Zeitung (a továbbiakban – NZZ) svájci kiadvány is elgondolkodott ezen a kérdésen, és május 18-án „A »nem baráti ország« márkajelzés – Oroszország új típusú diplomáciai fegyverét teszteli”címmel közölt cikket. Vessünk egy pillantást a cikk főbb téziseire…
„Az Egyesült Államok és a Csehország a »nem baráti országok« listájára került. Az új eszköz az orosz állampolgárok érdekeit is érinti, és tovább bonyolítja az EU-val való kapcsolatokat. Melyik ország a legbarátságtalanabb a világon? Nemrégiben egy erre vonatkozó lista jelent meg Oroszországban. Három hete Vlagyimir Putyin elnök utasította a kormányt, hogy jelölje ki azokat az államokat, amelyek »barátságtalanok Oroszországgal szemben«” – áll a cikkben.
„Ennek eredményeként csak két ország került a listára: az Egyesült Államok és Csehország. De az összes többi ország (Litvánia, Lettország, Észtország, Grúzia, Ukrajna, Lengyelország, Nagy-Britannia) nem sóhajthat fel megkönnyebbülten, mert bármikor felkerülhetnek a feketelistára, mivel az orosz kormány közleménye szerint a listát az adott politikai helyzetnek megfelelően módosítják.
Első pillantásra azok a korlátozások, amely a „nem baráti országokra” hivatalosan vonatkoznak csupán bürokratikus jellegűek, de következményei súlyosak lesznek, mivel a jövőben az oroszországi diplomáciai képviseleteknek tilos lesz helyi munkatársakat alkalmazni – az USA esetében egyet sem, Csehország esetében nagy mértékben.
Számos nagykövetségen az adminisztratív, technikai, sőt diplomáciai-konzultációs feladatokat orosz állampolgárok, harmadik ország állampolgárai vagy a helyszínen leszerződtetett saját állampolgárai látják el. A helyi feltételek ismerete nagyon fontos (bármelyik diplomáciai intézmény munkája szempontjából – szerző). A műszaki személyzet, a sofőrök és a szakácsok szolgáltatásokat és kényelmet biztosítanak a diplomáciai képviselet számára” – magyarázza a szerző a svájci cikkben.
„A helyi személyzet nélkül több funkció ellátása egyszerűen lehetetlenné válik. Két hete az amerikai nagykövetség egyértelművé tette, hogy csak sürgős esetekben tud konzuli szolgáltatást nyújtani polgárainak. Az a bejelentés pedig, hogy a jövőben csak diplomáciai vízumokat adnak ki, amíg Oroszország külön engedélyt nem ad ki, aggodalmat és elégedetlenséget váltott ki az oroszok körében.
Nem csak a tervezett utakat kellett elhalasztani. Az Egyesült Államokban tanuló diákok is aggódnak az országba való belépés miatt. A gazdaságilag nehéz időszakban több száz orosz állampolgár veszítette el jól fizetett munkahelyét. Mint az már gyakran előfordult, nemcsak a külföldi országok, hanem a saját állampolgáraik is szenvednek az orosz kormány intézkedéseitől” – mutatott rá az NZZ.
„Diplomáciai körökben Moszkva új külpolitikai eszköze aggodalmat váltott ki. Felmerül a kérdés: vajon ez komoly beavatkozás ez a külképviseletek munkájába összeegyeztethető-e a Bécsi egyezménnyel.
A Washingtonnal való viszonyt demonstratívan szorongással, szánalommal és haraggal tűzdelt beszédek kísérik… Ugyanakkor Vlagyimir Putyin és Joe Biden tervezett csúcstalálkozóját a békés együttélés rendezésével kapcsolják össze” –jegyezte meg az információs kiadvány.
„Csehország megjelenése a listán Oroszország és az EU kapcsolatai romlásának a jele. Egy EU-tagország „nem baráti országként” való megnevezését az EU egy Oroszország által odadobott kesztyűt értékeli. Ez a lista és az ellenséges retorika annak a jele, hogy Oroszország elszigeteli magát a külpolitikában.
Mindeddig ez csupán a diplomáciát és politikát érintette. De a „nem baráti országként” való megbélyegzés hosszú távú kárt okozhat az népek közötti kölcsönös egyetértés szintjén” – összegzi a Neue Zürcher Zeitung.
