Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov a The New York Times vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.
„Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából” – mondta Peszkov.
„Mi mindenek előtt ebből indulunk ki” – tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.
A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni. Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami „alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját”.
A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul.
A sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök tervet kíván előterjeszteni az ukrajnai konfliktus „befagyasztására”, Peszkov újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy erről Moszkva és Ankara között nem volt a legmagasabb szinten egyeztetés. Peszkov a „befagyasztást” az orosz fél részéről elfogadhatatlannak minősítette.
Egy Putyin és Emmanuel Macron francia elnök közötti telefonbeszélgetés lehetőségéről azt mondta, Párizsból eddig nem érkezett ez irányú kezdeményezés. Megismételte, hogy az orosz vezető továbbra is nyitott minden kapcsolatfelvételre.
„Amint tehát igény mutatkozik – francia részről vagy más országok részéről – a beszélgetésre, akkor ezt meg tudják tenni” – nyilatkozott.
A dúsított urán Oroszországból az Egyesült Államokba történő exportjának Moszkva által pénteken bejelentett korlátozását tükörintézkedésnek nevezte, hozzátéve, hogy a tilalom alól lehetnek kivételek, amelyek összhangban állnak az orosz érdekekkel.
Az abháziai belpolitikai válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország a mielőbbi normalizálást szorgalmazza, és kifejezte reményét, hogy a helyzet abszolút mértékben alkotmányos keretek között marad.
Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere titokban Oroszországba látogatott a múlt héten. A Times of Israel szerint a hírt vasárnap az izraeli Hadsereg Rádiója jelentette be.
A lap szerint a titkos diplomáciai akció része azoknak az izraeli erőfeszítéseknek, amelyek a libanoni fegyverszünetet megkötését próbálják elérni. Libanonban jelenleg a Hezbollah terrorszervezettel küzd Izrael.
A Times of Israel szerint Ron Dermer irodája nem kommentálta a bejelentést. Dermer Benjamin Netanjahu egyik legbelsőbb bizalmasának számít.
Dermer a moszkvai utat követően szombaton este Washingtonba repült, hogy megbeszéléseket folytasson amerikai tisztviselőkkel – jelentette a Ynet iroda.
Oroszország jelentős szereplő Szíriában, ezért az együttműködése fontos a Hezbollahhal folyó harcok befejezését célzó diplomáciai megállapodásban, ha el akarják érni, hogy Irán fegyverkezhesse fel újra a csoportot. Szíria, Teherán szövetségese, a fegyverszállítás egyik kulcsfontosságú útvonala Iránból a terrorszervezethez.
Izrael szerint a Hezbollah vezetése, infrastruktúrája és arzenálja is hatalmas károkat szenvedett az elmúlt hetekben az izraeli katonai offenzíva következtében. Ezt a szárazföldi hadműveletet 11 hónapig tartó rakéta- és dróntámadás után indították el, amelyek következtében mintegy 60 ezer lakost evakuáltak az északi határhoz közeli területekről.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök arról tájékoztatta a Biden-kormányt, hogy előrelépésre számít az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítésekben – jelentette szombaton a Ynet híroldal.
Donald Trumpgyőzelmét követően az amerikai elnökválasztáson az orosz külügyminisztérium közölte, hogy együtt fognak dolgozniaz új amerikai adminisztrációval, „keményen védve az orosz nemzeti érdekeket” és szem előtt tartva „a háborúban kitűzött összes cél elérését” – olvasható az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szerdán közzétett közleményében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az orosz külügyminisztérium közölte, Trump győzelme az amerikaiak elégedetlenségét tükrözi Joe Biden kormányzásával és a Demokrata Párt választási programjával.
Kijelentették, hogy Trump a demokraták által ellene indított „propagandakampány” ellenére győzelmet aratott, de ez „nem törli el az Egyesült Államok társadalmának mély megosztottságát”.
Az Oroszországi Föderációnak ugyanakkor „nincs illúziója” a megválasztott amerikai elnökkel kapcsolatban, akit „Oroszországban nagyon jól ismernek”.
„Az USA-ban uralkodó politikai elit pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes hozzáálláshoz és „Moszkva megfékezésének” irányvonalhoz. Ezt nem befolyásolja az USA belpolitikai barométerének ingadozása, legyen szó Trump és támogatói értelmezésében „Amerika az első”, vagy a demokraták szabályain alapuló világrendről”, áll a közleményben.
„Oroszország akkor fog együtt dolgozni az új adminisztrációval, amikor azt beiktatják a Fehér Házban, keményen fogja védeni az orosz nemzeti érdekeket, és a különleges katonai művelet összes céljának elérésére fog összpontosítani. Feltételeink változatlanok, Washingtonban jól ismerik őket” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
Meg kell találni a módját annak, hogy Ukrajna jelentős tranzitország maradjon a Nyugat-Európa számára is szükséges nyersanyag számára – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pozsonyi sajtótájékoztatóján, a szlovák és az ukrán kormány hétfőre tervezett együttes ülésének célkitűzéseivel összefüggésben csütörtökön.
A szlovák kormányfő a kabinet konszolidációs csomagjának elfogadása után a koalíciós pártok vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatóján azokat a kérdésköröket is ismertette, amelyek a pozsonyi és a kijevi kabinet közös hétfői ülésén várhatóan terítékre kerülnek.
Elmondta: a humanitárius tervek megvalósításán kívül beszélni fognak arról is, milyen módon lehet garantálni azt, hogy Ukrajna jelentős tranzitországa maradjon a Nyugat-Európa számára is szükséges nyersanyagoknak, azt, hogy a Szlovákián áthaladó tranzitútvonalak megmaradnak, mivel ez nem csak arról szól, hogy „Szlovákia megkapja, amire szükség van.” Beszélni kell erről is, hiszen Szlovákia elsősorban tranzitország – mutatott rá Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
A szlovák kormányfő kijelentette: Szlovákiának is meg kell küzdenie az Európai Bizottságnak (EB) arra irányzó hatalmas nyomásával, hogy „keletről már ne érkezzen nyugatra semmi”.
Robert Fico az Ukrajnában zajló konfliktusról szólva kijelentette: minden háború a tárgyalóasztaloknál ér véget, és már kezd bebizonyosodni azoknak a szavaknak az igazságtartalma, hogy ezt a konfliktust katonai úton nem lehet megoldani. Hozzáfűzte: a háború befejezése után helyre kell állítani a kapcsolatokat Oroszországgal.
„Amennyiben a háború ennek a kormánynak a mandátuma idején ér véget, mindent meg fogok tenni a gazdasági és a sztenderd kapcsolatok helyreállításáért. Európának szüksége van Oroszországra, és természetesen Oroszországnak is szüksége van az Európai Unióra” – szögezte le Robert Fico.
[type] => post
[excerpt] => Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke határozott lépéseket tervez mind a belpolitikában, mind a nemzetközi színtéren. A kormányfő nem riad vissza a kemény döntésektől sem, ha a koalíció egységéről van szó.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728234300
[modified] => 1728222988
)
[title] => Szlovákia szerint meg kell tartani az Ukrajnán át érkező nyersanyagtranzitot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128665
[uk] => 128656
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128666
[image] => Array
(
[id] => 128666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709.jpg
[original_lng] => 332491
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/robert-fico-656709.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728212188:12
[_thumbnail_id] => 128666
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1009
[_oembed_8975cf30a41ce339254a89a313c48d5f] =>
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Oroszország kész jogi segítséget nyújtani a Franciaországban őrizetbe vett Pavel Durovnak, a Telegram közösségimédia-szolgáltató társalapítójának, aki orosz állampolgár – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Természetesen tekintettel arra, hogy orosz állampolgársággal rendelkezik, készek vagyunk a szükséges segítséget és támogatást nyújtani. De itt a helyzetet bonyolítja az a tény, hogy francia állampolgár is – mondta a szóvivő.
Durov egyébként az orosz és a francia állampolgársága mellett az Egyesült Arab Emírségek és Saint Kitts és Nevis útlevelének használatára is jogosult. Előzetes letartóztatása szerdán jár le, ezt megelőzően bíróság elé kell állítani vagy szabadlábra kell helyezni.
Peszkov azt hangoztatta, hogy a Durov ellen felhozott vádak komolyak, és nem kevésbé komoly bizonyítást követelnek meg. Úgy vélekedett, ellenkező esetben úgy fog tűnni, hogy közvetlen kísérlet történik a kommunikáció szabadságának korlátozására és egy nagyvállalat vezetőjének közvetlen megfélemlítésére, amit pedig Emmanuel Macron francia elnök korábban tagadott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, miszerint Durov őrizetbe vétele valójában a Telegram megbízhatóságának elismerése.
Ami ennek a platformnak a használatát illeti – nagyon kényelmes, valóban védett. Legalábbis ha bármi kétség merült volna fel ezzel kapcsolatban, most, hogy Durovot nyilvánvalóan valakinek a tanácsára elvitték, és szörnyű büntetéssel fenyegetik, a jelek szerint arra számítva, hogy valahogyan hozzáférhetnek titkosítási kódokhoz. Most már a franciák cselekedetei is bebizonyították, hogy a Telegram egy valóban megbízható és népszerű hálózat – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél jegyzékben követelt konzuli hozzáférést Durovhoz, Lavrov kijelentette, hogy a kérés „elbírálás alatt áll”, és hogy Moszkva várja a választ. Hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek „ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik”, és ügyvédjei ugyanígy azonnali hozzáférést kértek.
Lavrov szerint Oroszország és Franciaország kapcsolatai mélyponton vannak, egyebek között azon álláspont miatt, amit Párizs „a szólásszabadság, az információterjesztés szabadsága, és általában az újságírói hivatás tiszteletben tartásának kérdéseiben” képvisel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy keddi moszkvai választási fórumon azt javasolta a francia hatóságoknak, hogy Durovot követően vegyék őrizetbe Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját a közösségi hálózatán zajló tevékenység miatt. Medvegyev szerint ha a Telegramnál bűncselekményt követtek el, az nem jelenti azt, hogy ez a szolgáltatás alapítójának jóváhagyásával történt.
A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy a Telegramot nagyon sok orosz használja, köztük „a különleges hadművelet” részvevői is. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ellenségei az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megjegyezték: nem tudják az üzenetküldőn keresztül nyomon követni az orosz hadsereg kommunikációját. Medvegyev a Telegramot olyan platformnak nevezte, ami lehetővé teszi Oroszország számára, hogy anyagokat tegyen közzé és juttasson el „az átlagos ukránokhoz”, azt bizonyítva, hogy „a dolgok némileg másképp mennek, mint ahogyan a televízióban mutatják” Ukrajnában.
Durovot szombaton vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. A párizsi ügyészség később közölte, hogy egy meg nem nevezett személy elleni 12 bűncselekmény gyanújával július 8-án indított eljárás részeként vették őrizetbe, kihallgatás céljából – írja az MTI.
Ukrajna engedélyt kér a Nyugattól, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat használjon célpontok megsemmisítésére Oroszország mélyén, hogy rávegye Moszkvát az ellenségeskedés beszüntetéséről szóló tárgyalásokra – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy magas rangú kijevi tisztviselők azt feltételezik, hogy meghatározott angol–francia rakéták „demonstrációs támadásban” történő alkalmazása megmutatja a Kremlnek, hogy a főváros közelében lévő katonai létesítmények ki vannak téve a közvetlen csapásoknak. Egy magas rangú kormánytisztviselő szerint a számítás szerint Oroszország csak akkor veszi fontolóra a tárgyalások lehetőségét, ha úgy ítéli meg, hogy Ukrajna képes „fenyegetni Moszkvát és Szentpétervárt”. Ez a stratégia azonban magas kockázattal jár, és jelenleg nem élvezi az Egyesült Államok támogatását.
„Ukrajna hónapok óta lobbizik azért, hogy engedélyezze a Storm Shadow alkalmazását Oroszországon belüli célpontok ellen, de sikertelenül. Miközben a hadsereg küzd a keleti fronton, egyre inkább úgy gondolják, hogy a legnagyobb reménye az ellentámadásban rejlik” – írta a kiadvány. A lap felidézte Zelenszkij elnök függetlenség napi nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy visszafizeti az agresszor államnak a polgári lakosságot ért rakétacsapásokat.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az Észak-Korea (KNDK) és Oroszország között létrejött védelmi megállapodás „destabilizáló hatású” és „kockázatos a világ számára” – jelentette ki Penny Wong ausztrál külügyminiszter kedden az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezetben fekvő Panmindzson határfaluban.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban írta alá a kétoldalú védelmi megállapodást. Az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is azzal vádolják Észak-Koreát, hogy katonai és gazdasági támogatásért cserébe fegyvereket szállít Oroszországnak az ukrajnai háború folytatásához.
Az ausztrál külügyminiszter a határfaluban tett látogatása után újságíróknak elmondta: az Észak-Korea és Oroszország között nemrégiben létrejött biztonsági egyezmény destabilizáló hatású és kockázatos a világ számára, és Oroszország törekvései a béke elősegítése helyett a helyzet súlyosbodásához vezetnek.
Penny Wong elítélte az észak-koreai rakétakísérletek kiterjesztését, amelyek meglátása szerint veszélyeztetik a regionális biztonságot. „Különös aggodalommal tekintünk a KNDK fokozódó válaszlépéseire és destabilizáló akcióira” – hangoztatta a külügyi vezető.
Az ausztrál külügyminiszter kedden a dél-koreai külügyminiszterrel is találkozott Szöulban. A két tárcavezető a nemzetközi közösséggel való együttműködésről állapodott meg a Phenjan és Moszkva közti védelmi együttműködés tükrében, továbbá az egzisztenciális biztonságot, az éghajlatváltozást és egyéb területeket érintő kétoldalú együttműködések megerősítéséről is megállapodtak.
Moszkva a mai napig tagadja azt, hogy fegyvereket kapna Észak-Koreától, a legtöbb nyugati elemző azonban egyetért abban, hogy az ázsiai diktatúra lőszert szállít Moszkvának. Most megjelent néhány fotó, ami alapján nagyon úgy néz ki, hogy messze nem csak ennyiről van szó.
Az eredetileg Telegramon megjelent fotón első ránézésre akár egy fura orosz BTR-szériába tartozó pszh is lehetne, a képet jobban megnézve azonban kiderül, hogy nem erről van szó.
A páncélos ugyanis egyértelműen egy 6 kerekű észak-koreai M2010-es, aminek a tetején egy fura felépítmény is helyet kapott, így derül ki, hogy egy Bulsae‒4-es rakétaindítóról van szó.
A Bulsae‒4-ről aránylag kevés biztos információ áll rendelkezésre, azt azonban lehet tudni, hogy egy helikopterek és páncélozott járművek kilövésére tervezett fegyverről van szó, ami hat darab, optikai kábellel irányított rakéta kilövésére alkalmas.
Phenjan izoláltsága miatt az észak-koreai fegyverek a nyílt piacon nem igazán érhetőek el, így lényegében bizonyossá vált az, hogy az ázsiai rezsim harcjárművekkel is támogatja az ukrajnai invázíót.
Kizárt, hogy Oroszország tűzszünetet kössön Ukrajnával, csak olyan megállapodást fogad el Moszkva, ami visszafordíthatatlan és a konfliktus lezárásához vezet – idézi Vlagyimir Putyin orosz elnököt a TASzSz hírügynökség.
Putyin úgy látja: minden tűzszüneti megállapodást csak arra használna Ukrajna, hogy újrafegyverezze haderejét, mozgósítson és felkészüljön egy újabb támadásra, ezért nem fognak Kijevvel tűzszünetet kötni anélkül, hogy tartós békéről tárgyalnának.
Hozzátette: olyan megállapodásra van szükség, amely lezárja a konfliktust, visszavonhatatlan és Oroszország számára is elfogadható.
Arra is kitért: szerinte nincs ételme az ukrán törvényhozással tárgyalni, hiszen nem ők irányítják az országot, hanem „az ukrán elit,” akik szerinte illegálisan vannak hatalmon.
Putyin arról is beszélt, hogy felvették a kapcsolatot az Afganisztánt uraló tálibokkal, elsősorban a terrorizmus elleni harc érdekében. Emellett nekiállnak a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártásának is.
Az orosz elnök Kazahsztánban, Asztanában beszélt, a Sanghaji Együttműködés Rendszerének konferenciáján.
Bekérették a moszkvai román nagykövetet szerdán az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele, hogy Moszkva válaszintézkedésként kiutasította a román diplomáciai képviselet egyik alkalmazottját.
„Július 3-án bekérették Cristian Istrate moszkvai román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, és átnyújtották neki a minisztérium jegyzékét a román nagykövetség egyik alkalmazottjának persona non gratává nyilvánításáról” – állt az orosz diplomáciai tárca közleményében.
A minisztérium szerint az intézkedés válasz a román fél korábbi indokolatlan döntésére, amellyel a bukaresti orosz nagykövetség egyik diplomatáját nemkívánatos személynek nyilvánították.
A román külügyminisztérium május 24-én jelentette be, hogy kiutasítja az orosz nagykövetség egyik diplomatáját „a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseibe ütköző cselekedetek miatt”. A bukaresti orosz diplomáciai képviselet visszautasította és alaptalannak nevezte a vádat. Moszkva válaszlépést helyezett kilátásba.
