A moldovai hatóságok „jelentős” orosz beavatkozást tapasztalnak az elnökválasztás vasárnapi második fordulójába – közölte Stanislav Secrieru, a hivatalban lévő államfő nemzetbiztonsági tanácsadója.
„Ez nagymértékben torzíthatja az eredményt” – írta a tanácsadó a gyanított beavatkozásról az X közösségi portálon.
Moszkva tagadja, hogy beleavatkozik a moldovai választásokba.
Az elnökválasztáson az ország Moszkvától való eltávolodását és Európai Unióhoz való csatlakozását pártoló jelenlegi elnök, Maia Sandu és az ország volt főügyésze, az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo verseng egymással.
A választás második fordulóját azért kellett megtartani, mert a két héttel ezelőtti első fordulóban a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok legalább felét. Az első fordulóban Sandu végzett az élen, Stoianglo a második lett.
A rendőrség ezúttal határozottan lépett fel a szavazatvásárlásokkal szemben, miután kiderült, hogy Ilan Shor emigrációban élő oroszbarát üzletember 39 millió dollárt adott szavazatvásárlásra. Shor egyúttal a közösségi médiában felszólította a választókat, hogy szavazzanak Sandu ellen, és pénzt igért azoknak, akik hallgatnak rá.
Sandu szerint Shor mintegy 300 ezer választónak, a lakosság több mint tíz százalékának a szavazatát akarta megvásárolni, és ez a beavatkozás hatással volt az október 20-i első forduló eredményére.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan megtartott népszavazáson a szavazók 50,08 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát, 49,92 százalékuk nemmel voksolt.
Oroszország győzött Georgiában, hogy megváltoztassa az ország politikai irányvonalát, az ellenség most Moldovával is ezt tervezi, ha a Nyugat nem hagy fel a vörös vonalakról szóló fecsegéssel – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az észak-európai országok vezető médiumainak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország vissza akarja állítani a Szovjetuniót. Ma már fegyverek nélkül próbálja megvalósítani a tervét, de egykor Georgiában fegyverekkel kezdődött – tette hozzá. Végül az ellenség győzött, miután elfoglalta az ország egy részét és megváltoztatta a politikáját, valamint a kormány, amely ma már az oroszbarát állásponthoz ragaszkodik.
„Nincs szankció Putyin ellen, sok orosz van Georgiában, az ő választásuk az Oroszországgal való barátság, az ő döntésük, hogy nem csatlakoznak az Európai Unióhoz. Megváltoztatták álláspontjukat. Ma Oroszország nyert. Elvették Georgia szabadságát. Ez Georgiáról szól. Moldovában ugyanabba az irányba mennek, ott is ugyanezt akarják tenni, és megteszik, ha a Nyugat nem hagyja abba a vörös vonalakról szóló fecsegést” – mutatott rá az elnök.
Az államfő hozzátette: a Nyugat néhány éven belül elveszíti Moldovát, ha folytatja a mai retorikát. „És Ukrajna. Mi nagyobbak vagyunk. Ez a különbség köztünk és Georgia között, sokkal nagyobbak vagyunk. Nagyobb a lakosság, több a férfi, aki nem akart orosz lenni. Ennyi” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország győzött Georgiában, hogy megváltoztassa az ország politikai irányvonalát, az ellenség most Moldovával is ezt tervezi, ha a Nyugat nem hagy fel a vörös vonalakról szóló fecsegéssel – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730367600
[modified] => 1730319488
)
[title] => Zelenszkij: Oroszország nyert Georgiában, és ugyanebben az irányban halad Moldovával kapcsolatban is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131005&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131005
[uk] => 131056
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131006
[image] => Array
(
[id] => 131006
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[original_lng] => 25122
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730358009:3
[_thumbnail_id] => 131006
[_edit_last] => 12
[views_count] => 556
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 14455
[1] => 1201
[2] => 688598
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Georgia
[1] => Moldova
[2] => orosz beahtás
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[2] => Array
(
[id] => 130195
[content] =>
A moldovai választásokon a szavazás úgy zajlott, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni a folyamatba – mondta Peter Stano, az Európai Unió szóvivője. Ezt egy október 21-i tájékoztatón nyilatkozta – idézi a nemzetközi média.
„Ez a szavazás Oroszország és meghatalmazottjai példátlan beavatkozásával és megfélemlítésével zajlott, amelynek célja a demokratikus folyamatok destabilizálása volt a Moldovai Köztársaságban” – mondta.
Az állítólagos közelmúltbeli jogsértések között Stano megemlítette a szavazatok megvesztegetését, a választók buszokkal való szállítását és a félretájékoztatást. Ugyanakkor szerinte már hónapok óta tart Oroszország destabilizációs kísérlete.
„Ez egy hosszú távú küzdelem. Nincsenek korlátok. Mi, mint az Európai Unió… tiszteletben tartunk bizonyos elveket, beleértve a törvényeket is, de Oroszország, annak alárendeltjei és meghatalmazottjai nem” – idézte a Reuters az EU szóvivőjét.
[type] => post
[excerpt] => A moldovai választásokon a szavazás úgy zajlott, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni a folyamatba – mondta Peter Stano, az Európai Unió szóvivője. Ezt egy október 21-i tájékoztatón nyilatkozta – idézi a nemzetközi média.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729612260
[modified] => 1729599358
)
[title] => Az EU arról nyilatkozott, hogy Oroszország „példátlanul beavatkozik” a moldovai választásokba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130195&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130195
[uk] => 130180
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130181
[image] => Array
(
[id] => 130181
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[original_lng] => 331756
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729588559:5
[_thumbnail_id] => 130181
[_edit_last] => 5
[views_count] => 777
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Brüsszel szerint a Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás „példátlan beavatkozásnak” volt kitéve Oroszország és csatlósai részéről – írja a Reuters.
A volt szovjet tagköztársaság Moldovában vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját, illetve egy alkotmánymódosításról szóló népszavazást, melyben az volt a kérdés, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz.
Az utóbbi választás hatalmas küzdelmet hozott. A szavazatok 99,82 százalékának megszámolása után a moldovai választási bizottság adatai alapján a választók 50,42 százaléka szavazott az EU-s tagság mellett és 49,58 százaléka ellene.
A kevesebb, mint másfélmillió érvényes szavazat közül jelen állás szerint alig több mint 12 ezer szavazat döntött az igenek javára.
A szavazásra Oroszország és megbízottjai példátlan beavatkozása és megfélemlítése mellett került sor, amelynek célja a Moldovai Köztársaságban zajló demokratikus folyamatok destabilizálása volt – jelentette ki Peter Stano, az EU szóvivője.
Maia Sandu Nyugat-barát elnök – aki a szavazatok 42 százalékával első helyen végzett az elnökválasztáson, de második fordulóra kényszerül –, hétfőn azt mondta, ők tisztességes módon egy tisztességtelen küzdelmet folytattak.
Sandu szerint világos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy 300 ezer ember szavazatát akarták megvásárolni idegen érdekeket szolgáló bűnözői csoportok.
Egy jelenleg Oroszországban élő, súlyos csalással vádolt moldovai oligarcha, Ilan Șor korábban állítólag 130 ezer választópolgár szavazatának megvásárlását kísérelte meg.
A Kreml visszautasította a vádakat, és „nem szabadnak” nyilvánította a végül szűken az EU-párti erők győzelmét hozó választást.
Az előzetes eredmények szerint a Nyugat-barát Maia Sandu államfő nyerte a moldovai választás első fordulóját, az európai uniós tagságról szóló népszavazás viszont még nem dőlt el, ugyanis az ellenzők egyelőre hajszálnyival vezetnek az orosz beavatkozási kísérletekkel tarkított kampány után – írja a Szabad Európa.
A hivatalban lévő elnök hétfő reggel arról számolt be, hogy a választást „példa nélküli” támadások érték „bűnözői csoportok” részéről, amelyek több százezer szavazatot próbáltak megvásárolni, hogy ezzel is „aláássák a demokratikus folyamatot”.
A tizenegy induló közül Sandu nyerte az államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többséget nem tudta megszerezni, így szükség lesz második fordulóra is, a tervek szerint november 3-án.
A voksok több mint 98 százalékának feldolgozottsága mellett Sandu 41,84 százalékon áll, míg a második helyre befutó, oroszbarát Alexandr Stoianoglo 26,34 százalékon. A referendumon ennél is jóval szorosabb az állás: az EU-csatlakozásra 50,1 százalék szavazott nemmel, 49,9 százaléka igennel.
Számos szakértő kulcsfontosságúnak nevezte a kettős választást az ország jövőbeni irányvonalának meghatározását illetően. A fő kérdés, hogy Moldova a szorosabb kapcsolatokat választja-e a Nyugattal, vagy inkább Oroszország felé fordul.
Az elnök szerint bizonyítékok van arra, hogy bűnözői csoportok és külföldi erők próbáltak beleavatkozni a választásokba. Konkrét országot nem nevezett meg. „Moldova ma és az elmúlt hónapok során is példa nélküli támadásokkal nézett szembe a szabadság és a demokrácia ellen (…) Ezek a külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták országunkat, hogy bizonytalanságban és instabilitásban tartsanak. – Kitért arra, hogy bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy e bűnözői csoportok akár háromszázezer szavazatot is próbálhattak megvásárolni. – Várjuk a végleges eredményeket; határozott intézkedésekkel fogunk reagálni” – mondta.
A választási bizottság bejelentette, hogy még október 21-én közzéteszik az eredményeket.
A nemek győzelme a népszavazáson önmagában még nem zárná ki a jövőbeli EU-tagságot, de súlyos csapást jelentene Sandura és Európa-párti szövetségeseire, megnehezítve a csatlakozási törekvéseket.
A mostani, harmadik közvetlen elnökválasztáson a részvételi arány több mint 51,4 százalékos volt, azaz 1,56 millió voksot adtak le. Hosszú sor alakult ki több szavazóhelyiségnél bel- és külföldön egyaránt. Tucatnyi országból érkeztek választási megfigyelők az országba.
A szavazás értékes tanulságokkal szolgálhat Sandu szövetségesei és az ellenzék számára is a jövő évben esedékes parlamenti választások előtt, amelyen az emberek ítéletet mondhatnak az államfő által nyolc éve alapított, liberális Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) négy éve tartó kormányzásáról.
Moldovában az elnöki tisztség korlátozott közvetlen hatalommal jár, Sandu mindazonáltal a befolyását és a népszerűségét latba vetve képes volt bizonyos reformokat elérni, és előremozdítani hazája európai integrációs folyamatát. Egyik legambiciózusabb lépése az volt, hogy az ukrajnai háború kitörése óta felszámolta a tengerparttal nem rendelkező Moldova függőségét az orosz földgáztól, viszont ez az infláció megugrásához és egyéb gazdasági nehézségekhez vezetett a 2,4 millió lakosságú országban.
A helyi hatóságok és a nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy különböző eszközökkel befolyásolni próbálja a választásokat Moldovában. Ezt a Kreml tagadja.
A napokban az illetékes szervek bejelentették, hogy négy embert letartóztattak, miután lelepleztek egy több mint száz főből álló hálózatot, amelynek legfőbb célja zavargások szítása volt a választás után. Az érintettek oroszországi és balkáni kiképzését a külföldre emigrált Moszkva-párti oligarcha, Ilan Shor finanszírozta, akit tavaly távollétében tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek csalás és pénzmosás miatt, miután három helyi bankból összesen egymilliárd dollárt sikkasztott, amit az évszázad lopásának neveznek. Pártját betiltották, ő maga pedig Izraelbe menekült. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is szankciókat rendelt el a Shor Párt ellen, amiért a vád szerint Oroszország érdekeit képviselve megpróbálta destabilizálni Moldovát.
A referendum arról szól, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova EU-csatlakozási szándékát, vagyis belefoglalják-e az alaptörvény preambulumába a lakosság európai identitását, az ország európai útjának visszafordíthatatlanságát, valamint az integrációt mint nemzeti stratégiai célt. A módosítás lehetővé tenné a belépést a 101 tagú moldovai parlament többségi szavazata alapján.
A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta katonailag semleges. Területén jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik a Dnyeszter Menti Köztársaságban látszólag békefenntartó műveletek és egy hatalmas, a szovjet érából maradt lőszerraktár őrzésére.
Maia Sandu 2020-as hatalomra kerülése után Moldova igen határozott Nyugat-párti fordulatot hajtott végre. Az ország 2022 júniusában EU-tagjelölti státuszt kapott, és bár egyelőre nem kíván csatlakozni a NATO katonai szövetséghez – hiszen alkotmányban rögzítették a semlegességet –, a külügyminiszter 2022-ben azt mondta, hogy ennek nem kell feltétlenül elszigetelődést, demilitarizációt és a világ dolgai iránti közömbösséget jelentenie.
Moldova közös történelmen és nyelven osztozik a NATO- és EU-tag Romániával, amelynek a második világháborúig része volt.
A Moldovai Központi Választási Bizottság október 21-én reggel a szavazatok 98%-át számlálta meg az elnökválasztáson és az európai integrációról szóló népszavazáson.
A bizottság honlapja szerint a polgárok 41,84%-a szavazott Maia Sandu jelenlegi elnökre. A második helyen Alexandru Stoianoglo áll a szavazatok 26,35%-ával.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50%-át, akkor november 3-án lesz az elnökválasztás második fordulója Moldovában.
A népszavazáson megkérdezték az állampolgárokat, hogy az EU-csatlakozás célját rögzíteni kell-e az ország alkotmányában. A szavazatok eddig a következőképpen oszlottak meg: 49,9% támogatta az alkotmánymódosítást, 50,1% nem.
A szavazatok 60%-ának összesítése alapján a választók 55 százaléka vélekedett az országuk uniós törekvéseivel szemben. Ez pedig megkérdőjelezheti Moldova eddigi nyugatbarát irányultságát. Közben viszont úgy tűnik, hogy az EU-párti, Maia Sandu jelenlegi elnök vezet az elnökválasztáson.
A Reuters hírügynökség este 9 órakor a Moldovai Központi Választási Bizottság honlapján elérhető állás szerint közölte: a szavazatok 23%-ának megszámlálása után közzétett előzetes eredmények szerint a moldovaiak 57%-a szavazott nemmel, míg 42%-uk igennel az ország uniós törekvéseiről tartott vasárnapi népszavazáson. Később az Al Jazeera portál már 60%-os feldolgozottságról számolt be és a nemek aránya 55% volt.
A népszavazáson arról döntenek a moldovaiak, hogy az alkotmányba beillesztik-e azt a záradékot, amely az uniós csatlakozást célként határozza meg – emlékeztet a Reuters. Egy határozott „igen” támogatná Maia Sandu törekvését, hogy az ország 2030-ig csatlakozzon a blokkhoz, míg egy „nem” komoly csapást jelentene számára. Az eredmények meghatározhatják a jövő nyári parlamenti választások alaphangját, ahol Sandu pártja nehezen tudja majd megtartani többségét.
A Reuters által idézett felmérések szerint a többség támogatja az EU-hoz való csatlakozást, bár öt jelölt azt mondta támogatóinak, hogy szavazzanak „nemmel” vagy bojkottálják a népszavazást, mondván, hogy a népszavazást úgy időzítették, hogy Sandu szavazatát növeljék a választásokon.
Este 6-ig a jogosultak 42%-a adta le vokság a népszavazáson.
Az Al Jazeera azt is írta, hogy a korai eredmények alapján Maia Sandu hivatalban lévő nyugatbarát elnök vezet az EU-népszavazás mellett zajló elnökválasztáson, egyelőre a szavazatok 35%-os feldolgozottsága mellett, de nem fogja elérni a győzelemhez szükséges 50%-os küszöbértéket. Ha ezt nem éri el, akkor november 3-án várható a 2. forduló.
Legfőbb riválisa, Alexandr Stolianoglo volt főügyész, akit a hagyományosan oroszbarát Szocialista Párt támogat, eddig a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
A felmérések a hivatalban lévő Maia Sandu, aki négy éve elnökként az EU-csatlakozást szorgalmazza, egyértelmű előnyét mutatták 10 riválisa előtt. Most nagyon úgy tűnik, hogy a második forduló Sandu és Stolianoglo összecsapását hozza el.
A szavazást beárnyékolták a választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádak. A rendőrség azzal vádolta meg Ilan Short, egy Oroszországban élő, szökésben lévő mágnást, hogy legalább 130 000 szavazóból álló hálózatot próbált lefizetni, hogy „nemmel” szavazzon, és támogasson egy olyan jelöltet, akit csak az utolsó pillanatban fedett fel. Shor felajánlotta, hogy fizet a moldovaiaknak, hogy másokat is rávegyenek, hogy „nemmel” szavazzanak.
Csütörtökön a bűnüldöző szervek közölték, hogy lelepleztek egy programot, amelynek keretében több száz embert vittek Oroszországba, hogy ott képzést kapjanak zavargások és polgári zavargások megrendezésére.
Oroszország tagadja a beavatkozást, és „ruszofóbiával” vádolja Sandu kormányát.
Viorel Cernauteanu rendőrfőnök a Reutersnek elmondta, hogy az elmúlt napokban külföldről érkező hang- és szöveges üzenetek sokasága szólította fel a moldovaiakat, hogy vagy bojkottálják a népszavazást, vagy szavazzanak „nemmel”.
Megkezdődött vasárnap reggel Moldovában az elnökválasztás és a népszavazás az ország EU-csatlakozásáról.
A legutóbbi felmérés szerint a legesélyesebb elnökjelölt a hivatalban lévő államfő, a Nyugat-barát Maia Sandu, akinek kényelmes előnye van mind a tíz vetélytársa előtt, de valószínűleg csak a november 3-i második fordulóban lesz képes biztosítani győzelmét.
Ahhoz, hogy már az első fordulóban eldőljön, kigyőzött, valamelyik jelöltnek meg kell szereznie a szavazatok több mint ötven százalékát. Ha ez nem sikerül, akkor tartanak második fordulót, amelybe a két legtöbb voksot megszerző jelölt jut. A közvélemény-kutatási eredmények szerint Sandu legvalószínűbb ellenfele a második fordulóban Alexandr Stoianoglo volt főügyész lesz, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat.
A népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát. Ennek érvényességéhez legalább 33 százalékos részvétel szükséges.
Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig az év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát.
Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.
A legutóbbi felmérések szerint a moldovaiak többsége támogatja, hogy az EU-tagságra törekvés bekerüljön az alkotmányba, noha a 11 elnökjelölt közül öt arra buzdítja az embereket, hogy nemmel szavazzanak, mert szerintük a népszavazás időzítése Maia Sandunak kedvez.
Moldova jelenlegi elnöke, Maia Sandu úgy döntött, hogy nem vesz részt a televíziós vitában az október 20-ra tervezett választások előtt.
A Reuters értesülései szerint a verseny favoritja előző nap azt nyilatkozta, hogy nincs kedve megjelenni egy olyan rendezvényen, ahol „nem jogszerű politikusok” is jelen lesznek, utalva ellenfelei az oligarchiához és bűnözői csoportokhoz fűződő kapcsolataira. Sandu részvétele azonban intrika maradt egészen a közvetlen adásig.
A vitában részt vett Alekszandr Sztojanohlo egykori főügyész, akit az oroszbarát ellenzéki szocialisták támogatnak, valamint Renato Uszatij, aki kétszer is megválasztottak Bjelciv, Moldova második legnagyobb városának polgármesteréré. De Sztojanohlo, akit Sandu 2021-ben bocsátott el, hamarosan távozott, mondván, nincs kérdésemásik riválisához, Uszatijhoz.
Alekszandr Sztojanohlo kijelentette, hogy „minden tennivalóját félretette, hogy tiszteletet tanúsítson Moldova polgárai iránt, és válaszoljon a jelenlegi hatóságok vádjaira”, ezt követően pedig elhagyta a stúdiót. Renato Uszatij kihasználta a neki szánt időt, hogy új elnök megválasztására szólítsa fel a választókat.
Uszatij azt mondta a műsorvezetőnek, hogy marad „a néppel beszélni”. „Október 20-án új elnököt választunk, ismétlem, új elnököt. Nincs más dolgunk, mint feltűrni az ingujjunkat, és nekilátni a munkának” – mondta Uszatij.
A legfrissebb, ezen a héten közzétett közvélemény-kutatás szerint Sandu 36%-os támogatottságot szerzett Sztojanohlo 10%-ával és Uszatij 7,5%-ával szemben, aki elmondása szerint „támogatja, hogy Moldova jó kapcsolatokat tartson fenn a Nyugattal is és Oroszországgal is”.
A moldovai választópolgárok részt vesznek az alkotmány módosításáról szóló népszavazáson is, amely megnyitja az utat Európa egyik legszegényebb országa, a volt szovjet köztársaság EU-tagsága felé.
A felmérés szerint a moldovai állampolgárok 63%-a támogatja az EU-tagságot.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás Moldova biztonságához is hozzájárul, Ukrajna veresége veszélybe sodorhatja Moldovát, ezért olyan fontos Kijev támogatása a térség számára – jelentette ki kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter Chisinauban, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Minden, amit Ukrajna támogatásáért teszünk, egyben a stabilizáció elősegítését is jelenti Moldovával kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy az itteni embereket leginkább az aggasztja, hogy ha Ukrajna elbukik, Moldova lesz a következő ország a sorban.”
Baerbock a Moldovai Partnerségi Platform keretében tartott chisinaui találkozón beszélt, amelyre Franciaország, Románia, Lengyelország, Hollandia és Litvánia külügyminisztere is ellátogatott. A platformot Németország hozta létre 2022-ben, hogy megerősítse Moldova gazdaságát és megvédje az orosz dezinformációtól.
Maia Sandu moldovai elnök kiemelte, hogy az ukrajnai háború komoly károkat okoz a moldovai gazdaságnak, és megnehezíti az ország fejlődését. „A háború okozta bizonytalanság továbbra is súlyosan hátráltatja gazdasági fejlődésünket, és mindaddig akadályozni fogja, amíg a háború tart” – panaszolta.
A platform keretében Moldova több mint 300 millió euró hitelt és 80 millió euró támogatást kapott gazdaságának a támogatására. A szövetségesek megerősítették, hogy támogatják Moldova európai uniós csatlakozási erőfeszítéseit. Franciaország, Németország és Lengyelország kinyilvánította, hogy kész hozzájárulni az ország védelmének erősítéséhez mind kétoldalú alapon, mind az EU-val való partnerség keretében.
