A szlovák miniszterelnök együttműködést ajánlott Ukrajnának a békemegoldások keresésében, és azt kívánta, hogy mihamarabb váljon az Európai Unió tagjává. Ez Robert Fico és ukrán hivatali kollégája, Denisz Smihal közös sajtótájékoztatóján hangzott el a két kormánynak a kelet-szlovákiai Nagymihályban megtartott együttes csütörtöki ülése után.
Fico a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint kijelentette: azt szeretné, ha az ukrajnai háború békésen és igazságosan, az ország területi egységét és szuverenitását tiszteletben tartó megoldással rendeződne.
Megjegyezte, hogy orosz haderő bevetése Ukrajna területén a nemzetközi jog megsértése volt, és együttműködést ajánlott Kijevnek a békemegoldások keresésében. „Szlovákia támogatása Ukrajna uniós csatlakozási ambíciói tekintetében nem spekulatív, hanem teljes értékű támogatás” – szögezte le Robert Fico a szlovák hírügynökség szerint.
Az ukrán miniszterelnök megköszönte az országa uniós integrációs tervére vonatkozó szlovák felajánlást, a két kormány együttes ülését pedig úgy értékelte: az bizonyíték arra, hogy sikerült előre lépni a két fél közös céljainak elérésében. A közös kormányülésen konkrét megállapodások is születtek. Egyebek között abban, hogy vasúti összeköttetést építenek Kassa és Kijev között. Szlovákia megígérte, hogy segít Ukrajnának területei aknamentesítésében, az ilyen gépek szervizelését végző személyzet képzésében.
Továbbá munkacsoportot hoznak létre az atomerőművek fűtőanyaga beszerzésének diverzifikálása céljából, valamint felújítják a Nagykapos és Munkács közötti elektromos távvezetéket, valamint a felsőnémeti határátkelőt.
A TASR jelentése szerint Robert Fico kijelentette: garantálni fogják, hogy az ország területén létrejöjjön egy szállítási korridor az ukrán agrárexporttermékek számára azon országok felé, amelyeknek szükségük van ezekre a termékekre. A szlovák miniszterelnök viszont rámutatott: ha ebben az ügyben nem lesz megállapodás, akkor Szlovákia megtiltja ezeknek az ukrán termékeknek a szlovákiai tranzitját is.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök csütörtökön látogatott az ukrán–szlovák határhoz közeli szlovák városba, Nagymihályba, itt tárgyalt Ficoval. Mindez annak ellenére történt, hogy Robert Fico erőteljesen ukránellenes retorikával nyert választást tavaly szeptemberben és ennek megfelelően le is állította a fegyverszállításokat Ukrajna számára.
The attack on Slovakia’s Prime Minister Robert Fico is appalling.
We strongly condemn this act of violence against our neighboring partner state's head of government. Every effort should be made to ensure that violence does not become the norm in any country, form, or sphere.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Madridban, a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.
„Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte Jens Stoltenberg.
Záró sajtótájékoztatóján a főtitkár ismét sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
Mint mondta, a szövetségesek foglalkoztak azzal is, hogy miként enyhítsék az élelmiszerválságot, hogyan juttassák ki a gabonát Ukrajna területéről földi és vízi úton.
A csúcsértekezlet csütörtöki ülésnapjáról elmondta: áttekintették a terrorizmus elleni harcban elért eredményeket, és megerősítették elkötelezettségüket e küzdelem folytatásához.
„Iraki missziónk segít elkerülni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy döntöttek Mauritánia támogatásáról is határbiztonságának fokozása, valamint az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelme érdekében. Emellett határoztak Tunézia és Jordánia segítéséről is.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: Finnország és Svédország jövő kedden írja alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét Brüsszelben.
A házigazda Spanyolország miniszterelnöke a szövetség egységének és összetartásának üzenetét nevezte a legfontosabbnak a madridi csúcstalálkozó eredményei közül . „Megmutattuk az európai és a transzatlanti kötelék erejét, valamint minden meghozott döntésünk a béke és életformánk megőrzésére irányul” – jelentette ki Pedro Sánchez.
A kormányfő bejelentette: a dél-európai ország fokozatosan fogja növelni védelmi kiadásait, és 2029-re teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékét fordítsák erre a célra.
Joe Biden amerikai elnök értékelésében történelminek nevezte a madridi csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben.
Bejelentette egy mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását Kijev számára, hangsúlyozva, hogy készek annyi ideig támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges.
„A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével” – fogalmazott a Egyesült Államok elnöke, és Oroszországot tette felelőssé a világban kialakuló élelmiszerválságért.
Pozitívan értékelte a NATO új, tíz évre szóló stratégiai koncepcióját elfogadó csúcstalálkozót Franciaország elnöke is, kiemelve, hogy két, eddig semleges ország NATO-tagságáról döntöttek, amely „a lehetséges legvilágosabb stratégiai üzenet Oroszországgal szemben”.
Emmanuel Macron hangsúlyozta: amint a helyzet indokolja és lehetővé teszi a visszatérést a párbeszédhez, kész ismét egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel Franciaország felelőssége, hogy együttműködjön a sürgős humanitárius kérdésekben.
A francia államfő további katonai támogatást is bejelentett Ukrajna számára: hamarosan újabb hat Caesar önjáró löveget küldenek, ezzel 18-ra emelve számukat.
Olaf Scholz német kancellár arról beszélt a tanácskozás befejezését követően, hogy Moszkva fenyegetést jelent a nemzetközi rendre, de a NATO megfelelően reagált a megváltozott politikai helyzetre.
Mint mondta, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséhez Németország 15 ezer katonával és 60 légi járművel járul hozzá, emellett létrehoznak Rostockban egy parancsnokságot a Balti-tenger védelmére.
Kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin állítását, miszerint a NATO birodalmi politikát folytatna. A NATO egy védelmi szövetség nem jelent fenyegetést senki számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy épp az orosz elnök az, aki birodalmi politikát folytat szomszédaival szemben.
Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a nyugati országoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és a demokráciák győzzenek az értékekről szóló globális vitában.
Ha ezt nem sikerül elérni, az orosz elnök abban a helyzetben lesz, hogy további agressziós cselekményeket kövessen a volt Szovjetunió egykori tagjai ellen – mutatott rá.
Mint mondta, nem minden ország tekinti az orosz inváziót Vlagyimir Putyin felelősségének, ezért le kell bontani azokat a „mítoszokat”, melyek a nyugati szankciókat teszik felelősség az élelmiszerválságért, vagy a NATO-t okolják az ukrán konfliktusért.
A brit kormányfő szólt a védelemre fordított kiadások növelésének fontosságáról és bejelentette: országa az évtized végére a GDP 2,5 százalékára növeli az erre fordítandó összeget.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Ukrajna elutasít és figyelmen kívül hagy minden olyan megállapodást, amelyet a harmadik országok a háta mögött kötöttek az ukrán érdekek rovására, jelentette ki Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere mondta az ICTV tv-csatorna „Szólásszabadság” című műsorában.
„Ha az ukrán érdekek rovására bármilyen megállapodás születik meg Ukrajna kapcsán, akkor ezeket a megállapodásokat elutasítjuk. Ezt egyértelműen ki tudom jelenteni, és ezt a partnereink is tudják. Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy ilyen megállapodások születtek volna” – mondta.
Kuleba kifejtette, hogy az orosz diplomáciának vannak bizonyos sajátosságai – Oroszország határozottan nem hajlandó közvetlenül tárgyalni Ukrajnával. Ezért a folyamatot úgy alakították ki, hogy Ukrajna az oroszokkal való beszélgetés előtt és után tárgyal partnereivel – ez egyfajta hálózati diplomácia.
„Az alábbi sajátosság van jelen az orosz diplomáciában: nem akarnak beszélni Ukrajnával. Putyin, Zelenszkij elnök minden próbálkozása ellenére, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz, elutasítja ezt a formát. Német és francia kollégáim minden próbálkozása, jelzéseim ellenére Lavrov kerüli a különböző formátumokat. Nem tudom, félnek, nem tisztelnek, szégyellnek szembe nézni – ez egy más kérdés. De ez a valóság, ezért hálózati diplomáciát építettünk ki. Amikor mindenki azt teszi, amit tud Oroszországgal való kapcsolatában, de álláspontját velünk egyezteti az oroszokkal való kapcsolatfelvétel előtt és után. 100%-os garanciát nem tudok vállalni, de egyértelműen kijelenthetem, hogy a hátunk mögött, Ukrajnával kapcsolatos megállapodások nincsenek. Ha ilyesmi megjelenik, azt egyértelműen elutasítjuk” – biztosított a miniszter.
Emlékeztetőül, január 22-én Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője arról számolt be, hogy január 26-ra tervezik a „normandiai négyek” vezetői politikai tanácsadóinak találkozóját. Az ukrán határon kialakult helyzet súlyosbodása miatt a francia hatalom közvetlen párbeszédet követelnek az Európai Unió és Oroszország között az esetleges Ukrajna elleni agresszió miatt.
