Általános a meggyőződés, hogy ez a magyar nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó volt, és reménykedtek abban, hogy ez folytatódni fog – nyilatkozta Brenzovics László a Mandinernek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke reméli, hogy mind az ukrán, mind a magyar fél megtesz mindent a két ország közötti fagyos kapcsolat újramelegítéséért.
– Hogyan értékeli a magyarországi választás eredményeit?
– Örülök neki. És hát a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság is, amely a mindenfajta nehézségek ellenére jelentős számban adta le a szavazatát Kárpátalján és a konzulátusokon, illetve a levélszavazat formájában. És ők is kilencven százalékon felül szavaztak a jelenlegi kormánykoalícióra. Vagyis a határon túli magyarság támogatja azt a nemzetpolitikát, amely megjellemezte a Fidesz–KDNP-kormány munkáját.
– Miért gondolták így a kárpátaljaiak?
– Mert a történelem folyamán a kárpátaljai magyarság Trianon után soha nem kapott olyan jelentős támogatásokat, mint az elmúlt időszakban.
Gondoljunk csak a magyarigazolványokra, a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségére, ami a kárpátaljai magyarság számára, aki nem tartozik az Európai Unióhoz, különleges lehetőséget jelent. Emellett olyan programok indultak, s vannak folyamatban, amelyek korábban nem látott mértékben támogatják a kárpátaljai magyar közösséget. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar kormány jóvoltából a kárpátaljai, magyar nyelven oktató tanárok, magyar nyelven beszélő orvosok és kulturális dolgozók kaptak szociális támogatásokat, vagy pedig arra, ahogy támogatták a gyermekétkeztetést! De ott van a gazdaságfejlesztési támogatás az Egán Ede Terven keresztül, továbbá az óvodaprogram és más programok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a támogatása. Mind-mind nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyáltalán a kárpátaljai magyarság fennmaradjon. Hálásak vagyunk azért a rendkívül nagymértékű humanitárius segélyért is, ami jelenleg a háborús időszakban érkezik Kárpátaljára Magyarországról.
– Mennyire volt téma egyébként maga ez a magyarországi választás, mondjuk Ukrajnában, az ukrán közéletben?
– Téma volt. Sajnálatos módon évek óta rendkívül intenzív, magyarellenes kampányt folytatott az ukrán média jelentős része. És hát a kampányidőszakban és a háborús időszakban is: annak ellenére, hogy Magyarország elítélte az agressziót, megszavazta a szankciókat, lehetőségeihez mérten rendkívüli mértékű humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának, ez nem jött át a sajtóban. Ezzel szemben a magyar kormány különböző megnyilatkozásait igyekeztek minden egyes alkalommal negatív színben feltüntetni, s hát tudjuk, ez diplomáciai afférhoz is vezetett az ukrán államelnök és a magyar nézők között.
Ez a negatív tendencia nem csak az államközi kapcsolatokat, de a kárpátaljai magyarok helyzetét is negatívan érinti.
– Remélhető, hogy a választás lecsengésével ez javulhat valamelyest?
– Mindkét félnek lépéseket kell annak érdekében tenni, hogy ez a diplomáciai feszültség megszűnjön, és konstruktív legyen az együttműködés, hiszen Magyarország szomszédos ország, Magyarország segíti Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben, és szerintem nem indokoltak az ilyen stílusú megnyilatkozások.
– Egyesek szerint javított volna a helyzeten, hogyha az ellenzék nyer.
– A kárpátaljai magyarság helyzetén nyilvánvalóan nem javított volna az ellenzék győzelme, és akkor még finoman fogalmaztam. Hiszen tudjuk, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje milyen dehonesztáló, sőt, rendkívül veszélyes kijelentéseket tett a választási kampány során a kárpátaljai magyarság állítólagos oroszpártiságára, amivel már akkor veszélybe sodorta a mi közösségünket. Ez ellen tiltakoztunk is, és kértük, hogy a mi közösségünk ne legyen témája a választási kampánynak. Ezt sajnos nem sikerült az ellenzéknek végrehajtania. Ugyanakkor az sem volt teljesen világos, mi is az ellenzék programja a határon túli magyarság vonatkozásában. Amely megnyilatkozások voltak, azok nem kecsegtettek minket túl sok jóval, talán ennek is köszönhető, hogy tíz határon túli magyarból kilenc a jelenlegi kormányt támogatta a szavazatával. Hiszen általános a meggyőződés: ez a nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó, s reménykedünk abban, folytatódni is fog.
