Az ENSZ kijelentette, hogy Ukrajna kérésére készek Kurszki régióba utazni, de ehhez az Oroszországi Föderáció engedélyére van szükségük.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete készen áll arra, hogy az Oroszországi Föderáció Kurszk régiójának ukrán ellenőrzése alatt álló területére érkezzen, de ehhez Oroszország engedélyére van szükség, közölte Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Holosz Ameriki szeptember 17-én.
Így kommentálta a szervezet az ukrán külügyminisztérium erre vonatkozó kérését. Szeptember 16-án az ukrán külügyi tárca bejelentette, hogy felhívást intézett az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához, hogy csatlakozzanak a humanitárius válaszadáshoz az oroszországi Kurszk régiónak a fegyveres erők Ukrajna ellenőrzése alatt álló területein.
Eközben a Vöröskereszt hivatalos képviselője, Galina Balzamova a „RIA Novosztyi” orosz állami ügynökséghez adott kommentárjában elmondta, hogy a szervezet alkalmazottai készek ellátogatni a fegyveres erők által megszállt régiókra, de csak biztonsági feltételek és garanciák biztosítását követően a konfliktus mindkét oldaláról.
Az orosz hatóságok egyelőre nem kommentálták ezeket a kijelentéseket, Moszkva provokációnak nevezte az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatát. A Kreml képviselője, Dmitro Peszkov reményét fejezte ki, hogy mindkét szervezet „józanul értékeli” Kijev kijelentéseit.
Ebben a hónapban Ukrajna és Oroszország azt tervezte, hogy delegációkat küld Dohába, hogy történelmi megállapodást kössön az energetikai létesítmények és infrastruktúra elleni támadások beszüntetéséremindkét oldalon. Ez a részleges tűzszünethez vezethetett volna, és haladékot jelentett volna mindkét ország számára – számolt be a The Washington Post forrásaira hivatkozva.
A közvetett tárgyalásokat, amelyeken a katariak közvetítettek azzal, hogy külön találkoztak az ukrán és az orosz delegációval, megzavarta Ukrajna múlt héti meglepetésszerű behatolása Oroszország nyugati Kurszk régiójába – közölték tisztviselők. Az esetleges megállapodásról és a tervezett csúcstalálkozóról korábban nem hoztak nyilvánosságra információkat.
Oroszország több mint egy éve cirkáló rakétákkal és dróntámadásokkal támadja Ukrajna energiarendszerét, ami az erőművek jelentős megkárosodásához és az egész országra kiterjedő áramkimaradásokhoz vezetett. Ukrajna ugyanakkor drónok segítségével csapást mért az orosz olajipari létesítményekre, ami tüzeket okozott az olajfinomítókban és bázisokon, ami az oroszországi olajfinomítás 15%-os csökkenéséhez, a gázárak világszintű növekedéséhez vezetett.
A tárgyalások egyes résztvevői abban reménykedtek, hogy átfogóbb megállapodás születhet a háború befejezéséről – mondták a tisztségviselők, akik a kérdés érzékenysége miatt névtelenséget kértek. A tárgyalásokon való részvételi hajlandóság bizonyos változásokat jelez mindkét ország álláspontjában, legalábbis a részleges tűzszünet tekintetében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Kijev csak azzal a feltétellel veszi fontolóra a teljes tűzszünetet, ha Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről, beleértve a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigetet is. Putyin a maga részéről azt követeli, hogy Ukrajna adjon át neki négy ukrán régiót, amelyek egy részét jelenleg nem orosz erők irányítják, de a Kreml Oroszország részévé nyilvánította.
Ukrán és orosz tisztviselők nem folytattak közvetlen tárgyalásokat a háború első hónapjai óta, amikor a delegációk titkos tárgyalásokon találkoztak Isztambulban, amelyek végül kudarcot vallottak. Később a felek megállapodtak egy gabonamegállapodásban, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát szállítson a Fekete-tengeren át, de ez a megállapodás később, Oroszország kilépésével felbomlott. A humanitárius folyosók létrehozására irányuló egyéb próbálkozások szintén nagyrészt kudarcot vallottak.
A megbeszéléseken jelen lévő diplomata elmondta, hogy az orosz tisztviselők elhalasztották a katari tisztviselőkkel való találkozót Ukrajna nyugat-oroszországi inváziója után. A moszkvai delegáció „eszkalációnak” nevezte azt, és a tárgyalások elhalasztását kérte. Kijev a maga részéről továbbra is szerette volna Dohába küldeni delegációját, de Katar ezt elutasította, mivel nem látja értelmét az egyoldalú találkozónak.
Diplomaták elmondása szerint az ukrán elnöki hivatal bejelentette, hogy a dohai csúcstalálkozót a közel-keleti helyzet miatt elhalasztották, de augusztus 22-én videókonferencia formájában megtartják. Kijev azt tervezi, hogy egyeztet a partnereivel a megbeszéltek végrehajtásáról.
A Kreml nem kommentálta a helyzetet, a Fehér Ház pedig elzárkózott a kommentártól, megjegyezve, hogy kizárólag Ukrajnának kell döntenie az Oroszországgal kötendő esetleges tűzszüneti megállapodás időzítéséről és feltételeiről.
A megbeszélésekről tájékozódott diplomata elmondta, hogy Kijev és Moszkva is készen áll a megállapodások elfogadására a csúcstalálkozó előtt. Kijevben azonban továbbra is vegyes várakozások alakultak ki a tárgyalások sikerével kapcsolatban: egyesek 20%-ra becsülték a siker valószínűségét, míg mások még pesszimistábbak voltak, abban az esetben is, ha nem támadták volna meg a kurszki régiót. A elhalasztott tervezett tárgyalások jelentősen megnövelik a tétet Zelenszkij számára.
Az egyik ok, amiért az ukrán tisztviselők kételkednek Oroszország őszinteségében, az az ukrán energiainfrastruktúra ellen az elmúlt hetekben elkövetett nagyszabású támadások. A hideg téli hónapokban több támadás esetén a civil lakosság naponta több órára áram nélkül maradhatnak.
Ukrán és nyugati tisztviselők elmondása szerint Ukrajna offenzívájának célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, és növelje a befolyást a jövőbeli tárgyalásokhoz.
Katonai elemzők szkeptikusak annak kapcsán, hogy az ukrán csapatok képesek lesznek-e fenntartani az ellenőrzést az orosz területek felett. Moszkva továbbra is kisebb győzelmeket arat a donyecki régióban, és nem vonja ki csapatait az új ukrán offenzíva elleni védekezés érdekében.
Ukrajna tárgyalási pozíciójának esetleges javulása ellenére úgy tűnik, hogy a gyors béketárgyalások valószínűsége csökkent. Putyin nyilvánosan megígérte, hogy nem enyhíti álláspontját az orosz terület elleni támadás után.
A tárgyalások előrehaladását ismerő diplomata megjegyezte, hogy Katar az elmúlt két hónapban tárgyalt Kijevvel és Moszkvával az energetikai infrastruktúra elleni támadások moratóriumáról szóló megállapodásokról. A felek egy dohai csúcstalálkozóról állapodtak meg, csak apró részletek megvitatása maradt hátra. „Kurszk után haboznak az oroszok” – mondta egy másik, a tárgyalásokat jól ismerő beszélgetőpartner.
Egy magas rangú orosz diplomatákkal szoros kapcsolatban álló orosz akadémikus közölte, Putyinnak nem áll készen a megegyezésre a kurszki offenzíva után.
„Tudják, hogy az orosz vezetés általában nem köt kompromisszumot nyomás alatt” – mondta.
Az akadémikus hozzátette, hogy Oroszország hajlandóbb lehet egy energiainfrastruktúra-megállapodás megkötésére, ami egyik módj lehetne annak, hogy Kijevet szélesebb körű tűzszüneti tárgyalásokra csábítsa. Ellenkező esetben szerinte Moszkva kevésbé lehet motivált, mivel úgy véli, hogy több kárt okozhat az ukrán energiainfrastruktúrában, mint Kijev az orosz olajfinomítókban.
A kiadvány megjegyezte, hogy az ukrán energiarendszer elleni orosz támadások brutális és hatékony taktikává váltak. A frontvonaltól távol élő ukránok mindennapi életét megzavarták a hosszan tartó, órákig tartó áramszünetek, amelyek súlyos csapást mértek a háború által amúgy is megtépázott gazdaságra. A külföldre költözők egy része az áramszolgáltatás instabilitását nevezi meg távozása fő okaként.
Az ukrán kormánytisztviselőket aggasztja, hogyan éli túl az ország a telet, ha folytatódik az orosz bombázás. Az orosz légicsapások miatt Ukrajna az idei téli csúcsfogyasztáshoz szükséges 18 gigawattból körülbelül kilenc gigawattot veszített, ami túl nagy ahhoz, hogy gyorsan helyreállítsák. A hidegebb hónapokban az áramellátás csak napi öt-hét órára, vagy esetleg kevesebbre lesz elérhető – figyelmeztetnek a hatóságok.
„Mindent mérlegelni kell – a potenciálunkat és a gazdaságunknak okozott károkat, szemben azzal, hogy mennyivel több kárt tudunk okozni nekik és az ő gazdaságuknak. De az energia mindenképpen kritikusan fontos számunkra. Itt néha megfeledkezünk a gazdaságról, de a szabadesés veszélye fenyeget bennünket, ha télen nincs áram és fűtés” – mondta az ukrán kormány illetékese a tervezett katari csúcstalálkozónak szentelt tájékoztatón.
Az ukránok potenciális megállapodást szeretnének elérni az energiainfrastruktúra elleni támadások megszüntetésére, a Törökország és az ENSZ által 2022-ben közvetített gabonamegállapodás mintájára, amely lehetővé tette Oroszország számára a tengeri blokád ideiglenes feloldását és az ukrán gabona a Fekete-tengeren való szállítását.
Moszkva tavaly kilépett a megállapodásból, azt állítva, hogy a gabona csak 3%-a került a leginkább rászoruló országokba, holott az ENSZ adatai szerint a legtöbb export a fejlődő országokba irányult. Ennek ellenére Kijev továbbra is sikeresen szállít rakományt fekete-tengeri kikötőiből Ankara támogatásával.
Egy másik ukrán tisztviselő, aki ismeri a lehetséges megállapodást, azt mondta, hogy az energiainfrastruktúra elleni támadások betiltásának kérdésében Ukrajna a partnerekkel tárgyal a megállapodás hatékonyságának biztosítása érdekében, ahelyett, hogy személyesen lépne kapcsolatba Oroszországgal, ahogyan azt korábban tette.
Kijev aktívan lobbizik 10 pontos béketervének támogatásáért, amely az orosz csapatok teljes kivonását írja elő. Az Ukrajna által szervezett júniusi svájci csúcstalálkozón több mint 80 ország delegációja írta alá a közös nyilatkozatot a fogolycseréről, a nukleáris és élelmezésbiztonságról.
A tervek szerint az egyéb kérdések, például az energiabiztonság terén elért előrelépéseket kisebb munkacsoportokban vitatják meg. A csúcstalálkozó után Katar energetikai szünetet javasolt, és megkezdte a terv megvitatását mindkét féllel. Ukrán tisztviselők támogatták ezt a kezdeményezést, mivel azt a kijevi béketerv részének tekintik, és partnereket szándékoztak bevonni az energiabiztonsággal foglalkozó munkacsoportba.
Ukrajna nem hívta meg az orosz delegációt a júniusi békecsúcsra, de Zelenszkij szerint Moszkva meghívást kaphat a következő csúcstalálkozóra, amelyre várhatóan idén ősszel kerül sor. Egyes ukrán tisztviselők és nyugati diplomaták ezt annak a jelének értékelték, hogy Kijev nyitottabbá vált az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra.
Más ukrán tisztviselők hangsúlyozzák, hogy Ukrajna mindig is készen állt a tárgyalásokra, de követeli, hogy ezek a tárgyalások Ukrajna teljes területi integritásának tiszteletben tartásával folytassák le.
Egyes orosz elemzők úgy vélik, hogy Ukrajna Kurszk régióbeli területfoglalása fontos ütőkártyává válhat az Oroszországgal folytatott jövőbeni tárgyalások során, ha az ukrán csapatok meg tudják erősíteni pozícióikat a várható orosz ellentámadással szemben.
„Putyin sokszor mondta, hogy minden békemegállapodásnak figyelembe kell vennie a helyszíni tényeket, és hogy Oroszország nem hagyja el az általa elfoglalt területeket”, – mondta Szerhij Markov, egy, a Kremlhez köthető politikai elemző.
Elmondása szerinte Ukrajna megpróbálja „megtörni ezt a képletet, és cserébe orosz területet szerezni”.
Az orosz megszállók az Ukrajna területén harcoló egységeik egy részét Kurszk régióba helyezték át – jelentette kiJohn Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora, közölte a Holosz Ameriki.
„Úgy látjuk, hogy néhány orosz egységet átirányítottak az ukrajnai hadműveletekből Kurszk régióba. De ezek még csak az első jelentések arról, amit megfigyeltünk” – mondta Kirby.
Hozzátette: nem tudja pontosan megmondani, hány katonát helyeztek át az oroszok Kurszk régióba, és mi a szándékuk.
Kirby arra sem válaszolt, hogy pontosan mik lehetnek a Kurszk régióba áthelyezett orosz katonák céljai.
„Csak annyit mondhatok önöknek, hogy láttuk, hogy néhány egységet áthelyeznek és abba a régióba tartanak. De egyelőre nem világos, hogy végül hányan érkeznek meg, és mi lesz a küldetésük. Tudom, hogy ez a válasz nem igazán fog kielégíteni senkit, de őszinte és igaz. Figyelemmel kísérjük, de nem tudjuk pontosan megmondani, hogy Putyin mire készül” – mondta a Fehér Ház képviselője.
Kirby elmondása szerint az ukránok kurszki hadművelete miatt Putyin azzal a dilemmával szembesült, hogy meg kell erősítenie a védelmet a kurszki régióban. „Putyinnak és az oroszoknak kiigazításokat kellett végrehajtaniuk. Azt látjuk, hogy az ottani ukrán hadművelet eredményeként Kurszk térségében és környékén igyekeznek megerősíteni magukat. Ehhez eszközöket kell átcsoportosítani, csapatokat kell most áthelyezni. Az ilyen döntések meghozatala kétségtelenül egy dilemma” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy Putyin alkalmazhat-e nukleáris fegyvert válaszul a Kurszk régióban végrehajtott műveletre, Kirby azt mondta, Putyin aggódik, de az Egyesült Államok nem érzékeli a Kreml nukleáris retorikájának növekedését.
„Ha csapatokat helyez át oda, akkor aggódik amiatt, hogy mi történik. Nem tudom, hogy ez kétségbeesésnek minősül-e vagy sem, de határozottan reagál, legalábbis valamilyen módon, arra, ami Kurszk megyében történik. De az elmúlt napokban nem láttunk vagy hallottunk fokozódó retorikát, különösen az atomfegyverekkel kapcsolatban” – mondta Kirby.
