A közel-keleti helyzetről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a vezetők megelégedéssel nyilatkoztak az orosz-török kapcsolatok konstruktív jellegéről, és kifejezték készségüket a további szoros együttműködésre. Megvitattak több aktuális kétoldalú és nemzetközi témát, köztük a közel-keleti helyzet veszélyes alakulását.
Az elnökök megerősítették, hogy az október 22-24-én megtartandó kazanyi BRICS-csúcstalálkozón kétoldalú különtalálkozót is tartanak majd. Erdogan felköszöntötte orosz hivatali partnerét születésnapja alkalmából.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn bejelentette, hogy Putyin a péntekre tervezett türkmenisztáni munkalátogatása során Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is találkozik.
„Ez a találkozó nagy jelentőséggel bír mind a kétoldalú kérdések, mind pedig természetesen a Közel-Keleten élesen kiéleződött helyzet megvitatása szempontjából” – mondta Usakov.
Peszeskján a múlt hétfőn Teheránban fogadta Mihail Misusztyin orosz kormányfőt.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden optimista hangvételű nyilatkozatot tett a közel-keleti helyzet kapcsán ‒ tudósított a Reuters.
Biden elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem tart egy átfogó háború kirobbanásától a térségben.
„Nem hiszem, hogy totális háború lesz. Szerintem el tudjuk kerülni” ‒ fogalmazott az elnök újságírói kérdésre válaszolva. Ugyanakkor hozzátette: „De még sok a tennivaló.”
Biden arra a kérdésre reagálva, hogy érkezhetnek-e katonák Izrael területére, megerősítette az USA elkötelezettségét Jeruzsálem mellett, kijelentve: „Már segítettünk Izraelnek. Meg fogjuk védeni Izraelt.”
Az elnök nem részletezte, pontosan milyen lépéseket tart szükségesnek a helyzet további eszkalálódásának megakadályozására. Amikor megkérdezték, mennyire biztos abban, hogy nem lesz totális háború azt mondta:
„Ön mennyire biztos abban, hogy nem fog esni az eső?”
A Fehér Ház megbeszélést folytatott a G7 vezetőivel, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel, hogy megvitassák az iráni Izrael elleni támadásra adott összehangolt választ.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy nem támogatja a teheráni nukleáris programhoz kapcsolódó helyszínek elleni izraeli támadást.
„A válasz nem” – mondta Biden szerdán, amikor arról kérdezték, támogatná-e az ilyen megtorlást, miután Irán kedden mintegy 180 rakétát lőtt ki Izraelre.
Biden azután nyilatkozott, hogy szerdán telefonon beszélt a G7 többi vezetőjével az Irán elleni új szankciókról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezen a felhíváson beszélt Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel az Izrael elleni iráni támadásra adott összehangolt válaszlépésekről.
A Fehér Ház közleménye szerint a G7-ek vezetői „egyértelműen elítélték Irán Izrael elleni támadását”, Biden pedig megismételte az Egyesült Államok „teljes szolidaritását és támogatását Izrael és népe felé”.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok szerdai sajtótájékoztatóján tárgyal Izraellel a válaszadásról, de további részleteket nem közöl.
Mindeközben a kormányzat jelezte, hogy felszólítja Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet a keddi rakétatámadásra való reagálásában, amely Biden szerint „nem hatékony és vereséget szenvedett”.
Miller Izrael Katz izraeli külügyminiszter bejelentésével is foglalkozott, miszerint Izrael megtiltotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, António Guterresnek az országba való belépését. „Semmiképpen nem találjuk ezt a lépést produktívnak” – mondta.
Guterrest „persona non grata”-nak nyilvánították, ez a lépés az ENSZ iránti szélesebb körű izraeli haragot tükrözte, azt állítva, hogy az ENSZ-tisztviselők, köztük Guterres úr, nem bírálták elég határozottan az Izrael elleni támadásokat.
Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy Antonio Guterres legutóbbi nyilatkozata, amely a közel-keleti konfliktus enyhítésére szólított fel, „elszakad a valóságtól”.
Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elítélte Irán legutóbbi Izrael elleni támadását, ugyanakkor felszólított „azonnali tűzszünetre Gázában az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásával, valamint a humanitárius segélyek hatékony eljuttatásával palesztinok Gázában, és a visszafordíthatatlan előrelépés a kétállami megoldás felé.”
A közel-keleti helyzet elmérgesedésének megakadályozása végett a feszültség enyhítését szorgalmazták és a lehető legnagyobb önmérsékletre intették az érintett feleket a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei vasárnap online tartott tanácskozásukon. Antonio Tajani olasz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben a párbeszéd és az önmérséklet útját kell választani.
A külügyminiszterek videókonferenciájuk alkalmával komoly aggodalmukat fejezték ki „a legutóbbi fejlemények miatt, amelyek a válság regionális kiterjedését okozhatják kezdve a Libanonnal”. A G7-ek külügyminiszterei nyilatkozatban követelték a Gázai övezetre vonatkozó tűzszüneti egyezmény megkötését és a palesztinok lakta térségben szélsőségesek által fogva tartott izraeli túszok elengedését.
A videokonferenciát a G7-ek soros elnökségét ellátó Olaszország hívta össze.
A közel-keleti térségben tovább fokozódott a feszültség, miután célzott műveletben megölték a libanoni Hezbollah fegyveres mozgalom egyik parancsnokát, Fuad Sukrt Bejrútban, illetve Iszmail Haníje Hamász-vezetőt Teheránban. Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és szövetségese, a libanoni Hezbollah Izraelt vádolja a Haníje elleni merénylettel. Sukr megölését Izrael elismerte.
Az iráni Forradalmi Gárda szombaton figyelmeztetett, hogy a teheráni vezetéssel szövetséges közel-keleti milíciák is részt fognak venni az Izrael elleni megtorlásban.
A walesi herceg Gázában humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott. A herceget mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus „szörnyű emberi költsége”: a harcok mielőbbi befejezésére szólította fel a feleket. Hisz a szebb jövőben, és tenni is akar érte, a konfliktus által érintettek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet.
Vilmos herceg szerint „túl sok embert öltek meg” az Izrael-Hamász-háborúban, és a harcok mielőbbi befejezésére szólít fel – olvasható a Sky News cikkében.
Vilmos herceg azt mondta, hogy „túl sokan haltak meg” az izrael-hamász-háborúban, és felszólította a konfliktusban álló feleket, hogy „a lehető leghamarabb” fejezzék be a harcokat
A trónörökös kedden humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott Gázában, azt megelőzően nyilatkozott a közel-keleti válságról. Kijelentette: „mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége”.
A walesi herceg elmondta: „ragaszkodom a reményhez, hogy szebb jövőnk lehet, és nem vagyok hajlandó lemondani róla”.
„Továbbra is mélyen aggaszt a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége a Hamász október 7-i terrortámadása óta. Én is, mint sokan mások, azt akarom, hogy a harcok mielőbb véget érjenek. Borzalmasan szükséges a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás fokozása. Nagyon fontos, hogy a segélyek bejussanak és a túszokat elengedjék. Néha csak akkor jut eszünkbe az állandó béke fontossága, amikor az emberi szenvedés hatalmas mértékével szembesülünk. Még a legsötétebb órákban sem szabad engednünk a kétségbeesés tanácsának”– közölte nyilatkozatában Vilmos walesi herceg.
A nyilatkozatot azután adták ki, hogy kiderült, Vilmos herceg egy sor kötelezettséget kíván teljesíteni annak érdekében, hogy rávilágítson a folyamatban lévő konfliktus által érintettek helyzetére.
A trónörökös következő napokban találkozik az Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezetekkel, amelyek humanitárius támogatást nyújtanak a régióban, és informálódni szeretne a helyszínen dolgozók körülményeiről is. Egy zsinagógában tartandó beszélgetésbe is bekapcsolódik a közösségek széles köréből származó fiatalokkal, az antiszemitizmus világszerte tapasztalható növekedésének elismerése és az arra való figyelem felhívása érdekében.
Ritka, hogy a királyi család aktuális politikai ügyekről nyilatkozik 2018 júniusában Vilmos herceg volt a királyi család első tagja, aki ellátogatott Izraelbe és a megszállt palesztin területekre. Ezt továbbra is a herceg egyik legérzékenyebb és legnagyobb kihívást jelentő diplomáciai útjaként tartják számon, és vélemények szerint markáns és tartós hatással volt Vilmosra. Az akkori négynapos útja során saját reményét fejezte ki a régió „tartós békéjében”.
Tavaly októberben Vilmos herceg váratlanul avatkozott bele az eseményekbe: a Kensington-palota közleményt adott ki, amelyben kifejezte Vilmos herceg és a walesi hercegnő mélységes szorongását a régióban kibontakozó pusztító események miatt. A Sky Newsnak azt nyilatkozták, hogy Vilmos herceg szorosan figyelemmel kísérte az eseményeket, és aggodalma – különösen a mindkét fél oldalán érintett fiatalokra vonatkozóan – arra késztette, hogy többet akarjon tenni pozíciója diplomáciai korlátain belül.
„A Hamász Izrael elleni terrortámadása által okozott borzalmak döbbenetesek, a hercegné és hercegné teljes mértékben elítéli azokat. Miközben Izrael él az önvédelem jogával, minden izraelit és palesztint továbbra is bánat, félelem és harag fog üldözni az elkövetkező időben. Királyi Felségeik szívükben és elméjükben tartják az összes áldozatot, családjukat és barátaikat”– áll a tavaly októberi – a trónörökös két látogatását is bejelentő – nyilatkozatukban, amelyben elismerték az ártatlan családok által átélt borzalmakat mindkét oldalon, szóvivőjük pedig kijelentette: „A walesi herceget és hercegnőt mélységesen elszomorítják az elmúlt napokban lezajlott pusztító események”.
III. Károly brit király szóvivője egy korábbi közleményben kijelentette: az uralkodó „megdöbbent” az izraeli „barbár terrorcselekmények” miatt. Hozzátette azt is: a király „rendkívül aggódik a konfliktus miatt”, és „gondolatai és imái mindazokhoz szólnak, akik szenvednek”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megkezdte szombaton Isztambulban legújabb közel-keleti útját, amely már a negyedik az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatásán a konfliktus eszkalálódásának megelőzéséhez és a rendezési tervekhez kívánja megszerezni a térségbeli országok támogatását. A Biden-kormány szeretné elérni, hogy Törökország és a térség más erői gyakoroljanak nyomást főként Iránra és csatlósaira egy regionális konfliktus kialakulása veszélyének csillapítása érdekében. Ezek az aggodalmak az elmúlt napokban a Vörös-tengeren, Libanonban, Irakban és Iránban történt incidensek miatt erősödtek fel – adta hírül az MTI.
Blinken Törökország támogatását is igyekszik megszerezni a Gázai övezetre, háború utáni, de még kialakulatlan tervekhez, amelyek magukban foglalhatják az újjáépítési erőfeszítésekhez való anyagi vagy természetbeni hozzájárulást. Emellett egy olyan javasolt többnemzetiségű rendfenntartó erőben való részvételben bíznak, amely a területen vagy annak szomszédságában működhetne.
Egy amerikai illetékes tájékoztatása szerint kora délután megkezdődtek a tárgyalások Recep Tayyip Erdogan török elnök és az amerikai külügyminiszter között is.
Hakan Fidan török külügyminiszterrel szombaton mintegy kétórás találkozón Blinken a gázai övezeti háborúról és az így kialakult humanitárius válságról, valamint Svédország NATO-csatlakozási folyamatáról tárgyalt – közölte a török külügyminisztérium.
Biraz önce Cumhurbaşkanı Erdoğan’ın ABD Dışişleri Bakanı Blinken’ı kabulünden
A közel-keleti országok támogatásában bízik a Biden-kormány Törökországból Blinken a földközi-tengeri Kréta szigetére utazik, hogy az ottani rezidenciáján találkozzon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. Micotákisz és kormánya támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit az Izrael és a Hamász közötti háború továbbterjedésének megakadályozására, és jelezte segítségnyújtási szándékát is a helyzet további romlása esetére.
Görögország arra vár, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja F–35-ös vadászrepülőgépek eladását neki. „Megvitatjuk ezt a kérdést, pozitív fejlemények lesznek” – mondta a görög Skai televíziónak Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter.
Az amerikai külügyminiszter útjának következő állomása Jordánia, majd vasárnap és hétfőn Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia következik. Blinken a jövő héten Izraelbe és Ciszjordániába is ellátogat, majd Egyiptomban fejezi be útját.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az Európai Bizottság arra a feltételezésre reagált, hogy az Európai Unió kénytelen lesz választani, kinek segít.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a közel-keleti helyzet nem kényszeríti majd az EU-t arra, hogy elforduljon az Ukrajnának nyújtott segítségtől, amelyet az európai közösség addig támogat, amíg szükséges. Von der Leyen ezt a közel-keleti helyzetnek szentelt virtuális EU-csúcs eredményeit követő sajtótájékoztatón mondta – írta az Ukrinform.
„Hadd mondjak el egy fontos véleményt. Egyesek meg vannak győződve arról, hogy elterelhetik a figyelmünket Ukrajna támogatásáról, és kénytelenek leszünk választani, kinek segítünk. Be fogjuk bizonyítani, hogy tévednek. Mindaddig kiállunk a barátaink mellett, ameddig csak kell. Fontos, hogy az EU többéves költségvetésére vonatkozó módosítási javaslatunk már kidolgozásra került, és már előkészítés alatt áll az Ukrajnának szánt nagy összegű segély. Mert tudjuk, hogy az értékeinkért küzdenek. Addig állunk mellettük, amíg szükséges” – hangsúlyozta az Európai Bizottság vezetője.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság arra a feltételezésre reagált, hogy az Európai Unió kénytelen lesz választani, kinek segít.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697662380
[modified] => 1697644749
)
[title] => Az EU ismertette, milyen hatással lesz az izraeli helyzet az Ukrajnának nyújtandó támogatásra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=92887&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92887
[uk] => 92838
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 92839
[image] => Array
(
[id] => 92839
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581.jpeg
[original_lng] => 67368
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1675442885-581.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697633950:12
[_thumbnail_id] => 92839
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1630
[_oembed_30ea794d785903cffc8242961497cdad] =>
Russian aggression against #Ukraine has reached a new peak of ruthlessness, with more than 100 towns and villages targeted in 24 hours.
Moscow should have no illusions: other crises will not divert our attention from Ukraine.
