Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében.
Ursula von der Leyen, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott klímacsúcs eredményeivel kapcsolatban vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, a tanácskozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, „sokkal többre van szükség”.
„A tünetek egy részét kezeltük, de nem gyógyítottuk meg a beteget” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a részt vevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. Hangsúlyozta: új finanszírozási keretet „lefektette a rászorulók és a segíteni tudók közötti szolidaritás új rendszerének alapjait”.
Von der Leyen elégedettségét fejezte ki, hogy a klímacsúcs életben tartotta a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás céljait, köztük, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint inkább 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
„Az EU továbbra is ezt az irányvonalat fogja tartani, különösen az európai zöld megállapodás és a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó közös európai fellépésre vonatkozó REPowerEU nevű programja révén, mert alapvető fontosságú, hogy a párizsi megállapodás céljait elérhető közelségben tartsuk” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Mark Rutte holland miniszterelnök a Twitteren vasárnap közzétett üzenetében kiábrándítónak nevezte az elért eredményeket és az írta: túl kevés lépést sikerült tenni a felmelegedés 1,5 fokra korlátozása érdekében. „Ez nem elég, többre van szükség” – mondta. Elismerte ugyanakkor, hogy az ENSZ-konferencia jelentős lépést tett az éghajlati károknak leginkább kitett országok megsegítésére. Hozzátette ugyanakkor: továbbra is kemény munkára van szükség az éghajlattal kapcsolatos célok elérésének felgyorsítására.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1669045500
[modified] => 1669036298
)
[title] => EB elnök: A klímacsúcs nem hozta el a várt eredményeket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=63255&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63255
[uk] => 63379
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 57591
[image] => Array
(
[id] => 57591
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497.jpg
[original_lng] => 117335
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-bejelentes-507497.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1669113901:3
[_thumbnail_id] => 57591
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1732
[_oembed_8bacd2c03a1d0bfa51c968eecefe9914] =>
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte a skóciai nagyvárosban zajló ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Áder János felidézte: a 6 évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény önkéntes volt, ahhoz a Föld valamennyi állama csatlakozott. Abban egyeztek meg, hogy 5 év múlva újra áttekintik, mit teljesítettek a vállalásokból, például, hogy miként alakult a szén-dioxid-kibocsátás. (A Covid járvány miatt csúszott 2021-re a következő konferencia.) A részes államok vállalták, hogy energiatermelésüket és -felhasználásukat úgy alakítják át, hogy a globális hőmérséklet-növekedés legfeljebb 2 fok legyen. De már Párizsban világos volt, hogy még a minimális cél elérése sem reális, nemhogy a vágyott 1,5 fok – mondta az államfő. Áder János szerint egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, miközben egyre távolodunk még a 2 foktól is. Ha ez így folytatódik, akár 2,7 százalékos is lehet a globális hőmérséklet-emelkedés.
Az is kedvezőtlen előjel volt, hogy a glasgow-i konferencia előtt, Rómában a legfejlettebb – s többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó – országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés – értékelt az államfő, hozzátéve: Glasgow-ban pedig már ott sem volt a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország. Igaz, Kína a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen váratlanul bejelentette, hogy 2060-ra klímasemleges lesz. Ez egy jelentős vállalás – jegyezte meg.
Áder János azt mondta, sokan azt várták, hogy Glasgow-ban megállapodás születik a fosszilis energia termelésére és felhasználására fordított sok száz milliárd dolláros állami támogatások fokozatos csökkentéséről vagy arról, hogy nem épülnek újabb szénerőművek, vagy, hogy végre teljesül az a több mint egy évtizeddel ezelőtti vállalás, amely szerint a fejlett országok évi százmilliárd dollárt adnak össze a fejlődő országoknak a klímacélok teljesülése érdekében. Ebből eddig mintegy 80 milliárd jött össze, az EU 27 tagállama mindenesetre befizette a rá eső részt – jelezte.
Áder János a Glasgow-i konferencia pozitívumai közé sorolta ugyanakkor, hogy az indiai miniszterelnök vállalta: országa 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni. Továbbá az is előrelépésnek tekinthető, hogy létrejött egy koalíció az erdők megvédése érdekében: mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ra beszünteti az erődirtást, és növeli erdőterületeit – hívta fel a figyelmet.
Közölte, Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre. A világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Továbbá 2030-ra a városi buszok elektromos meghajtással működnek, és évről évre jelentősen nő a naperőmű-kapacitás. Magyarország nem most kezdte a zöldítést; miután 100 éve Trianonban elvesztette erdőinek több mint 90 százalékát, politikai kurzusoktól függetlenül folyamatosan növelte erdeit, s jelenleg 22 százaléknál tart. Magyarország nem gazdag, mégis sikerült ilyen döntéseket hoznia és egy ilyen folyamatot tartósan továbbvinnie – fűzte hozzá a köztársasági elnök.
Az államfő a november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság, a klíma- és a vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat.
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26).
A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és bár a kínai illetékesek nem zárták ki Hszi részvételét, a kínai államfő végül nem jelent meg a november 12-ig tartó értekezlet 120 ország állam- és kormányfőinek részvételével lezajlott első két munkanapján.
A COP26-ülésre hivatalos volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint Putyin sajnálkozásának kifejezést adva közölte Boris Johnsonnal, a vendéglátó brit miniszterelnökkel, hogy az oroszországi koronavírus-helyzet miatt nem tud személyesen jelen lenni a glasgow-i klímacsúcson
Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.
Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.
Biden kijelentette: Kína így elesett attól a lehetőségtől, hogy „befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt”. „Ugyanezt elmondhatom Oroszországról is” – tette hozzá az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok.
Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek. Elmondta Hszi Csin-pingnek azt is, hogy a két országnak dolgoznia kell a kiberbiztonsági problémák és egy sor egyéb kérdés megoldásán. Az amerikai elnök kijelentette ugyanakkor, hogy nem törekszik fizikai konfliktusra és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet.
Biden hozzátette: édesapja visszatérő mondása volt, hogy a szándékos konfliktusnál csak az akaratlanul kirobbanó konfrontáció a rosszabb, és ennek jegyében ő biztosítani kívánja a kínai elnökkel ezután tartandó megbeszélésein, hogy a két ország között „ne legyenek félreértések”.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke azzal vádolta Kínát és Oroszországot, hogy nem mutattak vezető szerepet az éghajlatváltozás kezelésében, és szerinte „nagy hiba” kínai kollégája, Hszi Csin-ping részéről, hogy nem vett részt az ENSZ éghajlat-v...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635933900
[modified] => 1635932005
)
[title] => Glasgow-i klímacsúcs - Biden: Kína nagyot hibázott azzal, hogy távol maradt az értekezlettől
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32857&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32857
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 32860
[image] => Array
(
[id] => 32860
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1.jpg
[original_lng] => 64048
[original_w] => 976
[original_h] => 549
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/biden-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1635924807:10
[_thumbnail_id] => 32860
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3459
[_oembed_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] =>
[_oembed_time_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] => 1635926705
[_oembed_2051ba31b78f1e746de5083c68945bae] =>
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (Conference of the Parties, COP26) hivatalosan is megnyitó beszédében.
A 12 napos, informális rendezvényekkel már vasárnap óta zajló konferencián – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – csaknem kétszáz ország képviselői vannak vagy lesznek jelen. Hétfőn megérkezett a találkozóra Joe Biden amerikai elnök is.
Guterres a hivatalos megnyitón kijelentette: ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy „magunkat gyilkoljuk” fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, „hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk”. Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.
Guterres elmondta: a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta eltelt hat év a valaha feljegyzett hat legforróbb év volt. Az óceánok vízszintje ma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint harminc évvel ezelőtt, a tengervíz hőmérséklete magasabb, mint valaha, és gyorsuló ütemben melegszik tovább, az Amazonas esőerdőinek egyes térségei pedig ma már több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint amennyit elnyelnek – sorolta a világszervezet főtitkára.
António Guterres szerint illúzió lenne azt hinni, hogy a legutóbbi időszakban bejelentett klímavédelmi vállalásokkal az emberiség irányt vett az eddigi folyamatok visszafordítása felé. Az emberiség abban az esetben is éghajlati katasztrófa felé tart, ha a legutóbbi vállalások mindegyike egyértelmű és hiteles, márpedig e vállalások némelyikével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel – tette hozzá.
Guterres kijelentette: a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása is két Celsius-fokot jóval meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedéssel járna. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 1,5 fokra korlátozó célkitűzést, de ehhez azonnal és konkrét lépésekre van szükség annak érdekében, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkenthető legyen a felmelegedést okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása. Az ENSZ-főtitkár szerint a legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaságok csoportja (G20) különös felelősséggel tartozik e célok teljesíthetőségéért, mivel ez az országcsoport adja a globális szennyezőanyag-kibocsátás hozzávetőleg 80 százalékát.
Boris Johnson, a vendéglátó Nagy-Britannia miniszterelnöke a COP26-konferencia hétfői hivatalos nyitónapján felszólalva úgy fogalmazott: a végítélet napjának közeledtét jelző óra az éjfél előtti utolsó percet mutatja, vagyis az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből. Johnson szerint ha csak két fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az is több százmillió ember élelmiszerellátását sodorná veszélybe, négyfokos további melegedés esetén pedig „búcsút lehet inteni” olyan városoknak, mint Miami, Alexandria vagy Sanghaj, amelyek hullámsírba vesznének.
A brit kormányfő szerint ugyanakkor már megvan a katasztrófa megelőzéséhez szükséges technológia. Johnson kiemelte: már 2035-re világszerte meg lehet szüntetni a belső égésű motorokkal felszerelt, szénhidrogén-üzemanyagokkal működő autók forgalmazását. Felidézte, hogy Nagy-Britanniában már 2030-tól tilos lesz ilyen új autók értékesítése.
Károly brit trónörökös is azt hangoztatta felszólalásában, hogy az emberiség „a szó szoros értelmében kifutott az időből”, és most már sürgősen csökkenteni kell a szennyezőanyagok kibocsátását.
II. Erzsébet királynő fia kijelentette: „abszolút kritikus jelentőségű” feladat annak elérése, hogy gazdaságossá váljon olyan megoldások alkalmazása, amelyek lekötik a kibocsátott széndioxidot.
A walesi herceg hangsúlyozta: olyan üzleti környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi minden üzleti szektor számára a szükséges lépések megtételét. „Tudjuk, hogy ez nem néhány millió dollárba, hanem ezermilliárdokba fog kerülni”, de a tétlenség ára sokkal magasabb, mint a megelőzésé – hangsúlyozta a brit trónörökös.
Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England előző kormányzója a COP26-éretekezlet nyitánya elé írt – a Financial Times című londoni üzleti napilapban megjelent – elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.
Izrael vállalja, hogy 2050-ig nullára csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – jelentette a helyi média pénteken.
Naftali Bennett miniszterelnök és Karine Elharrar energiaügyi miniszter abban állapodott meg, hogy a nem sokkal korábbi tervvel ellentétben, miszerint Izrael 2050-re 85 százalékkal csökkenti a káros anyagok kibocsátását, teljesen megszüntetik azt. A kormányfő a jövő heti glasgow-i ENSZ-klímacsúcson jelenti be hivatalosan a vállalást.
Azért szigorították tovább a csökkentést, mert az állami számvevőszék súlyosan bírálta az előző kormányt elégtelen környezetvédelmi politikájáért, ezen belül azért, mert nem tűzte ki célul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának teljes megszüntetését a 21. század közepére.
Az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Ausztrália, Németország, Írország, Etiópia és a világ legtöbb fejlett országa már bejelentette, hogy 2050-re nulla nettó kibocsátást céloztak meg.
„A klímaválság mindannyiunk életére kihat, de leginkább gyermekeinkére és unokáinkéra” – mondta Bennett pénteken. „Izrael az innováció nemzete, és hozzá tud járulni a világ jobbá tételéhez a rá jellemző tehetséggel és kreativitással”- tette hozzá.
„Az új klímacéllal Izrael csatlakozik a világ azon fejlett országaihoz, amelyek már dolgoznak a nulla kibocsátás megvalósításán, és megerősíti elkötelezettségét a párizsi klímamegállapodás és a hozzá kapcsolódó nemzetközi egyezmények mellett” – jelentette ki a kormányfő. Üdvözölte a döntést mások között Tamar Zandberg környezetvédelmi miniszter.
A kormány pénteki közleményében több intézkedést is bejelentett az új cél elérése érdekében: a megújuló energiaforrásokból származó energia hosszú távú tárolását szolgáló technológiák fejlesztését, a szén-dioxidnak a légkörből történő kivonásának fejlesztését, a „zöld infrastruktúra” népszerűsítését, a fogyasztók energiatakarékos szemléletre tanítását, valamint kutatási-fejlesztési befektetéseket a „zöld energiaiparban”.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
A következő nemzedékek szabadságjogainak biztosításáért megemeli az éghajlatváltozás megfékezésére tett vállalásait a német szövetségi kormány, a koalíciós pártok szerdán ismertetett megállapodása szerint 2030-ra nem 55, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.
Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszterrel – a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjével – tartott berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a 2030 utáni időszakra szóló vállalásokat is módosítják.
A legfőbb új célkitűzés, hogy Németország 2050 helyett már 2045-re elérje az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis azt, hogy nettó nulla legyen a szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása. Elhatározták azt is, hogy beiktatnak egy újabb „szakaszcélt”, 2040-re 88 százalékos kibocsátás-csökkentést irányoznak elő.
A klímavédelmi törvény keretet ad, a célokat határozza meg, és módosításával le lehet zárni a vitákat arról, hogy mennyivel kell csökkenteni a klímaváltozást erősítő gázok kibocsátását, és kell-e egyáltalán. Ezentúl már a keret kitöltéséről, a célokhoz elvezető legjobb megoldásokról szólhat a politikai vita – fejtette ki a környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető és az alkancellár egyaránt hangsúlyozta, hogy szerintük – illetve az SPD szerint – a nemzedékek közötti igazságosságot és a tervezhetőséget biztosító megoldások kellenek, amelyek nem „lefojtják”, hanem modernizálják a gazdaságot.
Steffen Seibert kormányszóvivő ugyancsak szerdai berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a környezetvédelmi minisztériumban készített és tárcaközi egyeztetésre indított törvénymódosító javaslat mindhárom koalíciós párt – az SPD és a CDU/CSU jobbközép pártszövetség – egyetértését tükrözi. A tervek szerint a kormány már a következő ülésén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot. Így a kormány az ígéretéhez híven gondoskodik arról, hogy még a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választással véget érő törvényhozási ciklusban megtörténjék az alkotmánybíróság által előírt törvénymódosítás – mondta a szóvivő.
Az alkotmánybíróság egy minapi ítéletében az alaptörvénnyel részben ellentétesnek minősítette a törvényt és elrendelte, hogy legkésőbb 2022 végéig módosítsák. Indoklása szerint a törvény 2030 utánra ütemezi a kibocsátás-csökkentés jelentős részét, ami az alaptörvényben garantált szabadságok súlyos korlátozásához vezethet az akkori nemzedékek életében. Ugyanis az emberi élet lényegében minden vonatkozásában üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, így 2030 után a céldátum közeledtével mindig egyre sürgetőbb kibocsátás-csökkentés elkerülhetetlenné teheti a szabadságjogok szűkítését.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az EU nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormány által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón.
Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és a klímaváltozás megfékezése. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és e a határérték felett, a vállalatok csak szén-dioxid kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt. Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.
Charles Michel az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.
Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett Zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő „klímavédelmi törvénybe” illeszkedik majd.
Joe Biden amerikai elnök is azt az ígéretet tette, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az EU nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormány...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1619166420
[modified] => 1619126224
)
[title] => Klímacsúcs - Von der Leyen: az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét az épületekre és a közlekedésre is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22240&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22240
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 22244
[image] => Array
(
[id] => 22244
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2.jpg
[original_lng] => 288041
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ursula-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1619115424:10
[_thumbnail_id] => 22244
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1820
[_oembed_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] =>
[_oembed_time_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] => 1637008995
[_oembed_54008f4092d7571193f120f6062a8006] =>
[_oembed_time_54008f4092d7571193f120f6062a8006] => 1646074759
[_oembed_469815d30ffc9feb87d5e04e6b7cbd1e] =>
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.
„Felkérünk minden érdekelt országot, hogy vegyen részt közös tudományos kutatásokban, gyakorlati szempontból jelentős éghajlati projektek finanszírozásában, és hogy aktivizálja az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás érdekében” – mondta Putyin. Úgy vélekedett, hogy ha az következő 30 évben a felére lehetne csökkenteni a metánkibocsátást, amely 25-28-szor erősebb üvegházhatást okoz a széndioxidnál, akkor a globális hőmérséklet 2050-re 0,18 fokkal csökkenne, Ez, mint mondta, a jelenlegi hőmérséklet és a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél közötti különbség 45 százaléka.
Elmondta, hogy Oroszország kész kedvezményeket adni azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek tiszta technológiákba készek befektetni. Putyin szerint Moszkva és korszerű jogszabályokat szándékozik bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és csökkentésének ösztönzésére. Szavai szerint az orosz gazdaság növelni fogja a kőolaj társult gázának felhasználását, átfogó környezetvédelmi korszerűsítési és energiahatékonysági programot hajt végre a gazdaság minden ágazatában és biztosítja a széndioxid minden forrásból történő leválasztását, tárolását és felhasználását.
Elmondta, hogy Oroszország a hidrogén előállításának infrastruktúráján dolgozik és azt a gázt mind nyersanyagként, mind energiahordozóként fel fogja használni. Közölte, hogy a szahalini régióban kísérleti projekt indult a szén-dioxid-árképzés és a széndioxid-egységek kereskedelmének rendszerének kialakítására. Ennek megvalósítása szerinte lehetővé teszi, hogy a régió már 2025-re széndioxid-semlegessé váljon.
Putyin elmondta, hogy a parlamenthez intézett éves beszédében a kibocsátás 2050-ig történő jelentős korlátozást jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1990-hez képest Oroszország több más országnál nagyobb mértékben, csaknem felére csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 3,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékről 1,6 milliárd tonnára. Ez szerinte az orosz ipar és az energiaszektor alapvető szerkezetátalakításának eredménye, aminek köszönhetően az orosz energiamérleg 45 százaléka ma már alacsony kibocsátású energiaforrásokból áll, beleértve a nukleáris energiatermelést is.
Az ENSZ közvetítésével elért megállapodásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem megbízható alapjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Moszkva komolyan veszi az ezen a téren vállat nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében, a Kiotói Jegyzőkönyvben és a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális fejlődésnek nemcsak zöldnek, hanem teljes egészében fenntarthatónak kell lennie, vagyis össze kell kapcsolódnia a szegénység csökkentésével és az országok közötti fejlődési szakadék áthidalásával.
Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján.
Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség. A főtitkár aláhúzta: ehhez „minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak” ki kell vennie a részét a feladatokból. A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie – tette hozzá a tisztségviselő.
Guterres rámutatott: minden országnak nagyratörő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával – mondta. „A szakadék szélén állunk” – hangsúlyozta a főtitkár. „Biztosítanunk kell, hogy a megfelelő irányba tesszük a következő lépést” – fűzte hozzá.
Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.
Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit. Az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy elkezdték feljegyezni a meteorológiai adatokat. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken. A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.
Nagy-Britannia közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Boris Johnson brit miniszterelnök kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem „a növekedésről és a munkahelyekről szól”, és több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.
Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.
A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat világossá tette, hogy a klímaválság az egyik legfontosabb kihívás, és az Egyesült Államok új lendületet kíván adni a klímavédelemről Európával folyatott tárgyalásoknak – jelentette ki John Kerry korábbi külügyminiszter, Joe Biden amerikai elnök klímavédelmi különmegbízottja Brüsszelben kedden.
John Kerry az Európai Bizottság vezetőivel tervezett megbeszélésre érkezve azt mondta, az Egyesült Államoknak nincs a világon jobb partnere az Európai Uniónál a klímaváltozás elleni küzdelemben. A feleknek a korábbinál szorosabban kell együttműködniük a klímaváltozás megállítása érdekében, mivel – szavai szerint – a válság rendkívüli.
Véleménye szerint Washington és Brüsszel újraindított együttműködése esélyt jelent a gazdasági modellek megreformálására, ami egy „új ipari forradalom” kezdetét jelentheti, valamint nagyszerű lehetőséget tartogat a zöldebb gazdaságok kialakítására is. Kiemelte: új, kibocsátásmentes, illetve kevesebb csomagolóanyagot igénylő termékek és technológiák kialakítása jelenthetik a megoldást a világ előtt álló kihívás kezelésére. Szavai szerint egyedül egyetlen ország sem képes megbirkózni a feladattal, a globális klímavédelmi kezdeményezések célkitűzéseihez a világ valamennyi kormányának csatlakoznia kell. Az ENSZ idén, a skóciai Glasgow-ban tervezett klímavédelmi csúcstalálkozója jelenti a világ utolsó reményét, és rejtegeti a legjobb lehetőséget a klímaválság kezelésére – vélte.
Azt is mondta, hogy minden tudományos felmérés kimutatta, sokkal drágább az emberek számára az, ha a kormányok nem válaszolnak a klímaválság okozta kihívásokra, és gazdaságpolitikájukat a korábban megszokottakhoz hasonlóan folytatják. A józan ész tehát azt diktálja, hogy a kormányok összefogjanak, és egy karbonsemleges világot építsenek a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott megállapodásokban foglaltak szerint – tette hozzá az amerikai klímavédelmi különmegbízott.
Frans Timmermans, a brüsszeli testület európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke azt mondta, az Európai Unió kéz a kézben fog dolgozni az Egyesült Államokkal a glasgow-i ENSZ-klímacsúcs sikere érdekében. Az uniós biztos szükségesnek nevezte, hogy a rendezvényre minél több érintett szereplőt mozgósítsanak, és elérjék, hogy csatlakozzanak a klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. „Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államok és Európa együttműködése hegyeket mozgathat meg, és gondoskodhat arról, hogy olyan éghajlati viszonyok alakuljanak ki, amelyek között a gyermekeink és az unokáink is élni tudnak” – fogalmazott Timmermans.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszöntőjében azt mondta, a brüsszeli testület örömmel vette tudomásul, hogy Washington ismét csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez. Joe Biden nemrégiben már tájékoztatta az Európai Uniót arról, miként halad az Egyesült Államok az éghajlatsemlegessé válás közös célja felé – közölte. Szavai szerint az Európai Unió tisztában van azzal, hogy egyedül nem képes globális eredményt elérni a klímavédelem területén, ezért rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok barátként és szövetségesként mellé álljon. Az Európai Bizottság érdeklődéssel hallgatja Washington álláspontját, és készen áll a közös kihívások, köztük a klímaváltozás ügyében megkezdett párbeszéd folyatására – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, sőt „törekedni kell arra”, hogy ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat világossá tette, hogy a klímaválság az egyik legfontosabb kihívás, és az Egyesült Államok új lendületet kíván adni a klímavédelemről Európával folyatott tárgyalásoknak.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1615321680
[modified] => 1615316334
)
[title] => Washington új lendületet kíván adni a klímavédelemről Európával folytatott tárgyalásoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19843&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19843
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 19844
[image] => Array
(
[id] => 19844
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[original_lng] => 219151
[original_w] => 970
[original_h] => 546
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615309134:10
[_thumbnail_id] => 19844
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1972
[_oembed_d2432d0f2647af7d96879363f1bb1106] =>
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
