A szenátorok egyhangúlag jóváhagyták Marco Rubio kinevezését az amerikai külügyminisztérium vezetői posztjára.
Az Egyesült Államok szenátusa január 20-án, hétfőn jóváhagyta Marco Rubio új külügyminiszteri kinevezését. Ő lett Donald Trump elnök új kormányának első magas rangú tisztviselője, akit a képviselőház jóváhagyott, közölte a CNN.
Megjegyezték, hogy az amerikai szenátus jóváhagyó szavazására néhány órával azután került sor, hogy Trump letette az elnöki esküt.
Rubio külügyminiszter-jelöltségét a Republikánus és Demokrata Párt összes szenátora támogatta (99 igen), senki sem szavazott a kinevezés ellen.
Rubio korábban, 2011-től floridai republikánus szenátorként dolgozott. A Donald Trump által kezdeményezett külügyminiszteri jelölését a szenátus számos demokrata pártja határozottan támogatta, kollégájukat magasan kvalifikáltnak nevezték a szerepre.
A kinevezéséről megtartott szenátusi szavazás után Rubio kijelentette, hogy „nagy megtiszteltetés” számára, hogy kollégái egyhangúlag jóváhagyták.
„Remélem, ez azért, mert ismernek, a legtöbben azért szavaztak rám, mert úgy gondolták, hogy jó munkát fogok végezni, és talán néhányan azért, mert meg akartak szabadulni tőlem. De minden viccet félretéve, ez nagy megtiszteltetés… ez egy fontos munka egy nagyon fontos időben, és hálás vagyok érte”, mondta, amikor elhagyta a Szenátust.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne a legfontosabb prioritása államtitkárként, Rubio először azt mondta, hogy „holnap reggel teszi le az esküt”.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter Olekszandr Kubrakovot nevezte ki tanácsadójának (társadalmi alapon), számolt be Umjerov Facebookon.
„Miniszterelnök-helyettesi, infrastrukturális miniszteri és az Ukravtodor vezetői pozícióiban szerzett tapasztalatai fontosak, és segítenek az ukrán fegyveres erők ellátási és logisztikai rendszerének fejlesztésében.
Bízom benne, hogy állami és gyakorlati tapasztalata hozzá fog járulni a védelmi folyamatok hatékonyságának növeléséhez és védelmi képességünk erősítéséhez”, fogalmazott Umjerov.
Volodimir Zelenszkij elnöki rendelettel Olga Resetilovát nevezte ki hétfőn Ukrajna katonai ombudsmanjává – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Resetilova jól ismert, tapasztalt és hatékony emberi jogvédő. „Sokat tett már eddig is állami intézményeink fejlesztéséért, az ukránok támogatásáért” – tette hozzá.
Az elnök megjegyezte: a fő feladat a katonai ombudsmanról szóló törvénytervezet elkészítése a Védelmi Minisztériummal és a civil társadalommal közösen az intézmény munkájához szükséges összes alapelvvel.
Katonáinknak hatékony eszközöket kell kapniuk a jogaik védelméhez, és az ukrán hadseregben valóban modernizálni kell az emberekkel való gazdálkodást. Hálás vagyok mindenkinek, aki ebben segít
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
A megválasztott amerikai elnök, Donald Trump ma megnevezte, hogy kit választ a gazdasági tanácsadók tanácsának élére.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök, Stephen Miarant választja a gazdasági tanácsadók tanácsának élére – közölte a Bloomberg hírügynökség. „Steve a gazdasági csapatom többi tagjával fog együttműködni, hogy nagy gazdasági fellendülést hozzon létre, amely minden amerikait felemel” – mondta Trump vasárnap a Truth Social platformján.
Stephen Miran az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának volt vezető tanácsadója, most főtanácsadó lesz.
Stephen Miran az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának volt vezető tanácsadója, a Hudson Bay Capital vezető stratégája és a Manhattan Institute munkatársa. Közreműködött a gazdasági támogatási programok elemzésében és megfogalmazásában, a kongresszussal folytatott tárgyalásokban, a gazdasági kilátások és a megfelelő politika elkészítésében.
A Fehér Ház vezető közgazdászaként Miran gazdaságpolitikai tanácsokat ad majd a leendő elnöknek, és kiemelkedő arc lesz e döntések nyilvános értékesítésében. Posztja betöltéséhez a szenátusi megerősítés szükséges.
Donald Trump hatalomra kerülésével azonnal visszavonná Joe Biden fosszilis energiahordozókat érintő környezetvédelmi intézkedéseit. Januártól nőhet az amerikai LNG-export és az olajfúrások száma az Egyesült Államokban. Donald Trump csapata már készíti a tervet, hogyan érhetik el ezt minél előbb, akár energetikai vészhelyzet kihirdetésével.
A megválasztott elnök visszautasította a legtöbb közgazdász bírálatát, miszerint a programja, beleértve az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók millióinak kitoloncolására vonatkozó ígéreteket, azzal a kockázattal jár, hogy megemeli a fogyasztói árakat és növeli az Egyesült Államok államadósságát.
Az új szíriai kormány Aszaad Haszan el-Sibanit nevezte ki külügyminiszternek – adta hírül a SANA szíriai hírügynökség.
Az új vezetés egyik tagja a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, hogy e lépéssel a szíriai népnek a békét és a stabilitást megteremtő nemzetközi kapcsolatok kiépítésével kapcsolatos óhajának kívántak eleget tenni.
Sibani a főparancsnokság által a Telegramon kiadott közlemény szerint már 2011-ben csatlakozott a forradalomhoz, és részt vette az Üdv Kormánya megalakításában. Az Üdv Kormányát 2017-ben alakították meg a lázadók kezén lévő északnyugat-szíriai Idlíb tartományban az állami infrastruktúráktól elvágott lakosság ellátására. Az új kormány tagjainak többsége ennek az önkényesen kikiáltott Üdv Kormányának volt a tagja.
Sibani 1987-ben született Haszaké tartományban, a damaszkuszi egyetemen szerezte a diplomáját angol irodalomból, és mesterképzést végzett politikai tudományokból és nemzetközi kapcsolatokból.
Szíria de facto új vezetője, Ahmed es-Saraa aktívan tárgyalt külföldi küldöttségekkel hatalomra kerülése óta, fogadta az ENSZ szíriai különmegbízottját és magas rangú amerikai diplomatákat is.
Saraa jelezte, hogy kész a diplomáciai érintkezésre a nemzetközi küldöttekkel. Hangsúlyozta, hogy elsődleges célja az ország újjáépítése és a gazdaság fejlesztése. Kijelentette, hogy nem érdeke újabb konfliktusokba bocsátkozni.
A Saraa (mozgalmi nevén Abu Mohammad al-Dzsoláni) vezette Hajat Tahrír as-Sám és más lázadócsoportok december 8-án foglalták el Damaszkuszt, és késztették menekülésre Bassár el-Aszad elnököt, több mint 13 éven át tartó véres polgárháború után.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
A centrista vezető, Francois Bayrou lett Franciaország új miniszterelnöke. Az új kormányfő már be is költözött a miniszterelnöki rezidenciába, a Hotel Matignonba.
Emmanuel Macron francia elnök a centrista vezetőt, Francois Bayrout nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökévé, hogy véget vessen a hónapok óta tartó politikai válságnak. Bayrou, aki Macron szövetségese, egy délnyugat-franciaországi város polgármestere és a Demokrata Mozgalom (Modem) párt vezetője. A bejelentés előtt a két politikus közel két órán át tárgyalt, amit a francia média feszültnek írt le.
Az elnök mostani feladata, hogy biztosítsa, Bayrou hosszabb ideig maradjon hivatalban, mint elődje. Macron második elnöki ciklusának felénél jár, és Bayrou már a negyedik miniszterelnöke. Macron ígéretet tett arra, hogy második ciklusának 2027-es lejártáig hivatalban marad, annak ellenére, hogy Michel Barnier múlt héten megbukott. Az elnök csütörtökön megszakította lengyelországi útját, és eredetileg aznap estére tervezte az új miniszterelnök bejelentését, de végül péntekre halasztotta – írja a BBC.
Ezután találkozott a 73 éves Bayrou-val az Elysée-palotában, és néhány órával később végleges döntés született.
Bayrou azonnal beköltözik a miniszterelnöki rezidenciába, a Hotel Matignonba. Az elsődleges kihívása egy olyan kormány létrehozása lesz, amelyet nem buktat meg az elődjével történtekhez hasonlóan a nemzetgyűlés. Macron már tárgyalt a fő politikai pártok vezetőivel, kivéve Jean-Luc Mélenchont, a szélsőbaloldali LFI vezetőjét és Marine Le Pent. A kérdés az, hogy képes lesz-e meggyőzni a balközép pártokat, hogy csatlakozzanak Bayrou kormányához, vagy legalább egy olyan megállapodást kössenek, amely biztosítja a miniszterelnök pozícióját.
Emmanuel Macron csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy kitölti francia elnöki megbizatását „annak 2027-ben esedékes végéig”, miközben Michel Barnier kormányának előző napi parlamenti megbuktatását követően több vezető politikus is a köztársasági elnök lemondását szorgalmazta.
„Az Önök által demokratikusan rám bízott mandátum öt évre szól, és én azt a végéig fogom gyakorolni” – mondta a francia elnök. Azt is bejelentette, hogy a „következő napokban” kinevez egy új miniszterelnököt, akit egy, a „közérdeket szolgáló kislétszámú” kormány megalakításával fog megbízni.
Emmanuel Macron elismerte, hogy a jelenlegi politikai válság kiindulópontja a Nemzetgyűlés váratlan feloszlatása volt a júniusi európai parlamenti választások eredményét követően, s az új választások kiírása értetlenséget váltott ki Franciaországban.
„Sokan hibáztattak engem ezért a döntésért, és tudom, hogy sokan továbbra is a szememre hányják. Ez tény, és ez az én felelősségem” – mondta az elnök, mielőtt védelmébe vette ezt a megoldást, és bírálta „a köztársaságellenes frontba tömörült szélsőbaloldalt és szélsőjobboldalt”, amely a tervezett költségvetési megszorításokra hivatkozva szerda este megszavazta a bizalmatlansági indítványt a három hónapja kinevezett Barnier-kormány ellen, csak azért, hogy „válságot teremtsen”.
„Miért viselkedtek így ezek a képviselők? Nem önökre gondolnak, a hónap végi nehézségeikre, az önök terveire. Csak egy dologra gondolnak, az elnökválasztásra, hogy felkészüljenek rá, hogy siettessék azt, méghozzá cinizmussal és egyfajta káoszkeltéssel” – fogalmazott az államfő.
A következő elnökválasztás 2027-ben esedékes, de a bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország már a szavazást megelőző vitában is Emmanuel Macron lemondását követelte.
„Soha nem fogom átvállalni mások felelőtlenségét, különösen nem a parlamenti képviselőkét, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal megbuktatják Franciaország költségvetését és kormányát” – hangsúlyozta Macron.
Az államfő szerint a következő kormánynak egyetlen „prioritása” lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek. Macron jelezte, hogy addig is, még „december közepe előtt egy külön törvényt terjesztünk a parlament elé”, amely biztosítja „a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát”.
A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és „számítok arra, hogy lesz többség, amely elfogadja” – mondta az elnök.
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államhaztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.
Az RTL kereskedelmi rádió megbízásából a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet által végzett reprezentatív felmérés szerint a kialakult helyzet megosztja a franciákat: 53 százalékuk helyesli a megszorításokra készült kormány megbuktatását, de 82 százalékuk aggódik a következmények miatt. A piacok viszont nyugodtak maradtak: a párizsi tőzsde csütörtökön enyhén emelkedett.
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kormány bukása „csökkenti az államháztartás konszolidációjának valószínűségét”.
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Dél-Koreában Jun Szogjol államfő elfogadta csütörtökön Kim Jonghjun védelmi miniszter lemondását, aki a rövid életű minapi hadiállapot kihirdetését javasolta neki.
Kim kedden javasolta Junnak a hadiállapot kihirdetését – derült ki a védelmi miniszter helyettesének parlamenti meghallgatásából és az ellenzéki képviselők Jun felelősségre vonására irányuló beadványából.
Kim rendelte el a csapatok parlamenthez vezénylését is – mondta Kim Szeonho védelmi miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy nem tudott a szükségállapotról mindaddig, amíg Jun ki nem hirdette. Kijelentette, hogy ő nem is értett egyet vele. A miniszterhelyettes a meghallgatásán bocsánatot kért, és felelősséget vállalt azért, hogy nem tudta megakadályozni a történteket.
A volt védelmi miniszternek megtiltották, hogy külföldre utazzon. A Yonhap hírügynökség arról számolt be, hogy az államfő és I Szangmin belügyminiszter ellen is elindult a vizsgálat.
A politikai jövőjéért küzdő Jun Szogjol elnök a védelmi miniszter helyére az országot Szaúd-Arábiában képviselő nagykövetet, Csoi Bjunghjukot jelölte – közölte az államfői iroda.
Jun a kedden késő este kihirdetett hadiállapottal a hatalom megszilárdítását, a politikai tevékenység betiltását és a média cenzúrázását akarta elérni. Ez felháborodást váltott ki a lakosságban és aggodalmat az ország külföldi szövetségesei körében.
Dél-Korea Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese.
Az ellenzéki Demokrata Párt törvényhozói szombaton estére parlamenti szavazást kezdeményeznek a Jun Szogjol elleni vádemelésről a szükségállapot bevezetésére tett elhibázott kísérlete miatt – közölte a párt szóvivője újságírókkal.
A kormányzó Népi Erők Pártja (PPP) megosztott a válság miatt, de azt mondta, hogy ellenzi a felelősségre vonást, mert zavar van a párton belül, és Jun ötéves mandátumából még két év hátravan.
A Demokrata Pártnak a 108 kormánypárti törvényhozó közül legalább nyolcnak a támogatására van szüksége ahhoz, hogy a törvényjavaslatot a 300 fős parlamentben kétharmados többséggel elfogadják.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy az Egyesült Államok nem tudott előre arról, hogy Jun mire készül. Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában az 1950–1953-as koreai háború örökségeként.
Az amerikai erők helyi parancsnoka, Paul LaCamera tábornok figyelmeztette a katonákat, hogy legyenek éberek, kerüljék el a tüntetőkkel zsúfolt területeket, és közöljék utazási terveiket feletteseikkel arra az esetre, ha „valami váratlan” történne.
South Korean President Yoon Suk Yeol declared martial law on Tuesday in an emergency national address as he accused the opposition of trying to paralyze the administration amid a deepening political rift https://t.co/pucghS8PDmpic.twitter.com/H2GxsRKYbG
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Az Naftohaz felügyelőbizottsága kinevezte Roman Csumakot a cég megbízott vezetőjévé. Ezt megelőzően Csumak a cég pénzügyi igazgatói posztját töltötte be.
Erről Natailja Bojko, a felügyelőbizottság helyettes vezetője számolt be a Forbes lapnak.
„A felügyelőbizottság ülése véget ért. A megválasztott megbízott vezető Roman Csumak” – mondta, hozzátéve, hogy a döntés egyhangú volt.
A kijevi törvényhozás keddi ülésén Olekszij Csernisovot, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat igazgatótanácsának vezetőjét nevezték ki az újonnan létrehozott, az ukránok egyesítéséért felelős minisztérium élére – számolt be az MTI nyomán az Index.
A közlés szerint Csernisov egyben miniszterelnök-helyettesi megbízást is kapott, kinevezését pedig 237 képviselő támogatta. Az elfogadáshoz legalább 226 szavazatra volt szükség.
Volodimir Zelenszkij elnök november 19-én jelentette be, hogy Ukrajnában létrehozzák az ukránok egyesítési minisztériumát, amelynek fő feladata egyebek mellett az ukrán állampolgárok hazatérésének ösztönzése. Csernisov korábban már töltött be miniszteri tisztséget a jelenlegi kormányban: 2020–2022 között a területfejlesztési tárcát irányította.