Az Európai Unió megállapodott arról, hogy újabb szankciókkal sújtja Oroszországot. Első alkalommal kínai vállalatokat vesznek célba, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy segítenek a Kremlnek tiltott termékekhez jutni.
A szankciók nagy hangsúlyt fektetnek az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre, és világszerte olyan cégek ellen irányulnak, amelyeket azzal vádolnak, hogy fejlett technológiával és az EU-ban gyártott katonai termékekkel látják el Oroszországot.
Törökország és Észak-Korea vállalatai is feketelistára kerültek.
Az unió korábban már megpróbált büntetni egy maroknyi, Kínában székhellyel rendelkező szervezetet, de a pekingi tisztviselők panaszai és egyes tagállamok fenntartásai megakadályozták a lépést. Az Oroszország és Kína közötti egyre szorosabbra fűződő kapcsolatok végül arra késztették a brüsszeli diplomatákat, hogy tegyenek egy második kísérletet az ötlettel.
Az orosz-kínai kereskedelem a kínai kormány vámadatai szerint 2023-ban rekordmagas, több mint 240 milliárd dollár (213 milliárd euró) értéket ért el. Ez a szám könnyedén meghaladja a két ország által kitűzött 200 milliárd dolláros célt.
Az új uniós szankciócsomag, amely a 13. csomag 2022 februárja óta, az Ukrajnából elrabolt gyermekeket átnevelő, orosz működtetésű intézményeket is célba veszi. Az állítólagos emberrablások miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin elnök ellen, amely háborús bűncselekményként kezeli a vádat.
A csomag jóváhagyását szándékosan az ukrajnai háború második évfordulójára időzítették. A folyamatot Magyarország lassította le, amely meg akarja akadályozni, hogy a Roszatomot, az orosz nukleáris monopóliumot érintő bármilyen korlátozást bevezessenek.
A Roszatom a fő szerződő fél a paksi atomerőmű bővítésében, amely Magyarország áramtermelésének több mint 50%-át biztosítja.
A szankciókat három nappal a szimbolikus határidő előtt hagyták jóvá, hogy emlékeztessenek az Ukrajna orosz megszállása óta eltelt két évre, ellentétben a tavalyi évvel, amikor a blokk majdnem lekéste a mérföldkövet.
‼️ Deal ‼️ EU Ambassadors just agreed in principle on a 13th package of sanctions in the framework of Russia's aggression against Ukraine.
This package is one of the broadest approved by the EU. It will undergo a written procedure and be formally approved for the 24 February.
— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) February 21, 2024
A legutóbbi csomag szinte teljes egészében a szankciók kijátszásának visszaszorítására összpontosít, ami egy olyan elterjedt jelenség: amint az egyik kiskaput bezárják, egy másik máris megjelenik.
Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Szerbia és Örményország már hónapok óta az EU radarja alatt van, és David O’Sullivan különmegbízott egyik országból a másikba utazik, hogy meggyőzze ezeket a kormányokat, hogy tegyenek többet.
Ugyanakkor a kínai gazdasági szereplők kezdik komolyabban venni a fenyegetéseket Három vezető kínai bank (Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), a China Construction Bank (CCB) és a Bank of China) felhagyott a szankciókkal sújtott orosz hitelintézetek kifizetéseinek elfogadásával – tájékoztatták az Izvesztyiját a pekingi üzleti élet képviselői.
Ezek a bankok január elejétől leállították az orosz kifizetések fogadását. A szankciók hatálya alá nem tartozó orosz bankokkal azonban továbbra is folynak a tranzakciók.
Az amerikai-kínai kereskedelmi mérleg lényegesen magasabb, mint Oroszország és Kína között, ezért a bankok és az állami tulajdonú vállalatok elutasítják a kockázatos tranzakciókat. Február elején vált ismertté, hogy az oroszországi import szempontjából kulcsfontosságú kínai Chouzhou Commercial bank is leállította az elszámolásokat orosz cégekkel. A fizetések megtagadása miatt a vállalkozók a tranzakciók sikertelenségére panaszkodtak.
A helyzet súlyosbodott, miután az Egyesült Államok másodlagos szankciókkal fenyegetőzött azokkal a külföldi hitelintézetekkel szemben, amelyekről kiderült, hogy ellátták az orosz hadiipari komplexumot.
„Azt hiszem, reálisnak kell lennünk” – mondta O’Sullivan az Euronewsnak decemberben- „Mindig lesz egy bizonyos fokú kijátszás. Pénzt lehet keresni.”
Tavaly az EU bevezetett egy olyan kijátszásellenes eszközt, amely lehetővé teszi a blokk számára, hogy bizonyos kereskedelmi forgalmat ne egyes vállalatokkal, hanem az országok egészével korlátozzon. Ez az eszköz végső eszköznek számít, és aktiválása a tagállamok egyhangú jóváhagyásától függ, ami egyre nehezebben teljesíthető.
Joe Biden amerikai elnök rendeletében 59 kínai vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, amelyeknek kötődnek a védelmi és megfigyelési technológiákat fejlesztő ágazathoz.
Az elnöki rendelet szerint az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a szóban forgó vállalatokba, nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A rendelet megakadályozza azt, hogy amerikai vállalatok befektetéseikkel támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, a hozzájuk kötődő kutatásokat és fejlesztési programokat. Tiltja az amerikai befektetéseket olyan kínai cégekben, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát vagy demokratikus értékeit.
A Biden által aláírt rendelet az elődje, Donald Trump által tavaly novemberben kiadott rendeletre épül, a felsorolt vállalatok listája felváltja a védelmi minisztérium által korábban összeállított feketelistát, amelyen több mint ötven kínai vállalat szerepelt.
A büntetőintézkedések érvényesítése most a pénzügyminisztériumra hárul, míg Trump ideje alatt a védelmi minisztérium felelt érte.
A Biden rendeletében felsorolt vállalatok közül sokan már az előző elnöki rendeletben is szerepeltek, köztük az okostelefonokat és internetes berendezéseket gyártó Huawei, illetve Kína harmadik legnagyobb olajipari cége, a CNOOC.
Egy washingtoni bíróság döntése révén a korábbi szankciós listáról lekerült az okostelefonokat gyártó kínai Xiaomi, és ez a vállalat nem esik a Biden által most foganatosított szankciók hatálya alá sem.
