Elindultak a támogatások a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül a határon túli és a nemzetiségi szervezetek felé – írta a magyarországi társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden este a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán a bejegyzésében úgy fogalmazott: „a bukott kormány a számukra kedves szervezetek kifizetését még a választások előtt rendezte, de látványos, hogy politikai alapon priorizálták a kifizetések sorrendjét”.
Mint írta, a támogatások ügyének rendezését a Tisza-kormány megalakulása után azonnal napirendre vették, az utalások két hete elindultak a korábban meghozott döntések alapján érintett szervezetek felé, „mostanra pedig több helyre meg is érkeztek ezek a pénzek” – részletezte az MTI.
„A határon túliak helyzete és a nemzetiségi kérdések kiemelten fontosak, nem lehetnek politikai játszmák alapjai” – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette, a szükségszerű, átvilágított kifizetések elindítása fontos lépés ennek tisztázása felé.
Tarr Zoltán arra is kitért, hogy ezzel párhuzamosan öt évre visszamenőleg elkezdték kivizsgálni a Bethlen Gábor Alapítvány működését és korábbi döntéseit. Hozzáfűzte: „kormányunk a politikamentes, átlátható támogatási rendszer építésében és működésében hisz”.
A Joe Biden volt amerikai elnök által Ukrajnának kiutalt mintegy 250 millió dolláros energiatámogatást az USAID ügynökség bezárása miatt az Egyesül Államok még mindig nem fizette ki Kijevnek – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírszolgálat forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a cseppfolyós földgáz importjára és a hatalmas orosz támadások által megrongált energialétesítmények helyreállítására elkülönített források befagytak. Az USAID az előző amerikai elnök alatt értesítette a Kongresszust arról a szándékáról, hogy legalább egy részét elkülöníti ennek a pénznek. A Trump-adminisztrációnak az ügynökség bezárásáról szóló döntése azonban bizonytalanságban hagyta a finanszírozást.
Vita alakult ki az amerikai kormányzaton belül arról, hogy melyik szervnek kellene felelősnek lennie a támogatások kifizetéséért. Egyes tisztviselők úgy vélik, hogy ezt az Egyesült Államok külügyminisztériumának kellene megtennie, amely az USAID egyes funkcióit is ellátja. Mások szerint a Fejlesztési Pénzügyi Társaságnak kellene folyósítania az összeget. A Reuters hangsúlyozta, hogy a támogatás késedelme nem a Kijevre gyakorolt nyomással függ össze, hanem az Egyesült Államokban uralkodó bürokratikus zűrzavar következménye.
Ugyanakkor a pénz kifizetésének elmaradása csalódást okozott Ukrajna szövetségeseiben a súlyos fagyok idején az energialétesítmények elleni hatalmas orosz csapások hátterében. Egy ukrán tisztviselő azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy Kijev tisztában van a késedelemmel, de a diplomáciai feszültség kockázata miatt óvakodik attól, hogy nyilvánosan felvesse a kérdést.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata közvetlen kifizetések lehetőségét tárgyalja a grönlandiaknak, hogy rávegye őket a Dániától való elszakadás és az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozás támogatására – számolt be a Reuters négy, a Fehér Házban zajló belső megbeszéléseket ismerő forrásra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai elmondása szerint amerikai tisztviselők, köztük az elnöki tanácsadók, fejenként 10 000 és 100 000 dollár közötti összegeket fontolgattak. A lehetséges kifizetések pontos mechanizmusait és formátumát még nem határozták meg.
A Dánián belüli autonóm terület, mintegy 57 000 lakosú Grönland lakosainak nyújtott közvetlen pénzügyi ösztönzők ötlete az egyik lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok hogyan próbálhatná megvalósítani Donald Trump régóta fennálló elképzelését a sziget „megvásárlásáról”. Ugyanakkor Koppenhága és Nuuk hatóságai ismételten hangsúlyozták, hogy Grönland nem eladó.
A Reuters adatai szerint a Fehér Házban tárgyalt forgatókönyvek között sokkal radikálisabb lehetőségek is vannak – egészen a katonai befolyás esetleges bevetéséig. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a lakosság lojalitásának „megvásárlására” tett kísérletet megalázónak és túl cinikusnak tekinthetik, különösen annak fényében, hogy a grönlandiak évek óta vitatkoznak saját függetlenségükről és Dániától való gazdasági függőségükről.
Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke – jegyezték meg az újságírók – élesen reagált Trump kijelentéseire, mondván, hogy „nem fantáziáljanak többé az annektálásról”.
Joe Biden amerikai elnök kadenciája kezdetével ismét aktuálissá vált a tálib fegyveresek az orosz különleges szolgálatok általi finanszírozásának története. Az újabb, erőteljesebb botrány az említett vádak kapcsán közvetlenül Joe Biden és Vlagyimir Putyin elnök telefonbeszélgetése után robbant ki, számolt be a Demokráciát érő globális fenyegetéseket vizsgáló intézet. Többek között Kreml nyomást gyakorol a Tálib vezetésre azt követelve, hogy az utolsókig tagadják az effajta kifizetések tényét.
A 2000-es évek közepén az orosz vezetés kapcsolatba lépett a tálibok képviselőivel, mivel Iránnal egyetemben arra törekedtek, hogy megakadályozzák az USA és afgán konfliktus résztvevői közötti béketárgyalásokat.
Ugyanakkor az afgán és az orosz vezetés közötti kapcsolatok kiéleződtek, mivel Moszkva nyíltan támogatja a tálibokat és hivatalosan tárgyal a mozgalom képviselőivel. Ezen kívül, a Tádzsikisztánnal közös katonai gyakorlatok leple alatt Oroszország titokban katonai technikával és egyéb felszereléssel látja el a tálibokat.
Általánosságban kijelenthető, hogy Oroszország, Kína és Irán közvetlenül érdekelt az amerikai csapatok Afganisztánból történő kivonásában és ennek megfelelően befolyásának megerősítésében az tálibok csoportok által.
Ez év januárjában az Egyesült Államok közvetlenül a tálibokat vádolta a közelmúltban végbement gyilkosság-hullámmal, felszólítva a felkelő csoportokat az erőszak felszámolására a „béke elérésének érdekében”.
Az USA vádjai néhány órával azután hangzottak el, hogy a tálibok az amerikai erőket vádolták meg az általuk felügyelt területekre mért légicsapásokkal, valamint a 2020-ban kötött kétoldalú megállapodás megsértésével, amelynek célja az elhúzódó afgán háború felszámolása.
Akkor a nézeteltérések újra megerősödtek, mivel a felkelők képviselői és az USA által támogatott afgán kormány képviselői már másnap kénytelenek voltak újabb béketárgyalást folytatni Katarban. A kialakult vita során az Afganisztánban állomásozó amerikai hadsereg képviselője minden olyan állítást elutasított, amely a tálib megállapodás megsértéséről szólt, és „hibásnak” nevezte őket.
Egyébként ez volt az első alkalom, amikor Washington a gyakorlatilag szükségtelen támadásokkal vádolta meg a tálibokat Kabulban és az ország más részein, amelyeket már évek óta tépáz a háború és az állandó konfliktusok.
Akkor a sajtó arról számolt be, hogy az elmúlt két hónapban elkövetett erőszakos cselekedetek következtében öt újságíró, a tartomány kormányzóhelyettese, civil aktivisták, és egy közismert választási megfigyelő vesztette életét.
Néhány támadásért az Iszlám Állam fegyveresei vállalták a felelősséget, bár az afgán kormány azt állította, hogy a tálibokat állnak a terrorcselekmények hátterében.
A felkelők továbbra is tagadják részvételüket a támadásokban, ellenben azt állítják, hogy az erőszakos cselekmények az afgán kormányba beépített ügynök munkája, akik célja – az USA által kezdeményezett békefolyamat meghiúsítása.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök kadenciája kezdetével ismét aktuálissá vált a tálib fegyve-resek az orosz különleges szolgálatok általi finanszírozásának története. Az újabb, erőteljesebb botrány az említett vádak kapcsán közvetlenül Joe Biden és Vlagyim...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612628880
[modified] => 1612607018
)
[title] => Oroszország megpróbálja eltitkolni az afganisztáni harcosoknak, az amerikai katonák meggyilkolásáért járó vérdíj kifizetésének tényét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=18276&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18276
[uk] => 18215
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 18216
[image] => Array
(
[id] => 18216
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6.jpg
[original_lng] => 95061
[original_w] => 588
[original_h] => 375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6-300x191.jpg
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6.jpg
[width] => 588
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6.jpg
[width] => 588
[height] => 375
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6.jpg
[width] => 588
[height] => 375
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6.jpg
[width] => 588
[height] => 375
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/1-6.jpg
[width] => 588
[height] => 375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612599687:12
[_thumbnail_id] => 18216
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4605
[_oembed_5dc9bf48f2a8067bd19da419ed16650c] =>
[_oembed_time_5dc9bf48f2a8067bd19da419ed16650c] => 1612599831
[_oembed_7f930c6dcd3a0ae8619f4608f4bfee3b] =>
To appease the Taliban, president @ashrafghani says he has ordered to release 500 more Taliban inmates who are not part of the Taliban-given list. “Out of 5000 Taliban list, we’ve freed 4600. I’ll consult Loya Jirga whether to release the remaining,” he says. #Afghanistanpic.twitter.com/8rsekrngIA
