Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), míg Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási választáson. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) Hessenben a második, Bajorországban a harmadik legerősebb párt lett, és mintegy 40 százalékot erősödött a legutóbbi, 2018-as Landtag-választások óta – derül ki a hétfőn közölt, nem hivatalos végeredményből.
Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – mindkét tartományban gyengültek.
A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt mindkét tartományban megerősödött, az ország nyugati részét tekintve – vagyis a volt NDK területét nem számítva – története legjobb eredményét érte el.
Ugyanakkor a többi párt továbbra is elutasítja az együttműködést vele.
Bajorországban a csak az ebben a tartományban működő, Markus Söder miniszterelnök vezette CSU a szavazatok 37 százalékát gyűjtötte össze, ami alig 0,2 százalékpontos gyengülés a 2018-as Landtag-választás óta. Egyúttal a keresztény-konzervatív párt leggyengébb eredménye 1950 óta, de a CSU így is messze a legnagyobb támogatottságú szereplő a bajor politikában és folytathatja a kormányzást.
Eddigi és kiszemelt jövendőbeli partnere a Szabad Választók (Freie Wähler, FW) nevű regionális párt, amely a szavazatok 15,8 százalékát begyűjtve története legjobb eredményét érte el, és 4,2 százalékponttal erősödött 2018 óta.
Az AfD lépett elő a harmadik számú politikai erő pozíciójába, a bevándorlásellenes párt 14,6 százalékos eredménye 4,4 százalékpontos erősödést jelent.
A Zöldek a szavazatok 14,4 százalékát kapták meg, ezzel a baloldali ökopárt 3,2 százalékponttal gyengült az előző választáshoz képest.
A 20 éve ciklusról ciklusra egyre gyengébb szociáldemokraták támogatottsága újabb mélypontra süllyedt: az SPD a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 1,3 százalékponttal gyengülve 2018-hoz képest.
A szabad demokraták (FDP) 3 százalékos eredménye – 2,1 százalékponttal gyengülve – nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, vagyis kiesnek a müncheni Landtagból.
A tájékoztatás szerint a tartományi gyűlésnek várhatóan 203 tagja lesz. A CSU és az FW többséggel 122 képviselői helyet szerezhet, így többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt alakíthat.
Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke a vasárnap az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a „polgári koalíció folytatását” tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.
Az AfD a második erő a nyugatnémet tartományban, 18,5 százalékos eredménye 5,3 százalékpontos erősödés az öt évvel korábbihoz képest.
Az SPD Hessenben is tovább gyengült, 15,1 százalékot ért el, 4,7 százalékponttal visszaesve az előző Landtag-választáshoz képest.
A Zöldek is gyengültek, 14,8 százalékos eredményük 5 százalékpontos visszaesést jelent.
A liberálisok éppen csak megőrizték képviseletüket a wiesbadeni Landtagban, mivel a bejutási küszöbön (5 százalék) végeztek, 2,5 százalékponttal elmaradva a 2018-ban elért eredményüktől.
Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a „demokratikus spektrum” valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Elemzők szerint aligha várható, hogy növekszik a baloldali német kormánykoalíció népszerűsége a két tartományban vasárnap tartandó helyi parlamenti választás eredményei nyomán.
A legdélibb, egyben legnagyobb tartományban, Bajorországban és az ország középső részén fekvő Hessenben több mint 13 millióan járulhatnak az urnák elé, hogy új törvényhozást és ezzel együtt új tartományi kormányt válasszanak. Az előzetes felmérések szerint az ugyanakkor „lefutottnak” tekinthető, hogy mind Bajorországban, mind Hessenben a konzervatívok diadalmaskodnak.
Bajorországban a német konzervatív pártszövetség kisebbik pártja évtizedek óta egyeduralkodónak számít. A bajor Keresztényszociális Unió, a CSU csak ott működik, míg „nagy testvére, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a többi tizenöt tartományban tevékenykedik.
A CDU-ból és a CSU-ból álló szövetség ugyanakkor hónapok óta jelentős fölénnyel vezeti a német pártok országos népszerűségi listáját, amelyen második helyre immár a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt jött fel. A harmadik, illetve negyedik helyen szinte váltakozva a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja osztozik, míg a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.
A bajorországi, valamint a hesseni szavazás kimenetele aligha változtat az országos képleten, a két választás jelentősége azonban semmiképp nem lebecsülhető.
A hivatalos nevén Bajor Szabadállamban nem fér kétség ahhoz, hogy a CSU Markus Söder pártelnökkel és tartományi miniszterelnökkel az élen fölényes győzelmet arat.
Kérdés azonban, hogy kitart-e jelengegi koalíciós partnere, a mindenekelőtt helyi lokális, önkormányzati ügyekre koncentráló Szabad Választók (Freie Wähler) nevű, ideológiailag hozzá közel álló párt mellett. Az egyetlen „bökkenő”, hogy a kis párt vezetőjéről a közelmúltban derült ki, hogy fiatal korában meglehetősen antiszemita kijelentéseket tett. Mindez országos felháborodást váltott ki, és maga Markus Söder is elhatárolódott azoktól.
A felmérések szerint a jósolt „papírforma” legalábbis lehetővé tehetné, hogy a CSU partnert váltson, és a Szabad Választók pártját a Zöldek Pártjára cserélje fel.
A kampány fő témája a menekültválság, illetve ezzel összefüggésben a menekültek befogadása volt.
Söder a befogadás szigorításának és a belső határok ellenőrzésének egyik legfőbb szószólója. A közelmúltban állt elő azzal az elődje, Horst Seehofer által évekkel ezelőtt már felvetett javaslattal, hogy Németország évente 200 ezernél több menekültet ne fogadhasson be. Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a rendőri készültség erősítésével fokozzák a harcot az illegális bevándorlás, illetve az embercsempészet ellen.
Ilyen körülmények között a korábbi témák, mindenekelőtt az energiaellátás, továbbá a klímavédelem szinte teljes mértékben háttérbe szorultak.
A meglehetősen ambiciózus Markus Södert egyébként előszeretettel úgy is említik, mint aki a 2025-ös őszi parlamenti választások előtt a konzervatív pártszövetség elnöke, illetve a CDU/CSU kancellárjelöltje lehet.
Hessen: kisebb tartomány, kisebb tét Az alig több mint hatmillió lakosú Hessenben már ebből fakadóan is kisebb a tét. Az előzetes felmérések szerint a kormányzó CDU hatalmát ugyanakkor – a bajor CSU uralmához hasonlóan – nem fenyegeti veszély.
Noha a kereszténydemokrata Boris Rhein miniszterelnök lemondott elődjét, Volker Bouffiert váltva „csak” tavaly február óta tartományi miniszterelnök, korábban a helyi törvényhozás elnökeként ismert és népszerű volt.
Hessenben a CDU a Zöldek Pártjával alkot koalíciót, és az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy a két párt koalíciós szövetsége a vasárnapi választás nyomán is fennmarad.
Ezzel szemben a hesseni szavazás kihathat az országos kormánykoalíció támogatottságára. A tartományi SPD helyi listavezetője ugyanis Nancy Faeser, az Olaf Scholz kancellár vezette kormány belügyminisztere, a sokat bírált országos menekültpolitika fő felelőse. Faeser a média szerint sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó elállni a hesseni indulástól, annak ellenére sem, hogy a közvélemény-kutatások sem neki, sem pártjának nem sok sikert jövendölnek. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy kudarc esetén sem mond le miniszteri tisztségéről.
Hessenben szintén a menekültválság volt a fő választási téma. A tartományi miniszterelnök azonban Markus Södernél jóval mérsékeltebben fogalmazott. Boris Rhein ugyanis beérte azzal, hogy a menekültek befogadását illetően Németország elérte a terhelhetőség határát.
A szövetség kormány menekültpolitikáját bírálva úgy fogalmazott, hogy a „határtalan nyitottság” nem folytatható.
Végül elemzők kíváncsian várják az AfD támogatottságának alakulását mindkét tartományban. Többségük arra számít, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben a pártra adott szavazatok száma jelentősen növekedni fog.
