Fehéroroszország mozgósítási gyakorlatokat tart a NATO-határok közelében található grodnói régióban – közölte szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha jelezte, hogy június 20. és július 2. között az osmjani járási hadkiegészítő parancsnoksága körülbelül 2000 újoncot hív be és előzetes gyűjtőpontokat állít fel. Minszk hivatalosan rutinszerű adatellenőrzésnek minősíti ezt. „Ezek a tettek a szomszédos államok megfélemlítésének taktikájaként szolgálnak” – mondta a miniszter.
Szibiha hangsúlyozta, hogy Minszk megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna és a NATO-országok határai közelében, és ez a stratégia megfelel a Kreml érdekeinek. „Ez politikai zsarolás, amely közvetlenül ellentmond a fehérorosz vezetés békével kapcsolatos nyilvános nyilatkozatainak” – jegyezte meg.
Ukrajna továbbra is figyelemmel kíséri Fehéroroszország tevékenységét, ismételten figyelmezteti Minszket az orosz agresszióban való részvétellel kapcsolatban, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Lukasenka-rezsimre.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Kínai, orosz és iráni hadihajók futottak be Simon’s Townba: péntektől Kína vezeti a BRICS-országok egyhetes tengeri gyakorlatát. A mostani esemény a korábbi, Kína–Oroszország–Dél-Afrika háromoldalú Mosi gyakorlatok folytatásának tekinthető, ám új néven és kibővített résztvevői körrel.
Kínai, orosz és iráni hadihajók érkeztek a dél-afrikai vizekre, hogy részt vegyenek a Will for Peace 2026 nevű, egyhetes haditengerészeti gyakorlaton, amelynek Dél-Afrika ad otthont január 9. és 16. között. Csak néhány napja mindhárom ország, és Dél-Afrika is vehemensen bírálta az Egyesült Államok hétvégi támadását Venezuela ellen, ahol közülük a két atomszuperhatalom érdekeltségekkel és most lelohadó befolyásszerzési reményekkel bírt. Egy hét sem telt el, és most egymás mellé teszik fegyvereiket.
A Dél-afrikai Nemzeti Védelmi Erők (SANDF) közlése szerint a gyakorlat a BRICS országok haditengerészeteit vonja össze, és elsősorban a hajózás biztonsága, a tengeri gazdasági tevékenységek védelme, valamint a közös műveleti eljárások fejlesztése a célja. A program magában foglalja a közös tengeri biztonsági műveleteket, az interoperabilitási gyakorlatokat és a tengeri védelmi feladatok végrehajtását.
A kínai védelmi minisztériuma megerősítette, hogy Peking és Moszkva részt vesz a gyakorlaton Dél-Afrikával közösen. Irán részvétele hivatalosan nem szerepel a SANDF közleményeiben, ugyanakkor több forrás és szemtanúk szerint az iráni haditengerészet legnagyobb hajója, az IRIS Makran már a héten megérkezett a False Bay-be, Simon’s Town közelébe.
A gyakorlat hátterében a BRICS bővülése áll, amelynek keretében 2023 óta Irán, Egyiptom, Etiópia, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott a blokkhoz. A mostani esemény a korábbi, Kína–Oroszország–Dél-Afrika háromoldalú Mosi gyakorlatok folytatásának tekinthető, ám új néven és kibővített résztvevői körrel.
Politikai elemzők eltérően értékelik a lépést. Egyes szakértők szerint Dél-Afrika hagyományos nem elkötelezett külpolitikáját követi, és a szuperhatalmak közötti egyensúlyozás révén próbálja maximalizálni saját lehetőségeit egy változó világrendben. Mások ugyanakkor úgy látják, hogy a gyakorlat – különösen Irán jelenléte miatt – további feszültséget kelthet az Egyesült Államokkal, amelyek korábban is bírálták Pretoria orosz és kínai kapcsolatait.
A dél-afrikai elnöki hivatal egyelőre nem reagált a gyakorlattal kapcsolatos kérdésekre. A SANDF hangsúlyozza, hogy a Will for Peace 2026 kizárólag békés célokat szolgál, és nem irányul harmadik országok vagy szövetségek ellen. A gyakorlat részletei és a pontos résztvevők listája a következő napokban várhatóan további tájékoztatásban kerül nyilvánosságra.
A Külügyminisztérium „indokolatlannak” nevezte a feszültséget, és felszólította Pekinget, hogy „hagyja abba a katonai nyomást” Tajpejre.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma január 1-jén, csütörtökön kijelentette, hogy a kínai katonai gyakorlatok Tajvan közelében „indokolatlanul” növelik a feszültséget a régióban, és felszólította Pekinget, hogy „hagyja abba a katonai nyomást”, fogalmazta meg az Egyesült Államok Külügyminisztériumának főszóvivő-helyettese, Thomas Pigott közleményében.
„Kína Tajvannal és a régió más országaival szembeni katonai fellépései és retorikája indokolatlanul növeli a feszültséget. Felszólítjuk Pekinget, hogy tanúsítson önmérsékletet, hagyja abba a Tajvanra gyakorolt katonai nyomást, és ehelyett folytasson konstruktív párbeszédet” – áll a közleményben.
Pigott hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a Tajvani-szoros békéje mellett, és ellenzi az erőszak alkalmazását a status quo megváltoztatása érdekében.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Kína eddigi legnagyobb hadgyakorlatát hajtja végre Tajvan körül, amelyben rakétákat lőtt a sziget irányába, valamint bombázókat, rombolókat, kétéltű rohamhajókat és parti őrhajókat vetett be. A műveletek a legszélesebb lefedettségű kínai gyakorlatok a térségben.
A manőverek célja egy Tajvan elleni tengeri és légi blokád szimulálása volt; ennek részeként öt, a szigetet gyakorlatilag körülölelő zónában hajtottak végre éleslövészetet. A műveletek a legszélesebb lefedettségű kínai gyakorlatok a térségben, és 11 nappal az után kezdődtek, hogy az USA rekordösszegű, 11,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelentett be Tajvan számára.
Tajvan attól tart, hogy Kína újra ugyanúgy rakétákat lőhet át a sziget fölött, mint 2022-ben, Nancy Pelosi látogatása idején. Egy tajvani biztonsági tisztviselő szerint Peking a gyakorlatokat arra is használhatja, hogy földi célok elleni csapásokat modellezzen, köztük az amerikai HIMARS rendszerek ellen, amelyek hatótávolsága lehetővé teszi dél-kínai part menti célpontok elérését – írja a The New York Post.
A tajvani hatóságok közölték, hogy kínai lövedéktörmelék került a sziget övezetébe, és megerősítették, hogy a sziget északi részén éleslövészetet tartottak.
A hadgyakorlatok Tajvan számára stratégiai fenyegetést jelentenek, mivel a sziget a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és légiközlekedési csomópontja. Bár 14 tajvani repülési útvonalból 11-et érintenek a gyakorlatok, a nemzetközi járatok fennakadása eddig minimális. Közben 14 kínai parti őrhajó mozgott Tajvan érintkező övezetében, több helyen közvetlen patthelyzetbe kerülve tajvani hajókkal, amelyek párhuzamos navigációval és manőverezéssel próbálták visszaszorítani őket.
A tajvani védelmi minisztérium szerint egyetlen nap alatt 130 kínai katonai repülőgépet, valamint 22 hadihajót és parti őrhajót észleltek a sziget körül.
A kijelölt hét éleslövészeti zónából öt átfedi Tajvan vizeit, ami a sziget nemzetközi jogi értelmezése szerint már közvetlen szuverenitássértést jelent. Kína a gyakorlatok központi elemévé tette Tajvan két kulcsfontosságú mélyvízi kikötőjének — az északi Csilungnak és a déli Kaohsziungnak — blokádjának szimulálását is, amelyek életbevágóak Tajvan ellátásában és exportjában.
A Pentagon nemrég kiszivárgott jelentéstervezete szerint Peking 2027-re — a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg századik évfordulójára — olyan szintű katonai felkészültséget kíván elérni, amely képessé tenné arra, hogy „megvívja és megnyerje” a Tajvan elleni háborút.
Ugyanakkor Hszi Csin-ping kiterjedt korrupcióellenes tisztogatásai — köztük nyolc tábornok elmozdítása — kétségeket vetnek fel a kínai hadsereg valós állapotával kapcsolatban. A kínai védelmi ipar bevételei 10 százalékkal estek vissza az elmúlt évben, a három évtizedes költségvetési növekedés ellenére.
A Pentagon jelentése mégis arra figyelmeztet, hogy Peking adott esetben akár 1500–2000 tengeri mérföldre is kész lehet csapásokat mérni a térségben, és szükség esetén „nyers erővel” is kész lehet megkísérelni Tajvan elfoglalását.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Finnország Nagy-Britanniával közös hadgyakorlatot indított „Northern Axe 2025” (Északi Bárd 2025) néven az orosz határhoz közeli Kuhmóban – írta a Yle.
A műveletben mintegy 3 ezer katona vesz részt, közülük 600 tartalékos. A gyakorlaton a Kainuu és Észak-Karélia határőregységei, valamint brit alakulatok működnek együtt.
A hadgyakorlat célja, hogy a csapatok védelmi, feltartóztató, támadó és éjszakai harcászati feladatokat gyakoroljanak az északi Finnország nehéz terepviszonyai között. Ari Laaksonen dandártábornok szerint az együttműködés erősíti a szövetségesek közötti hadműveleti összhangot. Összesen mintegy 600 katonai jármű – köztük harckocsik – vesz részt az akcióban, továbbá két NH90 szállító helikopter, egy MD 500 könnyű helikopter és különböző típusú drónok is támogatják a műveleteket.
A cikk emlékeztet: az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja óta a NATO-országok látványosan fokozták a kiképzési tevékenységet. Szeptemberben Lengyelországban rendezték az Iron Defender–25 stratégiai gyakorlatot, amely az év legnagyobb hadmozdulata volt az országban: mintegy 30 ezer katona és több mint 600 eszköz részvételével, szárazföldi, légi és tengeri komponenssel. A finn–brit manőver ebbe a sorba illeszkedve jelzi a szövetségesek fokozott felkészülését Oroszország közvetlen szomszédságában.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Minden eddiginél nagyobb a feszültség Venezuelában az USA katonai mozgolódása miatt.
A Pentagon korábban bejelentette, repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot küld a térségbe, válaszul a kábítószer-csempészés elleni hadműveletek fokozására. A venezuelai védelmi miniszter, Vladimir Padrino szombaton reagált a lépésre, és bejelentette, az ország partvédelmi hadgyakorlatot indított, ami már 72 órája zajlik.
„Olyan gyakorlatot hajtunk végre, ami nemcsak a nagyszabású katonai fenyegetések ellen véd, hanem a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és az ország belső destabilizálását célzó titkos műveletek ellen is. A CIA nemcsak Venezuelában van jelen, hanem az egész világon. Bármelyik területről képesek titkos egységeket bevetni, de minden próbálkozás kudarcot fog vallani.”
A feszültség különösen azután nőtt meg, hogy Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan kijelentette, engedélyezte a CIA venezuelai műveleteit, és fontolóra veszi a szárazföldi beavatkozást a karibi térségben működő drogkartellek ellen. Az amerikai hadsereg szeptember 2. óta tíz feltételezett drogszállító hajót semmisített meg, ezek közül nyolcat a Karib-térségben – írja a France24.
Trump korábban azzal vádolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, hogy egy drogkartell vezetője, amit Maduro határozottan tagad. A venezuelai állami televízió képeket közölt a kilenc tengerparti államban bevetett katonai egységekről, valamint egy civil milícia tagjáról, aki egy orosz gyártmányú Igla-S vállról indítható légvédelmi rakétát tartott a kezében.
Caracas szerint az amerikai hadműveletek valódi célja nem a kábítószer-kereskedelem elleni harc, hanem a venezuelai kormány megbuktatása. Az Egyesült Államok augusztus óta nyolc hadihajót, tíz F-35-ös vadászgépet és egy nukleáris meghajtású tengeralattjárót vetett be a térségben. A USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó hamarosan csatlakozik a flottához, míg a USS Gravely hadihajó Trinidad és Tobagóba tart, ahol 5 napos közös gyakorlatot hajt végre.
Gyakorlatot tartottak az orosz hadászati nukleáris erők Vlagyimir Putyin elnök irányításával – közölte szerdán a Kreml.
A gyakorlaton több interkontinentális ballisztikus és légi állomásoztatású „szárnyas” rakétát indítottak. Bevetették a Jarsz komplexumot a pleszecki űrrepülőtérről – a célpont a kamcsatkai Kura lőtér volt –, a Brjanszk tengeralattjárót a Barents-tenger vizein, valamint Tu-95MS típusú hadászati rakétahordozó repülőgépeket is.
Az elnök a vezérkar ülésén közölte, hogy a gyakorlat a tervek szerint zajlott. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris erők irányítását az előzetesen elfogadott menetrend szerint gyakorolták el.
Az indításokat a Nemzeti Védelmi Parancsnokság felügyelte. A Kreml közleménye szerint a gyakorlattal a felkészültség szintjét és a csapatok irányításával kapcsolatos gyakorlati készségeket ellenőrizték, minden feladatot végrehajtottak.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Még a Krím félsziget annektálása előtt német katonai oktatók képezték ki az oroszokat a modern harci módszerekre, a Rheinmetall fegyvergyártó cég több millió dolláros üzletre számított Moszkvával, írta a Spiegel.
Az altmarki harci kiképző központ, amelyet a Bundeswehr hozott létre a szovjet csapatok kivonása után, modellként szolgált az orosz katonai gyakorlatokhoz. A speciálisan épített minivárosok, lézerkiképzők és a Duel Simulator rendszer lehetővé tette a valódi csaták szimulálását éles lőszer használata nélkül.
Putyin kezdeményezésére 2011-ben modern harci kiképzőközpontok hálózatának létrehozását tervezték Oroszországban, többek között Mulinóban. A Rheinmetallnak kellett közel egymilliárd euró értékben szállítani felszerelést és technológiát. A német kormány – egyes tisztviselők kétségei ellenére – támogatta a projektet, abban a reményben, hogy megerősíti a bizalmat a két ország hadseregei között.
Az együttműködés 2014-ig tartott, amikor Krím annektálása után a német hatóságok leállították az összes szállítást és visszavonták az exportengedélyeket. A Rheinmetall elhatárolódott az üzlettől, hangsúlyozva a megkötése során gyakorolt politikai nyomást.
[type] => post [excerpt] => Még a Krím félsziget annektálása előtt német katonai oktatók képezték ki az oroszokat a modern harci módszerekre, a Rheinmetall fegyvergyártó cég több millió dolláros üzletre számított Moszkvával, írta a Spiegel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1760178600 [modified] => 1760171226 ) [title] => Spiegel: Németország képezte ki az orosz hadsereget Krím annektálása előtt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165291&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165291 [uk] => 165230 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 165231 [image] => Array ( [id] => 165231 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86.png [original_lng] => 1600252 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86-768x512.png [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86-1024x683.png [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86.png [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86.png [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-86.png [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1760160433:12 [_thumbnail_id] => 165231 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2408 [_algolia_sync] => 438955999001 [_oembed_7d5ffd1e116a3083dd974c0663636b06] =>
India és Oroszország megkezdte a 15 napos „Indra 2025” katonai gyakorlatot Radzsisztán sivatagi régiójában.
Az Új-Delhiben található orosz nagykövetség szerint körülbelül 250 orosz katona vesz részt az indiai csapatok mellett a gyakorlatokon.
„A közös gyakorlatok megerősítik Moszkva és Új-Delhi közötti különleges, kiváltságos stratégiai partnerség jellegét” – közölte a nagykövetség.
A manőverek Bikaner város közelében zajlanak, szimulálva a sivatagi körülményeket – tette hozzá a közlemény.
Az Indra sorozatú hadgyakorlatok az indiai-orosz katonai együttműködés rendszeres elemei, körülbelül kétévente kerülnek megrendezésre, és a két ország felváltva látja vendégül őket. A legutóbbi gyakorlatra 2021–2022-ben került sor.
Moszkva és Új-Delhi kijelentette, hogy a közös gyakorlatok nem irányulnak egyetlen országra sem, és nincsenek kapcsolatban a jelenlegi globális feszültségekkel.
Az Egyesült Államok katonatisztjei megfigyelőként vesznek részt Oroszország és Fehéroroszország közös Zapad–2025 hadgyakorlatán. Viktor Khrenin belarusz védelmi miniszter a delegációnak jelezte, hogy szabadon megtekinthetnek minden, számukra érdekes tevékenységet.
A hadgyakorlat pénteken kezdődött mindkét ország gyakorlóterein, a NATO-val fennálló feszültséggel párhuzamosan, csupán két nappal azután, hogy Lengyelország lelőtte a légterébe belépő orosz drónokat – emlékeztet a Reuters.
Az amerikai tisztek részvételét belarusz területen a minszki védelmi minisztérium váratlan eseményként mutatta be. A Reuters felvételein Bryan Shoupe alezredes, az amerikai légierő képviselője látható, amint Boriszov közelében tekinti meg a gyakorlatot.
A megfigyelők között az Egyesült Államokon kívül további NATO-tagállamok, Törökország és Magyarország is szerepelnek.
Az amerikai delegáció részvétele a legfrissebb jelzés Washington és Belarusszia kapcsolatának erősödésére.
A hadgyakorlat miatt Lengyelország lezárta határátkelőit
A hadgyakorlat miatt Lengyelország lezárta az összes belarusz határátkelőt, miután 19 orosz drón lépett be az ország légterébe, amelyeket azonnal semlegesítettek. Több drón Belarusszia felől érkezett, öt pedig egy lengyelországi NATO-támaszpont felé tartott. Az incidens nemzetközi botrányt váltott ki, és Lengyelország azonnali védelmi intézkedéseket vezetett be.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
