Grúzia elnöke, Salome Zurabisvili tájékoztatóján közölte, hogy keresetet fog benyújtani az Alkotmánybírósághoz, hogy megtámadják a parlamenti választások eredményét a szavazási eljárás megsértése miatt.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nem hisz a tisztességes ítéletben, hiszen „ebben az országban már egyetlen intézmény sem független”.
„Ez nem azért van, mert hiszek az Alkotmánybíróságban, hanem azért, mert teljes mértékben próbára akarom tenni azoknak a bíráknak a tanácsát, akik a választás előtt állnak, hogy milyen ország akarunk lenni, és milyen irányba haladjon az ország”, fogalmazott Zurabisvili, számolt be a „Kaukázus visszhangja”.
Meggyőződése, hogy a politikai válságból való kilábalás érdekében ismét parlamenti választásokat kell kiírni, miután először megváltoztatták a választási törvénykönyvet, és létre kell hozni egy új Központi Választási Bizottságot, valamint a választási vitákat elbíráló különleges bíróságot. Zurabisvili szerint mindezt nemzetközi partnerek támogatásával és részvételével kell megtenni.
A választás eredményét szombaton állapították meg, ezt követően az ellenzék tüntetéseket szervezett, Szalome Zurabisvili elnök pedig az alkotmánybírósághoz fordult.
Az alkotmánybírósághoz fordult Szalome Zurabisvili grúz elnök, miután a választási bizottság megállapította, hogy az eddigi kormánypárt, a Grúz Álom nyerte az október 26-án tartott választást – közölte Eka Beszelija, Zurabisvili jogi képviselője az MTI beszámolója szerint. Az elnök fellebbezésében arra kéri a testületet, hogy semmisítsék meg a parlamenti választások eredményét, a szavazás általános jellegének és a szavazás titkosságának széles körű megsértése miatt.
A Grúz Álom a szavazatok 53,93 százalékát szerezte meg az október végi választáson. A pártot az ellenzék oroszbarátsággal és tekintélyelvűséggel vádolja, és azzal, hogy le akarja téríteni az országot az euroatlanti integráció útjáról. A választásokon az ellenzéki szövetség a voksok 37,79 százalékát kapta, azonban csalásra hivatkozva megtámadták a választások eredményét, az Európai Unió pedig vizsgálatot követelt a szabálytalanságok vádjával kapcsolatban.
Az új parlament alakuló ülését hétfőn tartják, az ellenzék azonban nem hajlandó részt venni, Zurabisvili pedig arra figyelmeztetett, hogy nem fogja aláírni a törvényhozás összehívásáról szóló rendeletet, de Irakli Kobahidze miniszterelnök erre reagálva közölte, felülbírálja az elnök döntését.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
A szavazóhelyiségek mintegy 12 százalékának és a szavazólapok 14 százalékának újraszámlálása „nem eredményezett jelentős változásokat a korábban bejelentett hivatalos eredményekhez képest” – közölte a testület.
„Az újraszámlált szavazóhelyiségek mintegy 9 százalékában a végső eredmény csak nagyon kis mértékben változott” – tették hozzá.
Oroszország győzött Georgiában, hogy megváltoztassa az ország politikai irányvonalát, az ellenség most Moldovával is ezt tervezi, ha a Nyugat nem hagy fel a vörös vonalakról szóló fecsegéssel – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az észak-európai országok vezető médiumainak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország vissza akarja állítani a Szovjetuniót. Ma már fegyverek nélkül próbálja megvalósítani a tervét, de egykor Georgiában fegyverekkel kezdődött – tette hozzá. Végül az ellenség győzött, miután elfoglalta az ország egy részét és megváltoztatta a politikáját, valamint a kormány, amely ma már az oroszbarát állásponthoz ragaszkodik.
„Nincs szankció Putyin ellen, sok orosz van Georgiában, az ő választásuk az Oroszországgal való barátság, az ő döntésük, hogy nem csatlakoznak az Európai Unióhoz. Megváltoztatták álláspontjukat. Ma Oroszország nyert. Elvették Georgia szabadságát. Ez Georgiáról szól. Moldovában ugyanabba az irányba mennek, ott is ugyanezt akarják tenni, és megteszik, ha a Nyugat nem hagyja abba a vörös vonalakról szóló fecsegést” – mutatott rá az elnök.
Az államfő hozzátette: a Nyugat néhány éven belül elveszíti Moldovát, ha folytatja a mai retorikát. „És Ukrajna. Mi nagyobbak vagyunk. Ez a különbség köztünk és Georgia között, sokkal nagyobbak vagyunk. Nagyobb a lakosság, több a férfi, aki nem akart orosz lenni. Ennyi” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország győzött Georgiában, hogy megváltoztassa az ország politikai irányvonalát, az ellenség most Moldovával is ezt tervezi, ha a Nyugat nem hagy fel a vörös vonalakról szóló fecsegéssel – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730367600
[modified] => 1730319488
)
[title] => Zelenszkij: Oroszország nyert Georgiában, és ugyanebben az irányban halad Moldovával kapcsolatban is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131005&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131005
[uk] => 131056
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131006
[image] => Array
(
[id] => 131006
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[original_lng] => 25122
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-30.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730358009:3
[_thumbnail_id] => 131006
[_edit_last] => 12
[views_count] => 569
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 14455
[1] => 1201
[2] => 688598
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Georgia
[1] => Moldova
[2] => orosz beahtás
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[4] => Array
(
[id] => 130891
[content] =>
A svéd kormány felfüggesztette együttműködését a georgiai hatóságokkal, és a párbeszéd újraindítását Tbiliszi Európai Unióhoz való közeledésétől teszi függővé – közölte kedden Svédország nemzetközi együttműködésért felelős minisztere.
A döntést még a szombati georgiai parlamenti választások előtt hozták meg, amelynek eredménye az ellenzék szerint vitatott.
„Következményei kell, hogy legyenek, a georgiai kormány azon próbálkozásainak, amelyekkel az ország civil társadalmát próbálja megakadályozni abban, hogy betöltse demokratikus szerepét. Svédország ezért úgy döntött, hogy felfüggeszti a Svédország és Georgia közötti kormányzati együttműködést” – közölte Benjamin Dousa.
Hozzátette ugyanakkor, hogy országa 25 millió koronával (2,2 millió euró) megemelte a georgiai civil társadalomnak nyújtott támogatását.
„Svédország kész folytatni az együttműködést Georgiával, ha az ország „tovább közeledik az Európai Unióhoz”– hangsúlyozta a miniszter.
„Georgiának el kell törölnie a külföldi befolyásról szóló törvényt, és javítania kell a lakosság alapvető jogainak feltételeit, beleértve a szexuális kisebbségekhez tartozókat is” – részletezte a politikus.
A külföldi befolyásról szóló törvényt június elején hirdették ki. Kritikusai a jogszabályt a kormánytól eltérően gondolkodó szervezetek üldözése jogi eszközének tekintik. Georgiát májusban hatalmas megmozdulások rázták meg az említett törvény elleni tiltakozás jegyében.
„Egyértelmű, hogy a georgiai társadalom több Európát akar. Idén Ukrajna és Moldova előrelépést ért el az uniós csatlakozási folyamatban. A mi ajtónk továbbra is nyitva áll, ha Georgia készen áll erre, de rajta múlik, hogy megragadja-e a lehetőséget” – mondta a tárcavezető.
A majdnem végleges eredmények szerint a 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom – Demokratikus Georgia a szavazatok 53,92 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon, szemben az ellenzéki koalíció 37,78 százalékával.
Mindenki az ország modernkori történelmi vízválasztójának tekinti a ma tartandó parlamenti választást – olvashatjuk a Privátbankár ellemző cikkében.
A szavazás előtt nagy volt a feszültség, és megbízható közvélemény-kutatások hiányában a várható eredményt csak találgatni lehet. A kormányzó Grúz Álom párt 2012 óta van hatalmon, és újabb négyéves mandátumra törekszik.
A választást a béke vagy a háború közöttiként definiálták; a párt kampányüzenetében az az érv dominált, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, Georgiát (Grúziát) háborúba sodorná Oroszország ellen — jellemzi a helyzetet a Szabad Európa angol nyelvű kiadása.
Oroszország vagy a Nyugat
Az ellenzék számára a szavazás mást jelent, a választást a Nyugat és Oroszország, vagy másképp a demokrácia és a tekintélyelvűség között.
Ezt a narratívát az Egyesült Államok és Európa tisztviselői is visszhangozták.
„A választások lesznek az igazság pillanata, és a grúz népnek el kell döntenie, melyik úton halad tovább: Európa, vagy az Európától való elszakadás felé. Az ország jövője a tét” – nyilatkozta Josep Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja.
A szavazásra grúz politikai mércével is szokatlanul viharos időszakot követően kerül sor. A Grúz Álom egyre inkább nyugatellenes retorikát alkalmaz és vitatott törvényeket fogadott el, amelyeket az országban érvényesülő külföldi befolyás elleni fellépés eszközeként igazol. Ide tartoznak az „LMBTQ propagandát” tiltó törvények, valamint az, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és médiát „külföldi ügynökökként” kell regisztráltatni. Ez utóbbi törvény újbóli bevezetése óriási tiltakozásokat váltott ki idén tavasszal.
Az ellenzék nehézségei
A szavazást egy új választási rendszer szerint tartják, amelyben a pártoknak vagy koalícióknak 5 százalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez arra motiválta az ország számos és piciny ellenzéki pártját, hogy bizonyos mértékig együttműködjenek, koalíciókat alkossanak, hogy így észszerű eséllyel jussanak a küszöb fölé. Végül négy — a megmérettetésen valószínűleg életképesnek bizonyuló — ellenzéki erő alakult ki:
Egység – Georgia Megmentéséért: a korábban kormányon lévő Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) párt által vezetett koalíció, amelynek élén egykor a volt elnök, Miheil Szaakasvili állt;
Koalíció a Változásért: nagyrészt más, az ENM-hez kötődő korábbi személyekből áll;
Erős Georgia: egy ideológiailag eklektikus koalíció, amely megpróbálta magát az ENM és a Grúz Álom közé pozícionálni;
Georgiáért: ezt a pártot Giorgi Gakharia vezeti, aki a Grúz Álom miniszterelnöke volt 2019 és 2021 között, de aztán szakított a párttal.
Bár e négy párt választás előtti ígéreteiben bizonyos különbségek mutatkoznak, nagyrészt egységesek a Grúz Álom megbuktatására irányuló erőfeszítésükben, és fő kritikájukat többnyire a kormánypártra, nem pedig egymásra irányították.
A közvélemény-kutatások eddig egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak, közülük több is politikai pártok megbízásából készült. A Savanta brit piackutató cég csütörtöki közvélemény-kutatása szerint a Grúz Álom áll az élen áll, de nem éri el a többséget, 35 százalékra számíthat. A Koalíció a Változásért a második 19 százalékkal. A legnagyobb párt, az ENM jelenleg a harmadik helyen áll 16 százalékkal — ismerteti az Euronews.
Grúz Charta
Mindannyian aláírták a Szalome Zurabisvili (Salome Zourabichvili) elnök által javasolt Grúz Chartát, amelyben megállapodnak abban, hogy ellenzéki győzelem esetén hagyják, az elnöknő olyan technokrata kormányt alakítson, amely helyreállítja a jó kapcsolatokat a Nyugattal, és hatályon kívül helyezi a Grúz Álmok tekintélyelvű törvényeit, amelyeket a kampány idején hozott.
Zurabisvilit, akinek a mandátuma idén jár le, 2018-ban független jelöltként választották meg elnöknek, de annak idején a Grúz Álom is támogatta. Azóta elhatárolódott a kormánypárttól.
A kormánypárt „kétharmadot” céloz
A grúziai kormánypártok hagyományosan választási előnyt élveznek, mivel képesek rávenni a kormány alkalmazottait és családjaikat, hogy rájuk szavazzanak. Nyugati megfigyelők a korábbi választásokat részrehajlónak, de legitimnek ítélték meg. Ám a Grúz Álom tekintélyelvű fordulata és a választásokat megfigyelő csoportok külföldi ügynökökként történő diszkriminálása kialakult egy félelem, hogy ezúttal több, és nyílt csalásról is szó lehet.
A Grúz Álom vezetői kijelentették, hogy céljuk nem csupán a többség, hanem az alkotmányos többség megszerzése (ami 113 mandátum a 150 helyből), ez lehetővé tenné számukra, hogy a saját szájízük szerint kormányozzanak. Megígérték, hogy alkotmányos többséggel megerősítik az LMBTQ-ellenes törvényeket és betiltják az összes jelentős ellenzéki pártot, mivel – szerintük – ők felelősek a 2008-as Oroszország elleni háború kirobbantásáért, és most is megpróbálják újra háborúba sodorni az országot.
Az orosz befolyás
További aggodalomra ad okot, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a választások során. Ahogyan azt Moldovában tette, ahol dezinformációs és szavazatvásárlási kampányokat indított. Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök visszautasította ezeket az állításokat.
„Elmondhatom, hogy Oroszországnak nincs befolyása Grúziában. Nincsenek politikai pártok, amelyekben befolyásuk lenne. Nincsenek a befolyásukkal rendelkező médiacsatornák. Tehát ezért nem tudja az orosz fél befolyásolni a grúziai választásokat” – hangoztatta Kobakhidze az Euronews tudósítása szerint.
Csütörtökön a dél-kaukázusi ország hatóságai házkutatást tartottak az Atlantic Council nevű amerikai agytrösztnek dolgozó két kutató otthonában. A rendőrség állítólag telefonokat és számítógépeket foglalt le Eto Buziashvili és Sopo Gelava lakásán, akik a dezinformációt, az orosz befolyást és a dezinformációt figyelik Georgiában — teszi hozzá a Politico.
A Grúz Álom választási kampányában óriásplakátokat helyeztek el, amelyek az ukrán városok pusztításának mértékét mutatják, mivel a populista frakció vezetői azt állítják, hogy a Nyugat oldalára állás új konfliktust jelentene Oroszországgal.
Ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grúzok túlnyomó többsége továbbra is csatlakozni szeretne az EU-hoz, és a Moszkva iránti neheztelés széles körben elterjedt a 2018-as orosz inváziót követően, amely az ország egyötödét a Kreml és megbízottjai ellenőrzése alá helyezte.
Zavargások várhatóak?
A nagy tét és az eredmények körüli bizonytalanság miatt sokan aggódnak, hogy a választásokat követően zavargások törnek ki. Georgiában először használnak új elektronikus szavazatszámláló rendszert (papíros biztonsági másolattal), és az eredmények egy-két órával a szavazóhelyiségek este 8-kor történő bezárása után várhatók. A legtöbb szavazatot kapott párt kap kormányalakítási jogot, és ha nem sikerül összehozni az új kormányt, akkor az elnök felügyeli a lehetséges új választásokat.
Ha Zurabisvili grúz chartája érvényesül, a Grúz Álom nem tud koalíciót kötni, mivel a többi párt nem hajlandó együttműködni velük – emeli ki az Euronews.
Ám megbízható közvélemény-kutatás hiányában a választások kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan – akárcsak a Grúz Álom következő lépése, ha nem sikerül megszereznie a többséget.
Pavel Hercsinszkij, az EU georgiai nagykövete elmondta, hogy az ország és az Európai Unió közötti kapcsolatok jelenleg történelmi mélyponton vannak –számolt be a Jevropejszka Pravda a nagykövet a Sovának adott kommentárjára hivatkozva.
Hercsinszkij megjegyezte, hogy az EU vezetői egyértelművé tették, hogy mindez a grúz vezetés tevékenységének eredménye.
„Önök is tudják, hogy Georgia és az EU kapcsolatai sajnos történelmi mélyponton vannak, Georgia európai integrációs folyamata fel van függesztve. Az EU vezetői egyértelműen kijelentették, hogy ez a grúz kormány lépéseinek eredménye” – mondta.
Hercsinszkij hozzátette, hogy mint uniós nagykövet „szomorúan konstatálja, hogy más országok előrehaladnak az EU-ba való integráció terén, Georgia pedig távolodik az EU-tól, ahelyett, hogy közelebb kerülne”. Egyben felszólította Georgia polgárait, hogy menjenek el az október 26-i választásokra.
„Az Európai Unió hangosan és egyértelműen kijelentette, tavaly decemberben úgy döntöttünk, hogy kinyitjuk az ajtót Georgia előtt, várunk rá, de át kell menni ezen az ajtón, senki nem fogja megtenni helyettük. Ez az önök döntése” – összegezte a nagykövet.
A georgiai parlamenti választás vízválasztó lesz a kormánypárt nyugat-ellenes politikájának folytatása és az európai irányvonal folytatása között. Az október 17-i brüsszeli csúcson az uniós országok vezetői megismételték nyilatkozatukat, miszerint a jelenlegi kormány politikája miatt de facto leállt Georgia európai integrációs folyamata.
[type] => post
[excerpt] => Pavel Hercsinszkij, az EU georgiai nagykövete elmondta, hogy az ország és az Európai Unió közötti kapcsolatok jelenleg történelmi mélyponton vannak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729682880
[modified] => 1729629118
)
[title] => Az EU és Georgia közötti kapcsolatok történelmi mélyponton vannak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130258&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130258
[uk] => 130235
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130236
[image] => Array
(
[id] => 130236
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 62118
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/228599-georgia-eu-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729618318:12
[_thumbnail_id] => 130236
[_edit_last] => 12
[views_count] => 728
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 14455
[2] => 51280
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Georgia
[2] => kapcsolatok
)
)
[7] => Array
(
[id] => 129511
[content] =>
Az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felfüggeszti a „Wardrop Dialogue”–ot Georgiával miniszteri szinten, lemondja a védelmi minisztériumok közötti legmagasabb szintű tárgyalásokat, és felfüggeszti az új kiberbiztonsági programot, nyilatkozta Nagy-Britannia georgiai nagykövete, Gareth Ward az IPN ügynökségnek.
A „Wardrop Dialogue”-ot 2014-ben hozták létre. Ez a két ország közötti magas szintű stratégiai párbeszéd éves formája, amely az együttműködési kérdések széles körének megoldását szolgálja. Oliver Wardrop tiszteletére nevezték el, aki 1919 és 1921 között volt Nagy-Britannia első főbiztosa Georgiában.
A nagykövet reményét fejezte ki, hogy a választások után a grúz kormány visszatér a nyugatbarát pályára, és helyreáll a pártok közötti bizalom.
„Arra számítottam, hogy együtt dolgozunk Georgia ellenálló képességének és közös jólétünk megerősítésén, de az elmúlt évben a grúz kormány más utat választott, és a Tbilisziben töltött első hónapjaim során egyértelművé váltak a demokrácia hanyatlásával kapcsolatos aggályaink és Nyugat-ellenes retorika”, jelentette ki Wardrop.
Megjegyezte: a nyugati partnerek csalódottak voltak, amikor a „Georgiai álom” vezetői összeesküvés-elméleteket terjesztettek elő, és azt feltételezték, hogy a nyugati országok aláássák Georgiát. Az is megdöbbentette őket, amikor a „Georgiai álom” kampányprogramja keretében ígéretet tett az ellenzéki pártok betiltására.
„Ezen okok miatt 10 év után először mi, brit fél úgy döntöttünk, hogy a miniszterek közötti éves „Wardrop Dialogue”-ot magas szinten befagyasztjuk. Ez az első alkalom a párbeszédformátum létrehozása óta.
Ezenkívül lemondtuk a védelmi intézmények vezetői között tervezett magas szintű tárgyalásokat, és felfüggesztettük az új kiberbiztonsági programot.
A választások után, függetlenül attól, hogy ki van kormányon, reméljük, hogy egyértelmű bizonyítékot látunk az euro-atlanti útra való visszatérésre, a bizalom helyreállítására és a szoros partnerséghez való visszatérésre” – mondta a brit nagykövet.
Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök a Georgiai Álom-Demokratikus Georgia kormánypárt Zugdidi városában tartott választási kampánygyűlésén kedden kijelentette, hogy hamarosan sikerül lebontani minden korlátot Georgia és Abházia között, s a két nép újból egy államban fog élni.
„Néhány kilométerre Zugdiditől található az elválasztóvonal, amely mesterségesen határol el minket Georgia történelmi régiójától, Abháziától. Ez a vonal mesterségesen választ el minket abház testvéreinktől és nővéreinktől, akik az Enguri-folyó túlpartján élnek. Meggyőződésem, hogy hamarosan eljön az idő, amikor minden mesterséges korlát le lesz bontva, a georgiaiak és abházok pedig egységes és oszthatatlan államban fognak közösen élni” – jelentette ki Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök.
Szeptember 14-én a kormánypárt alapítója és tiszteletbeli vezetője, Bidzina Ivanisvili a Gori városában tartott kampánygyűlésén arról beszélt, hogy amennyiben a Georgiai Álom-Demokratikus Georgia győzelmet arat az október 26-i parlamenti választáson, az ország vezetése erőt talál magában ahhoz, hogy bocsánatot kérjen az oszétok és georgiaiak között 2008-ban kitört háborúért, amelyet – mint fogalmazott – Miheil Szaakasvili akkori elnök robbantott ki külső megbízásra.
Bidzina Ivanisvili úgy vélte, hogy „a georgiaiak és oszétok kereszténysége sarokkövének számító” megbocsátással véget lehet vetni a Georgia ellenségei által gerjesztett testvérgyilkos szembenállásnak. Hozzátette, hogy a konfliktus szerinte kölcsönös megbocsátással és megbékéléssel ér majd véget.
Georgia 2008 augusztusában fegyveres erővel próbálta elfoglalni a szakadár Dél-Oszétia fővárosát, Chinvalit. Oroszország beavatkozott Dél-Oszétia oldalán, visszaverve a georgiai csapatokat egy ötnapos háborúban. Oroszország ezt követően, 2008. augusztus 26-án ismerte el a két georgiai szakadár régiót, Abháziát és Dél-Oszétiát független államként.
Az ukrán külügyminisztérium felszólította a georgiai vezetést, hogy választási kampányában ne manipulálja országa közvéleményét az orosz-ukrán háború témájával – hozta nyilvánosságra a kijevi tárca csütörtökön a honlapján.
„Az ukrán külügyminisztérium elítéli a georgiai vezetés legutóbbi próbálkozását, hogy Ukrajnát bevonják országuk belpolitikai folyamataiba az október 26-án esedékes parlamenti választások előtt. Tekintettel Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök kijelentéseinek megvető hangvételére, kénytelenek vagyunk megismételni Ukrajna álláspontját. Szégyenletesnek tartjuk, hogy a Georgiai Álom kormánypárt politikai reklámjaiban Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújának képeit használja fel” – húzta alá a tárca.
A minisztérium sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a georgiai kormány Oroszország mintájára korlátozni próbálja a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek részvételét az ország demokratikus fejlődésének biztosításában és a versenyképes választási környezet fenntartásában.
„Emlékeztetnünk kell még néhány tényre, amelyeket Georgia miniszterelnöke elfelejtett a közvélemény elé tárni: a georgiai vezetés megtagadta az Ukrajna elleni agresszióra válaszul Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankciók végrehajtását, ehelyett helyreállította Oroszországgal a közvetlen légiforgalmat, és eltörölte a vele szemben a 2000-es évek elején bevezetett vízumrendszert. A kétoldalú kereskedelem felerősödése Georgiát ismét a Moszkvától való gazdasági és politikai függésbe taszította” – fejtette ki az ukrán tárca.
Kobahidze egy tévéműsorban kijelentette, hogy a georgiai népnek szerinte nincs információja arról, hogy mi történik Ukrajnában.
Ezzel magyarázta azt, hogy pártja választási plakátjait az Ukrajna elleni orosz háború képeivel illusztrálta. Kobahidze azt is hozzátette, hogy „ma Ukrajnában teljes katasztrófa uralkodik a gazdaságban, a humanitárius szférában, az infrastruktúrában és az élet minden terén”.
Az ukrán külügyminisztérium hozzátette: „arra buzdítjuk azokat, akik hajlandók felfedni az igazságot, hogy saját népüknek is magyarázzák el: az orosz megszállók által elpusztított Herszonban, ahol létfontosságú infrastrukturális létesítményeket szándékosan semmisítettek meg, jelenleg kevesebb fennakadás van az áram- és gázellátásban, mint a békés Tbilisziben.”
