Az emberek szabadság vágya szinte a DNS-ébe van kódolva. Néhányan hajlandók inkább koronavírusban meghalni, mintsem karantén korlátozások ketrecében élni. És itt nem fennkölt elvekről van szó, hanem a túlélés kérdéséről.
A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre nyilvánvalóbbá válik
Még áprilisban a Bloomberg azt jósolta, hogy a koronavírus-járvány után sok zavargás és tüntetés lesz a világon, mivel a járvány a szegényeket sújtja leginkább. A gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenség pedig még nyilvánvalóbb és feltűnőbb lesz, mint a járvány előtt volt.
Karanténba vonulni egy több száz négyzetméteres birtokon, úszómedencével, edzőteremmel és teniszpályával vagy egy 30 négyzetméteres „egyszobásban” még egyenlőtlenebb körülményekbe sodorja az embereket. A statisztikai adatok szerint az euró zónában a magasabb jövedelmű család lakóterülete átlagosan 72 négyzetméter, míg a szegényebbeknél mindössze 38 – közölte az UNIAN.
És még itt van a pénzügyi kérdés: az átlagos vagy az átlag feletti vagyonnal rendelkező embereknek általában vannak passzív jövedelemforrásaik, bizonyos „pénzügyi párnájuk” van vagy lehetőségük van a távmunkára, míg a szegény emberek a legkiszolgáltatottabbak, mert a munkahelyével együtt a létfenntartás eszközét veszítik el.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzései szerint világszerte 95 millió munkahely szűnik meg, a bolygón pedig 1,25 milliárd ember veszíti el jövedelmének jelentős részét.
Tiltakozások a karantén korlátozások szigorítása ellen
És ezek a jóslatok már kezdenek valóra válni. A karantén intézkedések intenzívebbé válása, és valójában az emberek szabadságjogainak korlátozása, mint például a munkához való jog vagy a szabad mozgáshoz való jog, számos országban tömegtüntetéseket váltott ki, amelyek zavargásokká fajultak.
Október végén Olaszországban, ahol a legtöbb ember halt meg koronavírus fertőzésben, a polgárok tömeges tiltakozásokat szerveztek a koronavírus második hulláma miatt megszigorított karantén intézkedések ellen. Mindez azok után történt, hogy a kormány 2021. január 31-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Vagyis még 3,5 hónapra. Milánóban, Genovában, Nápolyban, Torinóban, Rómában még összecsapások is voltak a tüntetők és a rendőrség között – tájékoztatott a ZIK az olasz sajtóra hivatkozva.
Spanyolországot október végén a Barcelonai tüntetések és összecsapások rázták meg. Az egész egy békés tiltakozással kezdődött a rendkívüli állapot további 6 hónapos meghosszabbításával kapcsolatban, 2021. május 9-ig – közölte a ТСН.
A németországi Lipcsében 20 000 ellenzője volt a korlátozásoknak, akik 90%-a nem volt hajlandó védőmaszkot viselni. Az egész pogromokkal és a rendőrséggel folytatott harcokkal végződött. November 21-én, szombaton az ország vezetése tiltása ellenére a tüntetők ismét Lipcse, Hannover és más városok utcáira vonultak.
Júliusban tömeges tiltakozás tört ki a karantén intézkedések újbóli bevezetése ellen Szerbiában. Mindez zavargásokká, súlyos összecsapásokká fajult, a rendőrséggel könnygázt vetett be és botokkal verte a tüntetőket. Ennek eredményeként a tüntetők elkezdtek randalírozni és öt rendőrautót felgyújtottak.
A Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány becslései szerint márciusban és október hónapok között 26 országban több mint 30 nagy tiltakozási akció zajlott a karantén korlátozások ellen – közölte a Dzerkalo Tizsnya. Elemzők megjegyezték, hogy az új évtized kezdete óta az emberiség a „tömeges tüntetések korszakába” lép. 2009 óta a felkelések száma évente 11,5%-kal nő. Az előrejelzések szerint a koronavírus katalizátorrá válik a lakosság számára, amely igazságtalanságot érez önmaga iránt a karantén miatt, és emiatt elveszíti munkahelyét vagy vállalkozását. A jövőben a feszültség csak nőni fog, és következményei jóval a járvány vége után még érezhetőek lesznek.
For a third consecutive day, Ukrainians are taking to the streets across the country, demanding the return of former Defense Minister Mykhailo Fedorov.
Protests are continuing in Kyiv, Lviv, Dnipro, Odesa, Mykolaiv, and other cities. pic.twitter.com/UTfcble5e8
