Franciaország volt az egyik első ország Európában és az egész világon, amely biztonsági és védelmi együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával, így egész Európa és a világ új lépéseket vár Párizsból Ukrajna megsegítése érdekében – jelentette ki Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője és Jean-Yves Le Drian volt francia külügyminiszter a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a két politikus elmondta: „Ez a megállapodás azt a támogatást tükrözi, amelyet a franciák a közgyűlésben és a szenátusban képviselőik szavazataival támogatnak az ukrán ügyben. Csak üdvözölni tudjuk az eszmecsere minőségét és demokratikus szellemét, amely a megállapodásról szóló vitát jellemezte. Ez egy kiegyensúlyozott és felelős elnök elkötelezettségét is tükrözi, aki felismerte, hogy sürgősen reagálni kell arra a veszélyre, amelyet Oroszország jelent a kontinens jövőjét illetően. Miután a segélyek növelése és felgyorsítása mellett döntött, Franciaország új lendületet adott Ukrajna nemzetközi katonai támogatásának.”
Az újság szerint a francia elkötelezettségnek inspirálnia kell a többi európai országot, és arra kell ösztönöznie őket, hogy csatlakozzanak Párizshoz, amely az „eltökéltek koalícióját” vezeti. Február 26-án Emmanuel Macron nemzetközi konferenciát hívott össze Párizsban, hogy meghatározzák Ukrajna logisztikai, katonai és pénzügyi támogatásának prioritásait.
„De tovább kell mennünk. A helyzet sürgőssége mindenekelőtt további biztonsági befektetéseket igényel Európa-szerte. Tudjuk, hogy ehhez politikai akarat és pénzügyi erőfeszítés szükséges. Az országoknak arra kell ösztönözniük az iparukat, hogy többet termeljenek saját maguk számára, és támogassák az ukrán hadsereget, mivel Ukrajna békére törekszik, és Oroszország csak az erő nyelvét érti, a NATO-nak egyértelmű meghívást kell küldenie Ukrajnának” – mutatott rá Andrij Jermak.
„Az ukrán nemzetközi békecsúcs, amelyet június 15-16-án tartanak Svájcban, egy lépés lesz a békekezdeményezések megvalósítása felé. Üdvözöljük a Francia Köztársaság elnökének azon döntését, hogy részt vesz ezen az eseményen. Amint megjegyezte, Európa és a világ mindaddig veszélyben lesz, amíg Ukrajna harcolni fog a szuverenitásáért. Ezért hisszük, hogy a június 9-i szavazás olyan döntő jelentőségű és létfontosságú, mint még soha, hogy Európa bizonyítsa eltökéltségét Ukrajna győzelmének szavatolása mellett” – hangsúlyozta az ukrán és a francia politikus.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Franciaország volt az egyik első ország Európában és az egész világon, amely biztonsági és védelmi együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával, így egész Európa és a világ új lépéseket vár Párizsból Ukrajna megsegítése érdekében – jelentette k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717097820
[modified] => 1717094461
)
[title] => Franciaország állt az „eltökéltek koalíciójának” élére Ukrajnában, így újabb lépések várhatók tőle – Jermak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114674
[uk] => 114677
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114675
[image] => Array
(
[id] => 114675
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag.jpg
[original_lng] => 42428
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/franciaorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717085397:2
[_thumbnail_id] => 114675
[_edit_last] => 12
[views_count] => 511
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1296
[1] => 244
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrij Jermak
[1] => Franciaország
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[1] => Array
(
[id] => 114588
[content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő héten munkalátogatást tesz Franciaországban. Ezt Emmanuel Macron francia elnök közölte – írja a France Bleu.
Ismeretes, hogy Zelenszkij részt vesz a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes eseményen. A nemzetközi ceremóniát Saint Laurent-sur-Merben, az Omaha Beachen tartják.
Macron azt tervezi, hogy az ukrán elnök látogatása során számol be az újabb segélyekről.
Volodimir Zelenszkij elnök azt tervezi, hogy részt vesz a szövetséges csapatok franciaországi normandiai partraszállása tiszteletére rendezett eseményeken, és ott felkéri a NATO-tagokat, hogy lőjék le az orosz rakétákat Ukrajna felett – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az orgánum forrásai úgy tudják, hogy Zelenszkij a jövő hónapban Franciaországba látogathat. „Ukrajnának égetően szüksége van állandó támogatásra és a világ figyelmére, és ez az utazás lehetővé teszi, hogy találkozzon a világ vezetőivel, köztük Joe Biden amerikai elnökkel, hogy megvédje országa érdekeit” – áll a cikkben.
Az ukrán elnök várhatóan arra fogja felhasználni az utazást, hogy további katonai támogatást kérjen a Nyugattól, és felkérje a NATO-t, hogy lője le az orosz rakétákat Ukrajna felett, ahogy az Egyesült Államok és Nagy-Brritannia tette, amikor Irán megtámadta Izraelt.
A Politico azt is írta, hogy Zelenszkij azt tervezi, hogy később Olaszországba megy a G7-találkozóra. A csoport tagjai hónapok óta vitatkoznak azon, hogy a lefoglalt orosz eszközök százmilliárdos nagyságrendjét Ukrajna védelmének és gazdaságának erősítésére használják-e, tartva attól, hogy Moszkva ugyanezt teheti a nyugati országokkal.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag védelmi bizottságának vezetője felszólította Franciaországot, hogy gyorsítsa fel a fegyverek szállítását Ukrajnának – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Strack-Zimmermann elmondta: „Nekünk az a problémánk, hogy míg Lengyelország szomszédos országként sokat tesz, míg Németország is sokat, addig Franciaország viszonylag keveset.” Ezért felszólította a nyugati minisztereket, hogy küldjenek több fegyvert, lőszert és légvédelmi rendszert Ukrajnának, és ezt gyorsan tegyék meg.
„Ukrajnának nincs ideje, és mindennek, mindennek, mindennek sokkal gyorsabban kell történnie. Arra számítok, hogy Franciaország, éppen azért, mert fontos ország, nemcsak hangzatos beszédeket mond, hanem tettekkel is alátámasztja a szavait” – hangsúlyozta Marie-Agnes Strack-Zimmermann.
A németországi Kieli Intézet, amely az országok hozzájárulásáról gyűjt adatokat az ukrajnai háborúhoz, Franciaországot egyértelműen lemaradónak tartja a katonai segítségnyújtás terén, messze lemaradva Németországtól, amely az Egyesült Államok mögött áll.
A francia belügyminiszter csütörtökön Azerbajdzsánt vádolta azzal, hogy Franciaország egyik tengerentúli területén, Új-Kaledóniában kirobbant zavargásokat gerjeszti.
Gérald Darmanin a France 2 televízióállomás esetleges külföldi beavatkozással kapcsolatos kérdésére igennel felelt.
„Azerbajdzsán, és ez nem képzelgés, ez a valóság” – szögezte le, illetve sajnálatát fejezte ki, amiért „függetlenségpártiak egy csoportja lepaktált ezzel az országgal”.
Darmanin április végén már bírálta azt, hogy az azerbajdzsáni parlament együttműködési megállapodást kötött Új-Kaledónia törvényhozásával, „különösen kártékony beavatkozásnak” nevezve Baku lépését. Franciaország és Azerbajdzsán között hónapok óta feszült a viszony, mert Baku nehezményezi Párizs Örményországot támogató politikáját. Ilham Aliyev azeri elnök néhány hete azt mondta, hazája „nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország felfegyverzi Örményországot”.
Új-Kaledónián csütörtökön mér négyre emelkedett a hét elején kitört zavargások halálos áldozatainak száma, több százan megsebesültek – köztük több tucat rendőr -, és mintegy 200 embert vettek eddig őrizetbe.
A rend helyreállításával kapcsolatban Darmanin leszögezte, hogy „nem lesz hadsereg az utcán”, ám hozzátette azt is, hogy a rendőrök és csendőrök számát 1700-ről 2700-ra növelik péntek estig, és elismerte, hogy a rendfenntartásban „katonák egy kis csoportja” is segít majd.
A tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található terület több ezer olyan francia lakosát, akik legalább tíz éve él ott, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a területen.
Az Ausztráliától mintegy 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai jelentőségű katonai bázisként és a szigeten felfedezett nikkelkincs miatt is fontos a párizsi vezetés számára. Új-Kaledóniában 2018 óta három népszavazást rendeztek a függetlenségről, és a függetlenség támogatói mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek.
Volodimir Zelenszkij elnök telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia és Yun Seok-yol dél-koreai vezetőkkel, és meghívta őket a globális békecsúcsra.
Az államfő honlapja szerint mindkét állam megerősítette részvételét.
Zelenszkij köszönetet mondott Macronnak az ukrán békeképlet végrehajtásában, különösen a nukleáris biztonság kérdésében Franciaország szerepéért. Szó volt arról is, hogy a globális dél képviselőit bevonják a békecsúcson való részvételre.
Sok Yeollal az országok közötti együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak, különös tekintettel a humanitárius aknamentesítésre. Külön szó esett Ukrajna biztonsági garanciáinak rendszerének létrehozásáról és a Koreával való biztonsági megállapodás megkötésének kilátásairól.
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The attack on Slovakia’s Prime Minister Robert Fico is appalling.
We strongly condemn this act of violence against our neighboring partner state's head of government. Every effort should be made to ensure that violence does not become the norm in any country, form, or sphere.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2024
Franciaország megtalálta a módját, hogy lőszerrel segítse Ukrajnát anélkül, hogy kimerítené saját készleteit. Többek között SCALP nagy hatótávolságú rakétákról van szó.
A Chrysalis program keretében Franciaország lejárt szavatosságú, illetve ilyen alkatrészekből összerakott rakétákat szállít Ukrajnába – számolt be a DW a Radio France Internationale (RFI) közleményére hivatkozva.
Az RFI adatai szerint a Chrysalis programhoz (fordítása „pillangóbáb”) speciális konténerekben tárolt Scalp rakétákat terveznek használni. Általában a szabályoknak megfelelően kétféle rakétát tárolnak ily módon: a nem használtakat, amelyeknem nem járt le a szavatossági ideje, és a leszerelt rakétákat, amelyekből eltávolították az alkatrészeket, hogy más Scalp rakétákban felhasználhassák.
„A speciális konténerekben tárolt rakétákat francia gyárakba szállítják, ahol három hónapon belül használhatóvá teszik őket” – jegyzi meg a DW.
Mivel az ukrán hadseregnek még „tegnap” szüksége volt ezekre a rakétákra, a teszteket leegyszerűsített séma szerint hajtják végre, hogy azok mielőbb az ukrán hadsereg rendelkezésére álljanak.
„Az RFI egyik forrása gazdasági szempontból meglehetősen hatékonynak nevezte ezt a tervet, mivel a speciális konténerekből kibontott Scalp rakétákat már meg akarták semmisíteni” – jegyezte meg a kiadvány.
A tévécsatorna forrásai szerint így minden rakéta négyszer olcsóbb lesz, mintha nulláról kezdenék a gyártását.
Az újságírók pontosítottak, a Chrysalis program elindítása nagyjából egybeesett azzal, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, 40 Scalp rakétát tervez Ukrajnába szállítani. Mindkét esemény ez év januárjára nyúlik vissza.
A Chrysalis program a tervek szerint még idén befejeződik.
Franciaország azzal vádolta meg kedden Oroszországot, hogy hadgyakorlatokkal, kibertámadásokkal és hibrid kísérletekkel destabilizálni akarja az európai országokat.
Ezt megelőzően az orosz külügyminisztériumba kérették Franciaország moszkvai nagykövetét, Pierre Lévyt, és Párizs ismertetése szerint közölték vele, hogy nem Moszkva felelős az ellentét kiéleződéséért, a nyugati országok fenyegetik Oroszországot.
Moszkva Emmanuel Macron köztársasági elnök azon minapi kijelentése miatt kérette be a francia nagykövetet, hogy nem tartja kizártnak francia csapatok ukrajnai bevetését. Moszkva destruktívnak és felelőtlennek minősítette ezt a kijelentést.
A fenyegetések nem rettentik el Oroszországot háborús céljainak elérésétől, el fogja érni őket – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az ilyen kijelentések arról tanúskodnak, hogy van szándék fegyveres kontingensek Ukrajnába küldésére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Az orosz hadgyakorlatokkal kapcsolatos francia bírálat azzal a hétfői bejelentéssel kapcsolatos, amely szerint Moszkva hadgyakorlatokat tervez a harcászati nukleáris erők részvételével.
Franciaország, Németország és más európai országok is kibertámadások és más destabilizációs kísérletek elkövetésével vádolják Oroszországot. A német kormány a minap azt vetette Oroszország szemére, hogy a kormány által támogatott hackerei 2023 elején behatoltak a német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjainak internetes levelezési rendszerébe.
„A Hamász előtt egy olyan javaslat van, amely rendkívül nagylelkű Izrael részéről. És ebben a pillanatban az egyetlen dolog, ami a gázai emberek és a tűzszünet között áll, az a Hamász. Dönteniük kell, és gyorsan kell dönteniük. Remélem, hogy helyesen fognak dönteni” – ezekkel a szavakkal értékelte az aktuális gázai helyzetet az amerikai külügyminiszer hétfőn Szaúd-Arábiában.
Antony Blinken a Világgazdasági Fórum tanácskozásán vesz részt Rijádban, de várhatóan több arab ország vezető tisztviselőivel is tárgyalni fog, Szaúd-Arábia után pedig Jordánia, majd Izrael felé veszi az irányt. A nemzetközi közösség több tagja, az Egyesült Államok mellett például Egyiptom és Katar is intenzíven dolgozik azon, hogy fegyverszünetet csikarjon ki a lassan hét hónapja háborúzó felekből, és így a Gázai övezetben szenvedő lakosság fellélegezhessen egy kicsit.
Blinken szerint az esély most adott: az izraeli tűzszüneti javaslat rendkívül kedvező a Hamász számára, és a francia hírügynökségnek a terrorszervezet egyik vezetője is azt mondta, hogy nincsenek komoly kifogásaik a szöveggel kapcsolatban. A Hamász delegációja várhatóan hétfőn mutatja be a javaslatra adott hivatalos válaszát Kairóban.
A francia külügyminiszter szintén megerősítette, hogy előrelépés történt a tűzszüneti tárgyalásokat illetően. Stéphane Séjourné azonban azt is hozzátette, hogy óvatosnak kell maradniuk a feleknek, mert a helyzet még nem oldódott meg. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy országa bizakodó azt illetően, hogy hamarosan létrejöhet a fegyverszünet, és a Hamász el fog engedni izraeli túszokat.
Antony Blinken arról is beszélt, hogy az utóbbi időben valamivel gördülékenyebb lett a segélyezés a Gázai övezetben. Civil szervezetek szerint azonban a helyiek jelentős részét továbbra is az éhezés veszélye fenyegeti, különösen az övezet északi részén, ahová a folyamatos bombázások miatt nagyon nehéz élelmet bejuttatni.
Benjamin Natanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy nem fogadja el hitelesnek a Gázából érkező, éhínségről szóló jelentéseket. Blinken mindenesetre azt is hozzátette, hogy a kritikus humanitárius helyzet helyrehozására csak egy tűzszüneti megállapodás után van esély.
A tűzszüneten kívül a másik nagy kérdés most az, hogy mi lesz Rafáhhal. A Gázai övezet legdélebbi részén, az egyiptomi határnál fekvő város a háború kezdete óta több mint egymilliósra duzzadt az északról érkező menekültek miatt. Az izraeli hadsereg már hosszú ideje tervezi Rafah lerohanását, hogy felszámolja az ott működő Hamász-sejteket.
A várost már most is rendszeresen lövi az izraeli hadsereg, a legutóbbi támadásban egyes értesülések szerint tizenhárman, más hírek szerint huszonketten haltak meg. A Gázai övezet déli részének közelében közben folytatódik az izraeli csapatösszevonás, ami a szárazföldi hadműveletet készítheti elő.
Mahmud Abbász palesztin miniszterelnök szerint napokon belül megindulhat a támadás, ami arra kényszerítheti a helyieket, hogy elmeneküljenek a Gázai övezetből, és ezzel a palesztin nép történelmének legnagyobb tragédiáját idézheti elő.
Antony Blinken hétfőn megismételte, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a Rafah elleni szárazföldi offenzíva megindítását, legalábbis addig, amíg Izrael nem mutat be egy tervet a civilek megvédésére. Az amerikai külügyminiszter azt is kijelentette, hogy a Hamász és Irán számára az egyik legnagyobb csapás az lenne, ha sikerülne létrehozni egy önálló palesztin államot.
[type] => post
[excerpt] => „A Hamász előtt egy olyan javaslat van, amely rendkívül nagylelkű Izrael részéről. És ebben a pillanatban az egyetlen dolog, ami a gázai emberek és a tűzszünet között áll, az a Hamász. Dönteniük kell, és gyorsan kell dönteniük. Remélem, hogy helye...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1714478460
[modified] => 1714477399
)
[title] => Az USA, Egyiptom és Franciaország is bizakodó a gázai tűzszünettel kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111496&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111496
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 111497
[image] => Array
(
[id] => 111497
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23.webp
[original_lng] => 169212
[original_w] => 1200
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23-300x185.webp
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23-768x472.webp
[width] => 768
[height] => 472
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23-1024x630.webp
[width] => 1024
[height] => 630
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23.webp
[width] => 1200
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23.webp
[width] => 1200
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/d5tr28is-gaza-civilians-reuters-625x300-24-november-23.webp
[width] => 1200
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714467019:4
[_thumbnail_id] => 111497
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 523
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6180
[1] => 244
[2] => 407377
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egyiptom
[1] => Franciaország
[2] => gázai tűzszünet
[3] => USA
)
)
[9] => Array
(
[id] => 109914
[content] =>
Franciaország részt vesz az ukrajnai háború rendezésének szentelt globális békecsúcson. Ezt Emmanuel Macron francia elnök jelentette be – írja az RTS.
„A Svájc által javasolt találkozón jelen leszünk minden olyan országgal, amely tartós békét akar, vagyis azokkal, amelyek tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és szabályokat” – mondta a politikus.
Macron hozzátette, hogy a békekonferencia „nagyon jó kezdeményezés”, amely minden államot egyesít a békefeltételek előkészítésében.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
