A francia választások második fordulójában a Nemzeti Tömörülés csak a harmadik helyen végzett. Le Pen pártja a várt 289-ből csak 143 parlamenti széket tudott megszerezni, így nincs elég mandátuma a kormányzáshoz. A vártnál jelentősen rosszabb eredmény miatt Gilles Pennelle, a Nemzeti Tömörülés főigazgatója lemondott posztjáról. Pennelle volt az, aki kidolgozta a Matignon-tervet, amivel Le Pen kormányozni tervezett.
Lemondott Gilles Pennelle francia európai parlamenti képviselő a Nemzeti Tömörülés (RN) főigazgatói posztjáról, miután Marine Le Pen pártja még a relatív többséget sem tudta megszerezni az előrehozott nemzetgyűlési választás második fordulójában az első fordulós győzelme után – erősítették meg kedden a pártvezetéshez közeli források a Le Monde című napilap értesülését.
Gilles Pennelle dolgozta ki a miniszterelnöki hivatal nevét viselő, úgynevezett Matignon-tervet, amelynek célja az volt, hogy a párt a kormányzásra felkészülten álljon egy előrehozott választás esetén.
Erre támaszkodva Jordan Bardella pártelnök és Marine Le Pen nemzetgyűlési frakcióvezető az elmúlt hónapokban rendszeresen kérte a választás kiírását Emmanuel Macron államfőtől.
Három héttel azután, hogy az európai parlamenti választások eredményére hivatkozva a köztársasági elnök feloszlatta a parlament alsóházát, és előrehozott választást írt ki, az RN és szövetségesei minden idők legjobb eredményét érték el az első fordulóban a szavazatok harmadának elnyerésével, de a második fordulóban a harmadik helyen végeztek, és csak 143 mandátumot tudtak megszerezni a kormányzáshoz szükséges 289-ből, ami pedig a kitűzött célja volt az RN-nek.
Miközben a párt vezetői korábban azt hirdették, hogy „csak meg kell nyomni egy gombot”, és a Matignon-terv alapján minden választókerületben készen állnak az RN kormányzóképes jelöltjei, a két forduló közötti kampányban több jelölt miatt magyarázkodniuk kellett egyebek között azért, mert felkészületlennek bizonyult, vagy a közösségi oldalain rasszista meggyőződésének adott hangot.
Jordan Bardella, az RN elnöke hétfőn vállalta a felelősség egy részét pártja veresége miatt.
Mindig követünk el hibákat, én is elkövettem néhányat. Fejlődnünk kell a helyi beágyazottságunk javítása és egyes jelöltek kiválasztása terén is. Kimondom egyértelműen, hogy egyes választókerületekben nem jó választást hoztunk – mondta Bardella.
Franciaországban a parlamenti választásokon az Új Népfront szerezte meg az első helyet – 182 képviselői mandátumot kapott a parlamentben.
Franciaországban véget ért a nemzetgyűlési választás második fordulója. Elnöki koalíció Együtt! 168 mandátumot szerzett a parlamentben, számolt be a Le Monde.
A második forduló eredményei:
Az Új Népfront szerezte meg az első helyet és 182 mandátumot kapott a parlamentben;
Együtt! – 168 hely;
Nemzeti Tömörülés – 143 mandátum;
Republikánusok – 63 mandátum.
A francia parlamentben összesen 577 képviselői hely van. A fennmaradó helyeket a többi jelölt között osztják el.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelynek tétje, hogy fennállása óta először a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés kormányzati szerephez juthat-e.
A múlt vasárnapi első fordulóban a szuverenista jobboldali párt minden idők legjobb eredményét érte el: a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg 10,6 millió vokssal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből. Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége megismételte az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereségét, és a harmadik helyre került a szavazatok mindössze 20,04 százalékával, a 6,57 százalékot elért jobbközép Köztársaságiak előtt.
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzik meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indul a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben. A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten. A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.
Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött “köztársasági frontot”, mert szerinte ez egy olyan “egységpárt”, amelybe olyanok tartoznak, “akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akaratával szemben”. Ugyanakkor ő és pártja elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella a pénteki kampányzárást megelőző órákban is annak a reményének adott hangot, hogy ilyen körülmények között is meg tudják szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. Ebben az esetben fennállása óta először jutna kormányzati szerephez az RN, és úgynevezett politikai társbérlet alakulna ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen vezetné az országot. Marine Le Pen jelezte, hogy ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
A választás kimenetele azon múlik, hogy a baloldal és az elnöki szövetség választói hajlandók-e egymás jelöltjeire átszavazni a második fordulóban, vagy pedig inkább otthon maradnak. A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint – amelyek a visszalépések utáni választói magatartást is vizsgálták – a részvételi arány ismételten nagyon magas, 66-68 százalékos lesz, s bár az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Az elnöki tábor viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, s 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni. Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége. Az elnöki hivatal az AFP hírügynökségnek jelezte: vizsgálják azokat a választás utáni lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a bizonytalan helyzet teremhet technikailag és intézményileg.
Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a „köztársasági szokásjog” alapján a parlamenti választásokat követően a kormánynak le kell mondania. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, elképzelhető, hogy az elnök mindaddig megtartja a jelenlegi kormányt, amíg nem sikerül egy olyan új kormányt felállítania, amely a nemzetgyűlés többségének támogatását élvezi. Elemzők szerint ez lehet egy technokrata kormány, de egy olyan RN-nel szembeni nagykoalíció is, amelyben a jobbközép Köztársaságiak, az Együtt pártszövetség és a mérsékelt baloldali pártok kapnának szerepet. A radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal viszont nem kíván az államfő szövetséget kötni, s a párt is kizárta részvételét egy koalíciós kormányban.
A politikai széttöredezettség nagyon erőszakossá tette a villámkampányt, rendszeresek voltak az aktivisták elleni fizikai támadások és szóbeli fenyegetések, rasszista és diszkriminatív megszólalások, valamint politikai leszámolások a jobb és baloldali táboron belül. A feszült légkör egyik jele az is, hogy rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a belügyminisztérium az esti urnazárásra: 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
A korábbiaknál is bizonytalanabbá vált az előrehozott francia nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójának kimenetele azután, hogy lezárultak a jelöltállítások azokban a választókerületekben, ahol az első fordulóban egyetlen jelölt sem ért el 50 százalék plusz egy szavazatot.
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, közülük 39-en az élen végzett Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) színeiben indultak, 32-en az Új Népfront nevű baloldali szövetséghez, míg ketten Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetségéhez tartoznak.
A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei továbbjutottak a második fordulóba. A jelöltállítás kedd este lezárult határidejéig azonban 221 körzetben visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül 406 helyen ketten, 94 körzetben hárman, míg egy helyen négyen indulnak a második fordulóban.
A legfőbb kérdés, hogy az első fordulóban 10,6 millió szavazattal 33,14 százalékot elérő RN ilyen körülmények között meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges 289 képviselői helyet.
Jordan Bardella, az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.
Marine Le Pen kedden azt mondta: ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
A legtöbb előrejelzés szerint amennyiben az első fordulóban nem az RN-re szavazó választópolgárok követik a pártjaik példáját, és átszavaznak a második fordulóban induló nem RN-es jelöltre, akkor nincs esélye az RN-nek megszerezni az abszolút többséget, s ez esetben a három politikai blokk kiegyenlítettsége miatt kormányozhatatlanná válhat az ország.
Elemzők szerint azonban egyelőre kiszámíthatatlan a választók viselkedése, ugyanis az első fordulót megelőzően az elnöki tábor még ugyanolyan szélsőségesnek tekintette a baloldalt, mint az RN-t, a baloldal pedig mindenekelőtt a kormányzópárt ellen kampányolt.
Jordan Bardella a Le Figaro című napilapban szerdán megjelent interjúban elítélte a szerinte az ország megbénítását célzó RN-ellenes szövetséget, és jelezte, hogy kész kiszélesíteni a saját többségét. Az RN-nel szemben álló, korábban egymást ádáz ellenfélnek tekintő többi politikai erő vezető politikusai ugyanakkor javaslatokat fogalmaztak meg egy olyan technikai kormány létrehozására, amely az elnöki tábor, a mérsékelt baloldal (szocialisták, Zöldek, kommunisták) és a jobbközép Köztársaságiak „nagykoalíciója” lenne.
Marine Tondelier, a Zöldek vezetője „olyan dolgot szeretne létrehozni, amilyet még soha senki” Franciaországban, egy olyan miniszterelnökkel, aki nem az elnöki táborból érkezik. Gabriel Attal miniszterelnök szerint két forgatókönyv lehetséges: „a hatalmat vagy a szélsőjobb vagy a parlament gyakorolja”. „Én a második forgatókönyvért küzdök” – hangsúlyozta a kormányfő.
Édouard Philippe volt jobboldali miniszterelnök jelezte, hogy ő egy kommunista jelöltre fog szavazni, akinek „üdvözölte a demokratikus értékrendjét” szemben az RN jelöltjével.
A baloldali szövetséghez tartozó Engedetlen Franciaország (LFI) nevű radikális baloldali pártot azonban az elnöki tábor a szélsőséges és antiszemita megnyilvánulásai miatt kizárná a nagykoalícióból.
„Az, hogy ma visszaléptünk baloldali képviselők javára a Nemzeti Tömörüléssel szemben, nem jelenti azt, hogy holnap az LFI-vel együtt kormányzunk” – mondta Emmanuel Macron szerdán a kormányülésen. „Nem erről van szó” – tette hozzá. Gabriel Attal miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett üzenetében megerősítette, hogy az Engedetlen Franciaországgal „nincs és nem is lesz soha szövetség”, miközben Prisca Thevenot kormányszóvivő azt állította, hogy a baloldali választási szövetség belső felmorzsolódásának jeleit érzékeli.
Franciaországban a részleges szenátusi választásokon az ellenzéki jobboldal megerősítette a többségét, a kormánypárti frakció kisebb lett, míg Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek három szenátorral sikerült visszatérnie a felsőházba.
„A szenátus továbbra is a demokrácia alapvető ellensúlya lesz” – jelezte vasárnap este közleményében Gérard Larcher, a szenátus elnöke.
A szenátusi többség, amelyet a jobboldal és centrista szövetségesei alkotnak, megerősödött – értékelte az eredményt Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak (LR) szenátusi frakcióvezetője. „Az LR marad nagyon messze a legjelentősebb csoport” – tette hozzá.
Az LR az eddigi 145 fős többségét 151-re tudta növelni, amelyhez az abszolút többséget a centristák csoportjának támogatásával tudja biztosítani.
A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választották újra vasárnap hat évre:
170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon).
A további 178 szenátori helyet 2026-ban újítják meg.
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.
A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb, mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta – a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva – mindig jobboldalú többségű volt.
Emmanuel Macron államfő 2016-ban alapított pártjának 24 fős frakciója tovább zsugorodik. Bruno Retailleau szerint az eredmény „újabb vereség a köztársasági elnöknek”.
A kormányból egyetlen tag, Sonia Backes, az állampolgársági kérdésekért felelős államtitkár indult a szenátusi választásokon, és kikapott Új-Kaledóniában a függetlenségpárti Robert Xowietől.
A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció növelheti létszámát, a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban az előző önkormányzati választásokon jól szereplő Zöldek térnyerésének köszönhető.
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés három helyet tudott megszerezni.
A szenátus részt vesz a törvényhozási folyamatban, megosztva a hatalmat a nemzetgyűléssel, de az utolsó szót mindig a parlament alsóháza mondja ki. A felsőház különlegessége viszont az, hogy a nemzetgyűléssel ellentétben nem oszlathatja fel a köztársasági elnök.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója. Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét.
A múlt vasárnapi első fordulóban a rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett az elnöki koalíció mindössze 21 ezer szavazattal végzett az élen az első fordulójában a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) előtt. Mindkét szövetség 25 százalékos támogatottságot kapott. A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 140-180 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az 577 választókörzetben öt képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, négyet a baloldali összefogás színeiben, egyet pedig a kormányzó szövetség részéről, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. Három további körzetben pedig a baloldali jelöltek már győztesnek tekinthetők, miután olyan nagy fölénnyel végeztek az első fordulóban, hogy a másik fordulóba mellettük továbbjutott ellenfeleik visszaléptek. A még nyitott 569 körzetben az az 1148 jelölt jutott be a második fordulóba a 6293 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Mintegy harmaduk volt képviselő az előző nemzetgyűlésben. Hét helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten. Az elnöki Együtt! koalíciónak 402 helyen maradtak állva a jelöltjei, ezek felében az első helyen, de összességében százzal kevesebb körzetben, mint öt évvel ezelőtt. A baloldalnak 377 körzetben vannak képviselőjelöltjei a 2017-es 146-hoz képest, s 270 helyen az Együtt! jelöltjeivel állnak szemben. Baloldali győzelemhez a NUPES-nek a körzetek több mint nyolcban százalékában győznie kellene, de a felmérések alapján erre nagyon kicsi az esély. A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben maradtak versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerték meg az első fordulót, s nem kívánnak koalícióra lépni más párttal. Marine Le Pen pártja számára ugyanakkor siker, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat várhatóan 20 és 50 közötti képviselővel. A szuverenista jelölteknek az elnöki többség jelöltjeivel kell megmérkőzniük 108 körzetben, 62 helyen a baloldali összefogással állnak szemben, 25 helyen pedig a konzervatívok az ellenfeleik. A konzervatív Köztársaságiak frakciója a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről, miután 11,3 százalékos támogatottsággal a negyedik helyen végeztek az első fordulóban, s csak alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni. Két hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron a két forduló előtt „stabil többséget” kért a választóktól a kormányzáshoz a második mandátuma idejére. „Semmi sem lenne rosszabb, mint francia rendetlenséget társítani a világban tapasztalható rendetlenséghez” – mondta az elnök, „erőt és határozottságot” kérve „a szabadság, egyenlőség, testvériség, szekularizáció” megtartásához. „Meg kell védenünk az intézményeinket mindazokkal szemben, akik vitatják és gyengítik azokat” – tette hozzá, egyszerre üzenve az erősebb parlamentre építő VI. köztársaságot szorgalmazó baloldali összefogásnak és vezetőjének, a miniszterelnöki székre pályázó baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnak, valamint Marine Le Pen pártjának. Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható.
Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
Vasárnap este 8 óráig lehetett szavazni, az első eredmények exit-poll mérések alapján készülnek.
Nagyon fontos körülmény, hogy Marion Maréchal, aki Éric Zemmour legközelebbi szövetségese, bejelentette, hogy felszólítják híveiket, hogy a második fordulóban Marine Le Penre szavazzanak. Később ezt Zemmour maga is megtette.
Az április 24-ei, második fordulót alapvetően Jean-Luc Mélanchon szavazói fogják eldönteni. Öt évvel ezelőtt Macronra szavaztak döntően a második fordulóban, most viszont a kommunista Mélanchont messze nemcsak baloldaliak támogatták. Inkább globalizációellenes, nehéz körülmények között élő emberek. Vagy pontosabban, azok is. A kommunista Mélanchon felszólította ugyan támogatóit, hogy ne szavazzanak Marine Le Penre, kérdés, hogy jelen esetben ez mennyit ér. Mivel Marine Le Pen programja sokkal érzékenyebb szociálisan, mint a bevándorlással kapcsolatban ugyan baloldali, de az adózásban, a szociális kérdésekben ultraliberális Macron, könnyen lehet, hogy Mélanchon támogatói inkább Marine Le Pen felé fordulnak.
A jobbközép egyébként máris szakad, Pécresse bejelentette, hogy Macronra szavaz a második fordulóban, Éric Ciotti, a Republikánusok második legerősebb embere viszont azt, hogy nem.
Marine Le Pen összefogásra szólította fel az embereket: mindazokat, akiknek elegük van Macron (sikeresnek nehezen nevezhető) öt évéből, arra kérte, hogy szavazzanak rá.
Este fél 11 körül már a végeredményhez nagyon közeli listát tett közzé a Figaro. Eszerint a 12 jelölt a következő eredményt érte el:
Emmanuel Macron: 28,3%
Marine Le Pen: 23,6%
Jean-Luc Mélenchon: 21,2%
Eric Zemmour: 7,2%
Yannick Jadot: 4,8%
Valérie Pécresse: 4,7%
Jean Lassalle: 3,3%
Fabien Roussel: 2,5%
Nicolas Dupont-Aignan: 1,8%
Anne Hidalgo: 1,7%
Philippe Poutou: 0,7%
Nathalie Arthaud: 0,6%
Vagyis, a két hagyományos tömb képviselője szégyenteljes eredményt ért el: a balra tolódott LR (Republikánusok) jelöltje, a jobbközép Valérie Pécresse még az 5%-os lélektani határt sem tudta átlépni, a hagyományos baloldal, a PS (szocialisták) jelöltje, a párizsi főpolgármesternő, Anne Hidalgo 1,7%-ot kapott.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649669400
[modified] => 1649691219
)
[title] => Emmanuel Macron és Marine Le Pen küzd meg a francia elnöki posztért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=46106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46106
[uk] => 46147
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46107
[image] => Array
(
[id] => 46107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[original_lng] => 132705
[original_w] => 727
[original_h] => 468
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-300x193.jpg
[width] => 300
[height] => 193
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649680419:4
[_thumbnail_id] => 46107
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2593
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 17
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Sürgős
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 272
[1] => 33372
[2] => 33371
)
[tags_name] => Array
(
[0] => első forduló
[1] => francia választások
[2] => Marine Le Pen
)
)
[7] => Array
(
[id] => 34799
[content] =>
Éric Zemmour világhírű francia esszéista bejelentette, hogy elindul a jövő évi francia elnökválasztáson. Zemmour jelenleg a harmadik helyen áll a felmérések szerint az elnökjelölti versenyben, úgy, hogy máig még be sem jelentette indulását.
Kampányával egyesítheti a jobboldali szavazókat, és ezzel a választás nagy esélyesévé léphet elő. Az elnökjelölt a migráció ellen szólal fel már hosszú évtizedek óta. Orbán Viktor és a magyar példa nagy tisztelője, többször is kiállt a magyar miniszterelnök és a kormány Brüsszel elleni küzdelme mellett, az illegális bevándorlás és az LMBTQ-propaganda ellenében is. Bemutatjuk Éric Zemmour-t.
Zemmour ma egy élőben közvetített videóban jelentette be indulását.
Franciaországot már nem reformálni kell, hanem megmenteni. Úgy döntöttem, indulok az elnökválasztáson. (…) Éljen a Köztársaság, és különösen éljen Franciaország! – mondta egy íróasztal mögött ülve a könyvtárban, szemben egy hatalmas rádiómikrofonnal, Charles de Gaulle-ra utalva ezzel. Már bejelentésével az Ötödik Köztársasághoz, a hagyományos jobboldalhoz való visszatérést hangsúlyozta. Közben zenei aláfestésként Beethoven 7. szimfóniája szólt.
Éric Zemmour Montreuilben született 1958. augusztus 31-én, egy berber eredetű zsidó családban. Mindenekelőtt francia zsidóként azonosítja magát. Drancy-ben, később a párizsi Château Rouge kerületben nőtt fel, a Párizsi Intézetben diplomázott. Pályafutását 1986-ban kezdte a Le Quotidien de Paris-ban, a Philippe Tesson vezette újság politikai szekciójánál.
Miután az újság 1994-ben megszűnt, szerkesztő lett az Info-Matinnál, ahol egy évig maradt. Ezután 1996-ban politikai újságíróként csatlakozott a Le Figaro szerkesztőségéhez.
Zemmour 1997-ben a Marianne és 1999-ben a Valeurs Actuelles szabadúszó újságírója is volt. 2009-ben a Le Figaróból a Figaro Magazinba költözött, ahol heti rovatot írt.
Zemmour elsősorban azért népszerű, mert a francia társadalom neuralgikus pontjaira világít rá kritikáiban, sokszor szarkasztikusan fogalmazva.
Kritikáit legújabb könyvében is kifejti, amiben a fehér, katolikus Franciaország halálát vizionálja, ironikus, szarkasztikus stílusban, ami fokozza népszerűségét – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Cseke Bence.
A jobboldali szavazótábor egyesítésén dolgozik. A Republikánusok a 2017-es szétesésük óta ugyanis nem találnak magukra, nincs nagy formátumú vezetőjük (Nicolas Sarkozy óta) – utalt Cseke Bence arra, hogy a konzervatív Republikánusok legesélyesebb jelöltjét, Xavier Bertrand-t mindössze 13-14 százalékon mérik a közvélemény-kutatók.
[type] => post
[excerpt] => Éric Zemmour világhírű francia esszéista bejelentette, hogy elindul a jövő évi francia elnökválasztáson. Zemmour jelenleg a harmadik helyen áll a felmérések szerint az elnökjelölti versenyben, úgy, hogy máig még be sem jelentette indulását.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1638474360
[modified] => 1638472996
)
[title] => Bevándorlásellenes, magyarbarát, Orbán Viktor nagy tisztelője - ő az új francia elnökjelölt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34799&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34799
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 34800
[image] => Array
(
[id] => 34800
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[original_lng] => 88939
[original_w] => 770
[original_h] => 513
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638465908:12
[_thumbnail_id] => 34800
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2116
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 47207
[1] => 33372
[2] => 47206
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Éric Zemmour
[1] => francia választások
[2] => jobboldali elnökjelölt
)
)
[8] => Array
(
[id] => 30242
[content] =>
Franciaország már megkezdte az előkészületeket a 2022. április 10-re tervezett elnökválasztásra. És az utóbbi években magától értetődő volt, hogy a szélsőjobboldaliak fő jelöltje az ultra-jobb „Nemzeti Párt” (korábban „Nemzeti Front”) vezetője Marine Le Pen.
Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal komoly vetélytársa akadt, aki jelentősen gyengítheti Le Pen elnöki esélyeit azzal, hogy elvonja a szélsőjobboldal támogatóinak szavazatait. Eric Zemmour tévésztárról, íróról és újságíróról van szó, aki jobboldali nézeteket vall, kemény felszólalásairól és botrányairól híres.
És ez éppen abban az időszakban, amikor Le Pen ügyei nem valami fényesek, a 63 éves Zemmuor népszerűsége egyre csak nő. Például az előző évben közzétett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek mintegy 10%-a készen állnak első körben Zemmourra szavazni. És ez annak ellenére, hogy hivatalosan még nem is regisztrált elnökjelöltként, bár valószínűleg hamarosan megteszi.
Marine Le Pen népszerűsége még egyelőre magasabb, de nem sokkal – a válaszadók 19%-a készen áll rá szavazni, ami természetesen nem elegendő ahhoz, hogy 5 évre beköltözhessen az Elysee palotába.
Anna Hidalgo-nak, Párizs polgármesterének, aki a szocialista párt színeiben szintén indul az elnöki posztért – 7%-a van. Ugyanilyen a népszerűségi mutatója Yannick Jadot-nak, a francia „zöldek” jelöltjének.
„A közvélemény kutatás eredményei olyanok, mint egy bombarobbanás”, – kommentálta a felmérést megrendelő Challenges heti kiadvány. A tv-sztár Marine Le Pen tarkójánál liheg, és gyökeresen megváltoztatja az erőarányokat”.
Ilyen körülmények között valószínű, hogy Le Pennek le kell mondania arról a bejelentésről, hogy soha nem fog kommunikálni Zemmourral, mint ellenféllel, mert ő okozza a legnagyobb veszélyt.
Egy másik, szintén a héten közzétett közvélemény kutatás eredményei szerint a Zemmournak 8%-os támogatottsága van. Sőt, a közvélemény kutatást végző Elabe szociális ügynökség szerint a válaszadók többsége, aki készen áll arra, hogy az első fordulóban Eric Zemmourra szavazzon, Marine Le Pen ideológiai támogatói.
A Nemzeti Párt vezetőjének népszerűsége azonban csökken. A folyó hétig népszerűsége meghaladta a 20%-ot, ami szinte egyenlő volt Emmanuel Macron jelenlegi elnök mutatójával, aki két elődjével ellentétben abban bízik, hogy még egy kadenciát tölthet az Elysee palotában.
Marine Le Pen népszerűségének csökkenését több közvélemény kutatások is megerősítette. A politológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a Nemzeti Párt nem minden támogatója támogatja Le Pen azon erőfeszítéseit, hogy megkapja a mainstreami (fő irányvonalú) státuszt. Ez viszont csak a szélsőjobb retorika és program bizonyos enyhítésével lehetséges. Egyébként az ultraradikális Zemmour fényében Le Pen egészen kimértnek és nyugodtnak tűnik.
Maga Eric Zemmour pedig, mint mindig, elég agresszíven viselkedik. Többször kritizálta Le Pent, és azt állította, hogy nem tudja legyőzni Macront. Például a szeptember 15-én a BFMTV rádióban felszólalva kijelentette, hogy semmi kifogása Marine Le Pen ellen, de mindenki tudja, „úgy gondolom, ő maga is tudja, hogy nem tud győzni. Marine Le Penre szavazni annyi, mint Macronra szavazni, mivel ő arra számít, hogy a második fordulóban vele kerül szembe és újra legyőzi”.
Ugyanakkor, amikor Marine Le Pen népszerűsége csökken, a magát „bonapartistának” nevező Eric Zemmouré továbbra is nő. Valószínűleg a tőle megszokott agresszív kijelentéseinek köszönhetően. A héten például ismét a francia sajtó címlapjára került, mivel azt javasolta, hogy a külföldiek franciaországi asszimilációjának ösztönzése céljából be kell tiltani, hogy az újszülötteknek idegen személynevet adhassanak.
Természetesen neki is vannak gyenge pontjai. Például áprilisban egy nő azzal vádolta, hogy erőszakkal megcsókolta. A Mediapart szerint pedig több francia nő szexuális zaklatással vádolja Eric Zemmourt. Emellett viszont abszolút nincs tapasztalata a politikában, és emellett nincs párt mögötte, és ezért nincs megbízható és stabil „támogató csoportja” és „szakemberi kovácsműhelye”.
Egyetlen régióban sem sikerült győznie a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnap tartott második fordulójában nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll eredményekből.
Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal.
A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron pártja, amely a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem érte el.
