Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára kötött szerződéseket különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.
Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit és meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, az érintett európai parlamenti képviselők és magánszemélyek megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez. 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.
Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben. Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. A botrány kirobbanását és az Emily O’Reilly európai ombudsman által 2022 januárjában lefolytatott vizsgálatot követően a The New York Times keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon a bizottsággal szemben, miután a Bild magazin szintén beperelte a bizottságot a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vállalatok vakcinabeszerzési szerződéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében.
Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek múlékonyak, és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe.
Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos. Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította:
az uniós bizottság nem bizonyította, hogy a vakcinák vásárlására vonatkozó dokumentumok szélesebb körű megismerése sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis – mint érveltek – csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.
„Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak” – írta közleményében az Európai Unió Bírósága.
Az ítélet kifejezetten érzékenyen érintheti Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére, a brüsszeli Politico ugyanis megjegyzi: az ítélet a bizottság elnökének esetleges megválasztása előtti napon született.
A csütörtöki napon a bizottság regnáló elnöke beszédet tart kifejezetten abból a célból, hogy megnyugtassa azokat az EP-képviselőket, akik szerint Von der Leyen nem alkalmas arra, hogy újabb öt évig vezesse a bizottságot.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721241780
[modified] => 1721233426
)
[title] => Elítélte az Európai Bíróság Ursula von der Leyent még az újraválasztása előtt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121968&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121968
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121969
[image] => Array
(
[id] => 121969
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen.png
[original_lng] => 410094
[original_w] => 894
[original_h] => 491
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen-300x165.png
[width] => 300
[height] => 165
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen-768x422.png
[width] => 768
[height] => 422
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen.png
[width] => 894
[height] => 491
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen.png
[width] => 894
[height] => 491
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen.png
[width] => 894
[height] => 491
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/der-layen.png
[width] => 894
[height] => 491
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721222875:12
[_thumbnail_id] => 121969
[_edit_last] => 12
[views_count] => 718
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_456b85e269e79d2ee4cf3a520c9b48f5] =>
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az európai uniós tagállamok megfoszthatják védett státuszuktól azokat a menekülteket, akik súlyos bűncselekményeket követnek el, és veszélyt jelentenek a társadalomra nézve – szögezte le az Európai Unió Bírósága csütörtöki határozatában.
„Az érintettnek egyebek között valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell jelentenie a társadalom valamely alapvető érdekére, és a határozatnak meg kell felelnie az arányosság elvének” – áll a luxemburgi székhelyű testület ítéletében.
Az uniós bíróság ugyanakkor hozzátette: az, hogy a menekültstátusszal rendelkező személy súlyos bűncselekményt követett el befogadó országában, és ezért jogerősen elítéltek, nem jelentheti a menekültstátusz automatikus megvonását. Megállapítást kell, hogy nyerjen az is, hogy az illető veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam társadalmára.
A veszélyesség foka nem állapítható meg olyan különálló bűncselekmények halmazata révén, amik közül önmagában véve egyik sem minősül különösen súlyosnak. A határozatban kiemelték: az illetékes hatóságok feladata, hogy minden egyes esetben értékeljék az ügy sajátos körülményeit. Ha az uniós jog által megállapított két feltétel teljesül, a tagállamnak lehetősége van arra, hogy visszavonja a menekülti jogállást, ugyanakkor nem köteles élni ezzel az eszközzel – áll a dokumentumban.
A 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot, ugyanis nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése – közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hétfőn.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság előtt annak megállapítását kérte, hogy a 2019. december 20-án elfogadott, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvény által létrehozott rendszer sérti az uniós jog különböző rendelkezéseit.
Az uniós bíróság ítélete szerint megállapítást nyert, hogy nincs biztosítva a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa függetlensége és pártatlansága. A tanács működése a bírák függetlenségének befolyásolására alkalmas, ugyanis egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatban.
Engedélyezi a velük szembeni büntetőeljárás megindítását vagy az őrizetbe vételüket, vagy elfogadja az őket illető munkajogi, társadalombiztosítási vagy nyugdíjazási szabályok lényeges szempontjaira vonatkozó határozatokat – emlékeztettek.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszert és az esetleges szankciókat arra használják, hogy megakadályozzák a nemzeti bíróságoknak, hogy értékeljék: valamely bíróság vagy bíró megfelel-e az uniós jogból eredő hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos követelményeknek.
A lengyel jogalkotó által így elfogadott intézkedések nem egyeztethetők össze a törvény által előzőleg létrehozott független és pártatlan bírósághoz való fordulás biztosítékaival – húzták alá.
Az ítélet szerint sérti az uniós jogot az is, hogy a módosító törvény egyetlen nemzeti fórumra, nevezetesen a legfelsőbb bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsára ruházta a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos megfelelés vizsgálatának hatáskörét.
A módosító törvénnyel bevezetett kizárólagos felülvizsgálat a hatékony bírói jogvédelemhez való, az uniós jog által biztosított alapvető jog további gyengítéséhez járulhat hozzá – közölték.
Végezetül az uniós bíróság szerint a bíráknak a személyes adatok védelméhez és a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát sértik azok a rendelkezések, melyek arra kötelezik a bírákat, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek valamely szervezethez, nonprofit alapítványhoz vagy politikai párthoz való tartozásukról, és előírják ezen információk online közzétételét.
Az ilyen adatok online közzététele nem alkalmas a bírák pártatlanságának erősítésére irányuló állítólagos cél elérésére, ezekből kiderülhet ugyanis a bírák vallási, politikai vagy világnézeti meggyőződése – emelték ki.
Az ilyen online közzététel továbbá alkalmas arra, hogy kitegye a bírákat az indokolatlan megbélyegzés kockázatának, alaptalanul befolyásolva a nyilvánosság általi megítélésüket – tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.
[type] => post
[excerpt] => A 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot, ugyanis nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése – közölte ítéletét az Európai ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686042660
[modified] => 1686019275
)
[title] => Uniós bíróság: A lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80848&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80848
[uk] => 80820
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 80823
[image] => Array
(
[id] => 80823
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6.jpg
[original_lng] => 36682
[original_w] => 720
[original_h] => 404
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6.jpg
[width] => 720
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6.jpg
[width] => 720
[height] => 404
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6.jpg
[width] => 720
[height] => 404
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6.jpg
[width] => 720
[height] => 404
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/7954b617f1ad10d6.jpg
[width] => 720
[height] => 404
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686008476:12
[_oembed_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] =>
[_oembed_time_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] => 1686008188
[_thumbnail_id] => 80823
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1071
[_oembed_8fb30dd69080660ed884ea9e62a228b0] =>
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Az Európai Unió Bírósága kedden úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel helyreállítja Carles Puigdemont szeparatista katalán vezető és társai európai parlamenti (EP) képviselői mentelmi jogát.
Az EP tavaly márciusban a spanyol hatóságok kérésére függesztette fel Puigdemont és két másik függetlenségpárti képviselő, Toni Comín és Clara Ponsatí mentelmi jogát. A döntést július végén az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e határozat ellen a képviselők fellebbezést nyújtottak be, amit az uniós törvényszék novemberben elutasított.
A luxemburgi székhelyű testület kedden azonban azt a döntést hozta, hogy „felfüggeszti az Európai Parlament által 2021 márciusában hozott határozatok végrehajtását”. A bíróság szerint, a képviselők mentelmi jogának ideiglenes helyreállításra azért volt szükség, mert „nagy a valószínűsége” annak, hogy a jelenleg Belgiumban tartózkodó Puigdemontot letartóztatják.
Puigdemontot és társait Spanyolországban lázadás vádjával akarják bíróság elé állítani a katalán függetlenségről szóló 2017-es alkotmányellenes népszavazás megtartásában játszott szerepük miatt. A volt katalán elnök ellen lázadás, közpénzek hűtlen kezelése és egyéb bűncselekmények vádjával indult eljárás.
Campos Sánchez-Bordona szerint el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.
2020. december 16-án az Eupai Tanács elfogadott egy olyan rendeletet, amely a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló általános feltételrendszert vezet be. E célkitűzés elérése érdekében a rendelet lehetővé teszi, hogy a tanács az Európai Bizottság kérésére olyan intézkedéseket fogadjon el, mint – többek között – az uniós költségvetés terhére történő kifizetéseknek vagy az e költségvetés terhére finanszírozott egy vagy több program jóváhagyásának a felfüggesztése.
Magyarország és Lengyelország egyaránt keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a rendelet megsemmisítését kérve. Keresetük – többek között – a rendelet kiválasztott jogalapjának nem megfelelő jellegén, illetve a megfelelő jogalap hiányán, az uniós szerződés 7. cikkel való összeegyeztethetetlenségén és a jogbiztonság elvének megsértésén alapult.
Az ügyben csütörtökön ismertette indítványát Manuel Campos Sánchez-Bordona. A bíróság főtanácsnoka először arra emlékeztetett, hogy a rendelet célja egy sajátos mechanizmus létrehozása az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítására abban az esetben, ha egy tagállam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az unió pénzügyi érdekeit. Ebben az összefüggésben hangsúlyozta, hogy a rendelet a jogállamiságot nem egy, a 7. cikkben szereplőhöz hasonló szankcionáló mechanizmus útján törekszik megvédeni, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre ezen uniós érték védelmére. A főtanácsnok véleménye szerint ez a jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik, amely döntés nem minősíthető nyilvánvalóan tévesnek, mivel a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása alapvető fontosságú lehet az államháztartás megfelelő működése és az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása szempontjából.
A főtanácsnok ezen felül rámutatott, hogy a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával. Másfelől, az uniós költségvetés terhére finanszírozott kiadási programok végső kedvezményezettjeinek védelme jellegzetes és logikus intézkedés e források megosztott irányítása során, ily módon az uniós intézmények által elfogadott pénzügyi korrekciót a jogsértő tagállamnak kell viselnie, és azt nem háríthatja át e források e jogsértésben nem részes végső kedvezményezettjeire.
Másodsorban, a főtanácsnok úgy ítélte meg, hogy a 7. cikk nem jogosítja fel az uniós jogalkotót arra, hogy másodlagos jogi szabályokkal egy olyan más, analóg mechanizmust hozzon létre, amelynek ugyanúgy a jogállamiság védelme a célja, és hasonló szankciókat alkalmaz, de a 7. cikk nem akadályozza meg azt, hogy más eszközökkel is gondoskodjanak e védelemről, feltéve, hogy azok alapvető jellemzői eltérnek az e cikkben biztosított védelem eszközeinek alapvető jellemzőitől.
A főtanácsnok szerint míg a 7. cikk az intézkedések elfogadását annak megállapításától teszi függővé, hogy valamely tagállam súlyosan és tartósan megsértette az uniós értékeket, a rendelet csak a jogállamiság elveinek egy tagállam általi olyan megsértésére vonatkozik, amely közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll.
A főtanácsnok szerint a rendelet mechanizmusa az uniós jog különböző területein meglévő, más pénzügyi feltételrendszer-eszközökhöz és költségvetési végrehajtási eszközökhöz hasonlít, nem pedig a 7. cikkben előírt eszközhöz. Campos Sánchez-Bordona úgy véli, a bíróság hatáskörének korlátozása nem alkalmazható a rendeletre, és a rendelet összeegyeztethető a 7. cikkel.
A főtanácsnok szerint, jóllehet a jogállamiságnak mint uniós értéknek a fogalma tág, az uniós jogalkotó jogosult a pontosítására a költségvetés végrehajtásának területén, egy pénzügyi feltételrendszer-mechanizmus létrehozása céljából. A rendelet hét olyan jogelvet sorol fel, amelyeket az uniós értékekre és elvekre figyelemmel kell értelmezni, ezenfelül, a rendelet olyan valószínűsítő körülményeket részletez, amelyek a jogállamiság elveinek megsértésére engednek következtetni, egy példálózó felsorolást is tartalmaz azokról az tényezőkről, amelyek a jogállamiság elveinek megsértéséhez vezethetnek. A főtanácsnok szerint a jogállamiság fent említett elvekre történő hivatkozás útján való jellemzése eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek. A tagállamok ugyanis kellő szintű ismeretekkel rendelkeznek az ezekből eredő kötelezettségekről, annál is inkább, mivel azok többségét a bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki.
E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok azt indítványozza, hogy a bíróság utasítsa el Magyarország és Lengyelország megsemmisítés iránti keresetét. Ugyanakkor meg kel jegyezni, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé, amelynek bírái most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, és az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Forrás: infostart.hu
[type] => post
[excerpt] => Campos Sánchez-Bordona szerint el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be. A főtanácsnok indítvány...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1638451111
[modified] => 1638451115
)
[title] => A magyar és a lengyel jogállamisági kereset ellen foglalt állást az Európai Bíróság főtanácsnoka
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34786&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34786
[uk] => 34791
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 34787
[image] => Array
(
[id] => 34787
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0.jpg
[original_lng] => 73810
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/49340145-f589-4f1d-9236-0fd1851e98b0.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638446824:8
[views_count] => 2424
[_thumbnail_id] => 34787
[_edit_last] => 4
[_oembed_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] =>
[_oembed_time_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] => 1646304190
[_oembed_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] =>
[_oembed_time_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] => 1687179827
[_oembed_5563476c1611cb9cc3e983230d981ad8] =>
[_oembed_time_5563476c1611cb9cc3e983230d981ad8] => 1719788483
[_oembed_49c8873d9dd5dc32ec52aef4a68a88b6] =>
[_oembed_time_49c8873d9dd5dc32ec52aef4a68a88b6] => 1719788483
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 11
[5] => 17
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Kiemelt téma
[5] => Sürgős
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 47199
[1] => 36720
[2] => 47197
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elutasítás indítványozása
[1] => Európai Bíróság
[2] => magyar és lengyel jogállamisági kereset
)
)
[5] => Array
(
[id] => 29676
[content] =>
Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését – közölte kedden a brüsszeli testület.
Az Európai Unió Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. A lengyel vezetés augusztus 16-án küldött választ a bizottságnak, azonban a testület úgy ítéli meg, hogy a varsói kormány egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket az uniós bírósági döntés végrehajtására. A bizottság szerint a fegyelmi kamara továbbra is működik, annak ellenére, hogy a lengyel kormány ígéretet tett a felszámolására.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a testület döntésével kapcsolatban azt mondta: „az igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Unió egészében függetlennek és igazságosnak kell lenniük”.
Vera Jourová értékekért és az átláthatóságért felelős biztos szerint, a lengyel vezetés nem tartotta be az uniós bíróság döntését: a fegyelmi kamara például továbbra is folytatja egyes tevékenységeit a bírákkal szemben, noha ezeket már teljes mértékben fel kellett volna függeszteni. „Megtettük a szükséges lépéseket, és továbbra is készen állunk arra, hogy a lengyel hatóságokkal együttműködve megoldást találjunk a problémára” – mondta.
A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni. Az EU azonban úgy véli, hogy a megrovást a bírók által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják, amely veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Lengyelországnak nem kell bármi áron az EU-ban maradnia – mondta Lengyelország igazságügyi minisztere az Európai Bizottság által megszabott határidőre reagálva.
Az Európai Bizottság augusztus 16-áig adott időt Lengyelországnak arra, hogy összhangba hozza igazságszolgáltatási rendszerének szabályozását az Európai Bíróság július 15-ei döntésével, egyúttal bírságot is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nem tartja magát ehhez a lengyel kormány.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter az Európai Bizottság eljárását most zsarolásnak nevezte, és kijelentette: Lengyelországnak nem kell bármi áron az Európai Unióban maradnia – számolt be a Financial Times. Egyúttal arról is beszélt, hogy az Európai Bíróság „gyarmatosító mentalitással” rendelkezik.
Szerinte, ha az igazságszolgáltatás ügyében meghátrál a lengyel kormány, akkor más területeken is meghátrálásra kényszeríthetik, mint például a melegjogok kérdése. Arról beszélt, hogy bármi áron meg kell védeni Lengyelország autonómiáját és pozícióját az EU-n belül, de nem kell Lengyelországnak bármi áron az EU tagjának maradnia.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
