Az Európai Bizottság egy olyan terven dolgozik, amely különleges előnyöket biztosítana az Európai Unió tagjelölt országainak, Ukrajna is bónuszokat kaphat – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Brüsszel azt tervezi, hogy az EU bővítési folyamatát valóban kényelmessé teszi a tagjelölt országok számára. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hosszú évekig is eltarthat, Brüsszel aktívan dolgozik egy új ösztönző mechanizmuson, amely lehetővé tenné a jövőbeli tagok számára, hogy a tárgyalások során meghatározott „jutalomban” részesüljenek.
Először is, a fokozatos integrációról van szó. Azok az országok, amelyek sikeresen végrehajtják a szükséges reformokat, korábban, akár a hivatalos csatlakozás előtt is csatlakozhatnak bizonyos uniós politikákhoz és programokhoz. Számukra a következő bónuszokat kínálják: szélesebb körű hozzáférés az EU egységes piacához; részvétel finanszírozási és beruházási programokban; integráció bizonyos területeken, beleértve a közlekedést, az energiát és a digitális piacot; lehetőség szavazati jog nélküli részvételre egyes EU-s találkozókon és együttműködési formátumokban.
Továbbá megjegyezték, hogy Ukrajna az egyik fő haszonélvezője ennek az ötletnek. Ezért az EU fontolgat egy olyan forgatókönyvet, amelyben Kijevnek részleges integrációt kínálnának fel még a csatlakozási tárgyalások befejezése előtt. „Ez a megközelítés a tagjelölt országok szorosabb bevonását célozza az uniós folyamatokba. Ez különösen fontos Ukrajna számára, amelynek a csatlakozása valószínűleg még sok évig tart” – írta a Politico.
Friedrich Merz német kancellár megerősítette szándékát, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, és reményét fejezte ki, hogy az ország hosszú távon csatlakozik az EU-hoz – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Merz Bundestagban mondott beszédére hivatkozva, amit a Die Welt. című német lap idézett.
A jelentés szerint a német újság emlékeztetett arra, hogy májusban a német kancellár azt javasolta, hogy Ukrajna a teljes jogú tagság megszerzése előtt kapjon új státuszt, az EU-s társult tagságot, de ez az elképzelés sok kritikát váltott ki Kijevben. A német parlamentben felszólalva Merz hangsúlyozta, hogy a javaslata lehetővé tenné Ukrajna képviseletét a kulcsfontosságú uniós intézményekben – az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban –, bár szavazati jog nélkül.
„Egy ukrán biztos még portfolió vagy szavazati jog nélkül is Kijev arca lenne Brüsszelben” – mondta Merz. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban a teljes jogú tagság szigorúan a csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ. Arról is biztosított, hogy Berlin következetesen támogatja az igazságos béke elérését Ukrajnában. „Ukrajna számára továbbra is az a célunk, hogy igazságos és hosszú távú békét érjünk el, amely figyelembe veszi biztonsági érdekeinket is. Ezért és ezért támogatjuk Ukrajnát. Ez igaz. Ma is ezt tesszük, és holnap is ezt fogjuk tenni, ameddig szükséges” – hangsúlyozta a német kancellár.
Az új EU-tagokat ideiglenesen korlátozhatnák bizonyos kérdésekről való szavazásban, ezt az elképzelést öt EU-ország szorgalmazza – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A kezdeményezést Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg készítette elő. Az országok benyújtották a megfelelő dokumentumot megvitatásra az Európai Unión belül. Öt állam úgy véli, hogy az EU-nak további biztosítékokat kellene bevezetnie a jövőben csatlakozó országok számára.
Elsősorban a következőket javasolják: új monitoring mechanizmus létrehozása; a demokratikus normák betartása ellenőrzésének szigorítása; a jogállamiság megsértésére való reagálás lehetőségének biztosítása; az új tagok szavazati jogának ideiglenes korlátozása bizonyos kérdésekben. Ez elsősorban azokat a területeket érinti, ahol a döntéseket csak az összes uniós ország egyhangú támogatásával lehet meghozni. Köztük: az Európai Unió bővítése, külpolitika, EU-s költségvetés.
Ahogy a Reuters megjegyezte, egyes EU-tagállamok új ellenőrzési mechanizmusokhoz ragaszkodnak a Magyarországot övező viták után, amelyet az Európai Unióban többször is bíráltak a demokratikus elvektől való eltérés miatt. Ennek fényében az EU-ban folyamatban van a vita arról, hogy milyen szabályoknak kellene lenniük a szövetség jövőbeli tagjaira vonatkozóan.
A megbeszélésre olyan időszakban kerül sor, amikor több tagjelölt ország is az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítására törekszik. Köztük: Ukrajna, Moldova, Albánia, Montenegró. A múlt héten Ciprus, az EU Tanácsának soros elnöke bejelentette az Ukrajnával és Moldovával folytatandó tárgyalások első klaszterének megnyitására való felkészülés megkezdését. A klaszter a jogállamiság és a demokratikus normák kérdéseit öleli fel.
Kristen Michal észt miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tallinni találkozóján hangsúlyozta Ukrajna EU-csatlakozási folyamata folytatásának szükségességét. „Ukrajnának az EU-ban kell lennie. Mind a hat csatlakozási klasztert haladéktalanul meg kell nyitni. A NATO-nak továbbra is a tárgyalóasztalon kell maradnia, mint a legerősebb biztonsági garanciának” – mondta Kristen Michal.
Ukrajna és az Európai Unió már idén júniusban két csatlakozási tárgyalási klasztert megnyithat – számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU Tanácsának belső dokumentuma szerint a tárgyalási program bővítését a Budapesttel való kapcsolatok pozitív dinamikája tette lehetővé. Jelenleg sikeresen haladnak az Ukrajna és Magyarország közötti konzultációk a magyar nemzeti kisebbség jogairól.
Ez az előrelépés teszi lehetővé az európai fél számára, hogy ne egy, hanem egyszerre két tárgyalási klaszter megnyitását fontolóra vegye. A kormányközi konferenciát június 15-ére tervezik Luxemburgban. Az EU ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a menetrend nem végleges, és még változhat.
„(Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége – a szerk.) megerősítette célját, hogy kormányközi konferenciákat tartson a júniusi Általános Ügyek Tanácsa előtt, és nagy valószínűséggel június 15-én, a Külügyek Tanácsa után, hangsúlyozva egyúttal, hogy a folyamat jelentős rugalmasságot igényel, és az utolsó pillanatban szükséges kiigazításokat is magában foglalhat” – áll a dokumentumban.
Friedrich Merz német kancellár felszólított az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló első tárgyalási klaszter megnyitására, hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal fennálló kétoldalú kérdéseket külön kell rendezni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Merz és Magyar Péter magyar miniszterelnök közös berlini sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a kancellár elmondta, hogy Németország megérti Budapest azon törekvését, hogy megoldja az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket. „Ismereteink szerint Budapest először kétoldalú kérdéseket kíván rendezni, például az ukrajnai magyar kisebbség jogait” – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen megbeszélések nem akadályozhatják Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás útján.
„Ennek nem szabad az európai támogatás rovására történnie, és nem szabad elvonnia a figyelmünket attól a céltól, hogy most megnyissuk az első tárgyalási klasztert Ukrajnával” – hangsúlyozta a német vezető. Így Friedrich Merz valójában felszólította az EU-tagállamokat, hogy lépjenek át az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások gyakorlati szakaszába, a Kijev és Budapest között fennálló nézetkülönbségek ellenére.
Bosznia-Hercegovina már csak néhány reformlépésre van attól, hogy továbbléphessen az európai uniós csatlakozási folyamat következő szakaszába, ugyanakkor több százmillió eurónyi uniós támogatást kockáztat, ha nem gyorsítja fel a szükséges intézkedések végrehajtását – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn Szarajevóban.
Az ország jelentős fejlődést ért el az 1995-ös daytoni békemegállapodás óta, és ma már nem ugyanabban a helyzetben van, mint a háború lezárásakor – húzta alá, miután tárgyalást folytatott a háromtagú boszniai államelnökség tagjaival.
Bosznia-Hercegovina jövőjéről és a nemzetközi főképviselői hivatal szerepéről szólva az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovina az elmúlt három évtizedben számottevő politikai, gazdasági és intézményi előrelépést tett.
„Ha ennek az országnak a jövője az Európai Unióban van, akkor ezt a célt meg fogjuk valósítani. Fontos, hogy az új főképviselő Bosznia-Hercegovina választását testesítse meg, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedjen. Továbbra is együtt fogunk dolgozni az európai jövő érdekében”- szögezte le.
Az Európai Tanács elnöke rámutatott: az Európai Unió elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt továbbra is erős, és a bővítés reális lehetőség maradt. Ennek bizonyítékaként említette, hogy megkezdődött Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozása.
„Bosznia-Hercegovinának is el kell végeznie a szükséges feladatokat. Az út nem könnyű, ugyanakkor vannak olyan eredmények, amelyek gyorsan elérhetők, ha teljesítik az uniós joghoz történő igazodás feltételeit” – mondta.
Felszólította a boszniai vezetést, hogy fogadja el az igazságügyi reform még hiányzó elemeit. Costa arra is figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina már elveszített 108 millió eurónyi uniós támogatást, további 373 millió euró pedig veszélybe került. „Ne szalasszák el a lehetőséget, hogy biztosítsák ezeket az előnyöket” – hívta fel a figyelmet az Európai Tanács elnöke.
Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák tagja a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ország többségében szerbek lakta részének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a vezetése Moszkva iránymutatását követi, és akadályozza az európai integrációs folyamatot. Szerinte a nemzetközi főképviselői hivatal szerepének gyengítése visszavezethetné Bosznia-Hercegovinát a háborús kilencvenes évekbe.
Hangsúlyozta, hogy az ország európai integrációjának támogatása kulcsfontosságú, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek fenn kell tartania azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják a daytoni békerendszer működését.
Emlékeztetett arra, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az elmúlt években többször is megkérdőjelezte Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és területi integritását.
A bosnyák politikus szerint az ország jövője az Európai Unióban van, ezért elengedhetetlen az állami intézmények megerősítése és a reformok folytatása. Hozzátette, a nemzetközi közösségnek egyértelműen támogatnia kell Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és fel kell lépnie minden olyan törekvéssel szemben, amely az ország megosztását vagy az állami intézmények gyengítését célozza.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
Friedrich Merz német kancellár levelének legfontosabb tézise Ukrajna Európai Unión belüli különleges státuszával kapcsolatban Ukrajna hangsúlyozza a teljes jogú tagság fontosságát és a tárgyalások minden klaszterének azonnali megnyitásának szükségességét – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Tarasz Kacska európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes és Andrij Szibiha külügyminiszter sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Kacska hangsúlyozta, hogy ma ez Ukrajna legfontosabb célja. „A Merz-levél egyértelműen hangsúlyozza, hogy az abban megfogalmazott összes elképzelés Ukrajna gyorsabb integrációját és az Európai Unióhoz való teljes körű csatlakozását célozza különböző formátumokban, ezt hangsúlyozzák. Ezért kiküszöbölhető annak a kockázata, hogy alternatívákról beszéljünk.”
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy már maga a javaslatok elnevezése és tartalma is megvitatandó és jóváhagyandó. Megjegyezte, hogy ez az első javaslat, és ezeket az elképzeléseket hétfőn Berlinben megvitatták.
Szibiha hangsúlyozta: „Ukrajna elnöke hangot adott álláspontjának Ukrajna tagságával kapcsolatban. Az változatlan. Miközben folynak a tárgyalások, folyamatosan keressük azt a módot, amely a tagsághoz vezethet. Van jogosultságuk, de nem helyettesíthetik a stratégiai pozíciónkat: a teljes értékű, teljes jogú tagságot az EU-ban.”
A külügyminiszter megjegyezte, hogy ezen álláspontok alapján fog hozzáállni minden olyan kezdeményezéshez, amely bizonyos fővárosokban felmerül. „Ezek nyilvánosak és nem nyilvánosak. Ismerjük ezeket a véleményeket, kikérik a véleményüket. De Ukrajna álláspontja a teljes értékű és teljes körű EU-tagság. És bemutatjuk a saját elképzelésünket is arról, hogyan tudjuk ezt elérni” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Friedrich Merz német kancellár levelének legfontosabb tézise Ukrajna Európai Unión belüli különleges státuszával kapcsolatban Ukrajna hangsúlyozza a teljes jogú tagság fontosságát és a tárgyalások minden klaszterének azonnali megnyitásának szükség...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1779476700
[modified] => 1779467193
)
[title] => Ukrajna Merz különleges státuszra vonatkozó ötletével szemben teljes értékű és teljes jogú tagságot akar az EU-ban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186949&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186949
[uk] => 186960
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 185065
[image] => Array
(
[id] => 185065
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[original_lng] => 26022
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779458936:8
[_thumbnail_id] => 185065
[_edit_last] => 5
[views_count] => 946
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_36aa7fe0c3ffe22635c7f6716d3df2e3] =>
First personal meeting with @_OrbanAnita in Helsingborg.
We took stock of this week’s first round of bilateral expert-level consultations on national minorities and agreed to hold the second round next week.
Ukrajna 2027. január 1-jéig történő EU-csatlakozásának ötlete, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök hangoztatott, nem fog működni, még a 2028-as csatlakozás is irreális – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Merz elmondta: „Zelenszkij felvetette az EU-hoz való 2027. január 1-jei csatlakozás ötletét. Ez nem fog működni. Még a 2028. január 1. is irreális.” Ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozással kapcsolatos túlzott reményektől, megjegyezve, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a blokkhoz háború alatt.
A kancellár szerint az országnak először szigorú kritériumoknak kell megfelelnie, a többi között a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén.
Ukrajna ellenzi a fokozatos európai uniós tagságot, mert meglehetősen gyorsan teljesíti a jogszabályok és egyéb normák átalakításához szükséges összes követelményt – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Volodimir Zelenszkij elnöknek van egy álláspontja, miszerint semmilyen „póttagságot” nem fogadunk el – semmilyet. Ez egy egyértelmű álláspont. Több központ is létezik a vélemények kidolgozására és a lehetséges lépések felkutatására, de nem csak Ukrajna szempontjából.”
A külügyminiszter szerint a partnerek megértik Ukrajna álláspontját, és megértik, hogy Ukrajna minden szükséges kritériumnak igyekszik megfelelni az EU-tagság felé vezető úton.„Ma, az EU Tanácsának ülésén, amelyen részt vettem, tudomásul vették a jogszabályok elfogadásában elért haladásunkat. Az a kérdés, hogy készen állunk-e vagy sem, költői. Úgy vélem, hogy vannak kritériumok, vannak egyértelmű jelzők, és teljesítjük azokat. Nagyon gyorsan haladunk” – tette hozzá.
Szibiha azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának még végig kell járnia az európai integráció útját, ez elkerülhetetlen: az alkalmazkodás, a jogszabályok tömegének elfogadása tekintetében. „Higgyék el, hiszem, hogy ez nem ellenállás, mindig vannak eltérő értékelések, de ez nem ellenállás, hanem talán egy olyan helyzet elkerülése, amikor a korábbi szakaszokban néha meggondolatlanul elfogadtunk valakinek bizonyos feltételeit” – mutatott rá.
A külügyminiszter szerint lehetnek kiigazítások az álláspontokban, mert Ukrajnának meg kell védenie a gazdasági tevékenységét, de az európai normáknak Ukrajnába kell jönniük. „Az ország számára a legnagyobb előnyöket kell vizsgálnunk, amelyek multiplikátorhatást váltanak ki, nem szabad félni ettől a szótól, semmilyen kivételtől, nem szabad félni az „átmeneti időszak” kifejezéstől. Arra gondolok, amit államként, a gazdaságunkért, az emberekért meg kell védenünk, de nem szabad ellenállnunk” – összegezte Andrij Szibiha.
A Brüsszelben tartott európai uniós csúcson elfogadott zárónyilatkozat Ukrajnára vonatkozó fejezete hangsúlyozza: a Európai Tanács 25 támogató tagja mielőbbi lépéseket sürget az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítása érdekében, valamint támogatja a 90 milliárd eurós hitel folyósítását – számolt be az MTI.
Ukrajna és polgárainak jövője az Európai Unióban van – jelentették ki a dokumentum elfogadását támogató uniós tagállami vezetők, majd hangsúlyozták: az Európai Bizottság értékelését követően, és figyelembe véve, hogy az Európai Unió Tanácsában a vonatkozó munka előrehaladt, azt kérik, hogy késedelem nélkül nyissák meg az első tárgyalási fejezeteket.
Közölték továbbá, hogy az Európai Tanács decemberi döntése nyomán, amely szerint az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújt Ukrajnának a 2026-os és 2027-es évre, üdvözlik a hitelnyújtás támogatását az Európai Parlament részéről, és várják az első kifizetést április elejéig.
Hangsúlyozták a pénzügyi hozzájárulás fontosságát és a katonai támogatás fenntartását, különösen a légvédelmi rendszerek, lőszerek, drónok és rakéták eljuttatását Ukrajna energia- és más kiemelt infrastruktúrájának védelme érdekében. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezték Ukrajna védelmi iparának fejlesztését, és megerősítették, hogy továbbra is átfogó politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtanak az országnak és népének.
Kijelentették, hogy támogatnak egy átfogó, igazságos és tartós békemegállapodást, amelynek az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jog elvein kell nyugodnia, és amely Ukrajna számára hiteles biztonsági garanciákat nyújt. Üdvözölték a háború befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és kiemelték: teljes mértékben támogatják Ukrajnát a tárgyalások alatt. Felszólították Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetbe, továbbá kezdjen érdemi tárgyalásokat az igazságos és tartós béke érdekében.
Megerősítették: az Európai Unió és tagállamai továbbra is aktívan részt vesznek a béketeremtés folyamatában, összhangban az uniónak a béke előmozdítására irányuló, a szerződésekben foglalt célkitűzésével. Leszögezték: az ukrajnai békéről nem lehet Ukrajna nélkül dönteni. „Ahhoz, hogy a béke igazságos és tartós legyen, Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének tiszteletben tartása alapvető. A határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, az agresszort nem lehet megjutalmazni, és szavatolni kell Ukrajna hosszú távú biztonságát és önvédelmi képességét” – fogalmaztak a közleményben.
Elítélték továbbá Oroszországot, amiért szisztematikusan és szándékosan támadja Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját, különösen a fűtési és energiatermelő létesítményeket, majd energetikai támogatást sürgettek, valamint humanitárius és polgári védelmi segítséget Ukrajna számára.
„Az Európai Unió továbbra is eltökélt, hogy fokozza a nyomást Oroszországra, és gyengítse háborús gazdaságát a háború megállítása, az érdemi béketárgyalások érdekében” – fogalmaztak a szöveg elfogadását támogató tagállami vezetők, majd sürgették az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett 20. szankciós csomag mielőbbi elfogadását is.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
