Az ENSZ klímacsúcsa, amelynek november 22-én kellett véget érnie, a fejlődő országoknak nyújtandó segélyek összegéről folyó tárgyalásokon felmerült problémák miatt elhúzódott, írja a Reuters.
Közel 200 ország képviselői próbálnak megegyezésre jutni egy olyan megállapodásról, amely a következő évtized finanszírozási tervét tartalmazza.
Az EU, az Egyesült Államok és a gazdag országok növelték ajánlatukat a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét célzó intézkedések finanszírozására – az összeg elérte az évi 300 milliárd dollárt.
Egyelőre nem tudni, hogy ez a lépés feloldja-e a tárgyalásokat. Eddig számos állam kivonult a tárgyalásokból – a legkevésbé fejlettek, szigetországok blokkja, amelyek csalódottságukat fejezték ki a folyamattal kapcsolatban, mert véleményük szerint az nem inkluzív.
Eleinte a gazdag államok 250 milliárd dollárt ajánlottak fel, de ezt az ajánlatot a fejlődő országok elutasították. Szerintük az összeg nem elég, mert a klímaváltozás okozta, viharokkal, árvizekkel és aszályokkal kapcsolatos egekbe szökő költségek miatt szenvednek.
A kéthetes csúcstalálkozón a tárgyalók a célfinanszírozáshoz kapcsolódó további fontos kérdések megoldásán dolgoztak: ki és milyen formában – támogatással vagy hitellel – járul hozzá.
A hozzájáruló országok listája körülbelül két tucat iparilag fejlett országot tartalmaz, köztük az USA-t, Kanadát és az európai országokat. Ezt a listát az ENSZ klímatárgyalásai során állították össze 1992-ben.
Az európai kormányok követelték, hogy más országok is csatlakozzanak és járuljanak hozzá mint például Kína, amely a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkezik, valamint a Perzsa-öböl olajban gazdag államai.
A pénteken nyilvánosságra hozott megállapodástervezet tágabb célt is tartalmazott. Az országok 2035-ig évente 1,3 billió dollárt akarnak előteremteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.
