A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor „tárgyalni kell egy B tervről”. A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország „már úton van az újraegyesítés felé”. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek „nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is”.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Albánia és Koszovó vezetői közös kormányülést tartottak, a két miniszterelnök pedig kijelentette, hogy országaik egyesülése mellett szavaznának egy esetleges népszavazáson – számolt be az albán Exit hírportál alapján az Euractiv. A két európai állam egyesülésének hatalmas támogatottsága van a lakosság körében, így nem elképzelhetetlen egy jövőbeni népszavazás.
Pénteken Albánia miniszterelnöke Edi Rama és a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti, valamint kormányaik az albániai Elbasanban találkoztak.
A találkozó során a vezetők megállapodásokat írtak alá a szomszédos országba szállított áruk ellenőrzésének enyhítéséről, a járművek határellenőrzésének megszüntetéséről, valamint az Albániába vagy Koszovóba költözni kívánó állampolgáraik ötéves tartózkodási és munkavállalási engedélyének kölcsönös bevezetéséről.
Az Albánia és Koszovó lehetséges egyesüléséről szóló újságírói kérdésre Edi Rama azt válaszolta, hogy az egyesülés mellett szavazna. Rama azonban azt is elmondta, hogy bár számít egy ilyen népszavazásra a jövőben, nem tudja, mikor és hogyan fog megtörténni.
Albin Kurti úgy véli, a népszavazás egy hosszú folyamat része, amely kívül esik kormánya ellenőrzésén. Koszovó miniszterelnöke a Monocle brit magazinnak adott interjújában viszont kijelentette, hogy ha demokratikus népszavazást szerveznének az ügyben, ő is az egyesülésre szavazna.
Szerbia vezetői erősen bírálták a kijelentéseket, Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint a megjegyzések aláássák a regionális stabilitás és biztonság alapjait.
Az Euronews által végzett felmérés kimutatta, hogy az albán állampolgárok 79%-a az egyesülés mellett van.
A kutatás során arról is megkérdezték az albánokat, hogy a két állam összeolvadása után mely város lehetne az ország központja: az albánok 70%-a szerint Albánia jelenlegi fővárosának, Tiranának kellene a fővárosnak lennie. A közvélemény-kutatás szerint albánok túlnyomó többsége, több mint 90%-a úgy gondolja, hogy Albánia és Koszovó egy nemzet.
Ennek ellenére az albánok kevesebb mint fele, 46,3%-a gondolja úgy, hogy a következő 10 évben létrejöhet az egyesülés a két ország között.
