Az új mozgósítási törvényjavaslat tartalmaz egy rendelkezést, amely lehetővé teszi a 18. életévüket betöltött ukrán állampolgárok mozgósítását – jelentette be hétfőn Dmitro Razumkov parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács volt elnöke a Novini.LIVI című médiumnak nyilatkozva, adta hírül az Unian hírügynökség.
A jelentés szerint Razumkov emlékeztetett arra, hogy az említett törvényi rendelkezésből nagy gond lehet. „Nagy problémát okozhat, mert a rendelkezés úgy van megfogalmazva, hogy ha valaki 18 évesen katonai alapkiképzést kap, akkor katonai szakképesítésre tesz szert, nyilvántartásba veszik, és ez oda vezet, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) 19 évesen mozgósítani tudja” – mutatott rá.
A honatya hozzátette: nyilvánvaló hazugságok kerültek a törvénytervezetbe, ami aláássa a hatalomba vetett bizalmat. „Hallani akarom Védelmi Minisztérium álláspontját ezzel kapcsolatban. Ennek a normának az elfogadása az állam génállományának a pusztulásával fenyeget” – adott hangot értetlenségének Dmitro Razumkov.
„Úgy kell módosítani az ukrán nyelvtörvényt, hogy azzal mindenki elégedett legyen, beleértve Ukrajna külföldi partnereit is” – jelentette be Dmitro Razumkov, a kijevi parlament elnöke.
Az ukrán házelnök szerint a nyelviprobléma valóban létezik az országban, s máig nem sikerült megnyugtatóan rendezni azt. Hozzátette, hogy számos ember beszél más nyelven Ukrajnában, s az ő érdekeiket is figyelembe kell venni.
Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke hétfőn megerősítette korábban tett kijelentését arról, hogy módosítani kell a nyelvtörvényt, megjegyezve: ezt oly módon kell tenni, hogy az mindenkit kielégítsen, beleértve Ukrajna külföldi partnereit – adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A házelnök az egyeztető
tanács ülését követő sajtókonferencián elmondta, kérdésre válaszolva a
tanácskozáson kifejtette: „szükség van a változtatásokra, mert vannak olyan
kérdések, amelyeknek mindenkit ki kell elégíteniük.” Hozzátette: itt nem a
gazdaságról van szó, amikor a nagy- és a kisvállalkozások érdekeinek kell
megfelelni, hanem nyelvi kérdésről, ami humán szféra, érinti a területek
visszaszerzését, és mindenkinek az álláspontját figyelembe kell venni.
Emlékeztetett arra, hogy a Nép Szolgája párt az egyetlen politikai erő, amely
nem vetette fel ezt a kérdést, hogy ne osszon meg másokat. Rámutatott: most
ismét választások közelegnek, amikor egyes politikai erőknek ez lehetőséget
jelent arra, hogy megőrizzék vagy javítsák az eredményeiket. „De azokat a
kérdéseket, amelyek megosztják a társadalmat, a politikusoknak nem kell
hangoztatniuk” – emelte ki.
Razumkov azt is elmondta,
azzal kapcsolatban senkinek nincs ellenvetése, hogy Ukrajnában az egyetlen
államnyelv az ukrán. „Senki nem beszél második, harmadik vagy tizedik
államnyelvről, de amikor a külföldi partnereinkről van szó, tiszteletben
tartjuk őket, de a kollégáim szelektív módon tisztelik a partnerek
álláspontját” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy a képviselőknek a parlamentben
ukránul kell felszólalniuk, mert – a szavaival – állami szervről, ukrán
törvények elfogadásáról van szó, és az álláspontokat ezekről ugyancsak ukrán
nyelven kell kifejteni.
Dmitro Razumkov, az ukrán parlament elnöke a Hlavkomnak adott interjújában kijelentette, hogy az érvényben lévő nyelvtörvény nem minden ukrán állampolgár érdekeit veszi figyelembe.
„Ez a probléma valóban létezik, s máig nem oldottuk meg. Számos ember beszél más nyelven az országban, s az ő érdekeiket is figyelembe kell venni” – közölte.
Hozzátette azonban, bár véleménye szerint változtatni kellene ezen a törvényen, a közeljövőben ilyen jellegű kérdésről nem fognak tárgyalni. Elmondta azt is, hogy a parlamentben többségben lévő Nép szolgája párt képviselői nem gondolkodnak egységesen a nyelvtörvényt illetően. A frakció ebben a tekintetben nagyon változatos. A túl radikálisan gondolkodó, s az ukrán nyelv védelme mellett kiálló képviselők mellett számos olyan személy is akad köztük, akik teljesen ellentétes álláspontot képviselnek.
A parlament nem tudja befolyásolni a Vladiszlav Poljak kárpátaljai képviselő ellen tiltott szavazógomb-nyomogatás miatt indított ügyészségi büntetőeljárást, ezért minden remény a hatóságok objektív vizsgálatában van – jelentette ki Dmitro Razumkov parlamenti házelnök lettországi látogatása során szerdán az Ukrinform állami hírügynökségnek adott interjújában.
Razumkov megerősítette,
hogy múlt péntek este információ jelent meg arról, hogy egyik képviselő többször
nyomta meg más helyett a szavazógombot, amit a Cseszno (Tisztességesen) civil
szervezet több oldalról is felvételekkel rögzített. Hozzátette, úgy tudja, a
hatóságok megindították az eljárást az ügyben, mert előző ülésén a parlament
törvényt fogadott el, amely büntetőjogi felelősséget állapít meg arra az
esetre, ha a honatyák nem a saját nevükben szavaznak.
A házelnök hangsúlyozta, a
parlament nem tudja befolyásolni ezt az eljárást, ezért minden remény a
hatóságok objektív vizsgálatában van. Egyúttal aláhúzta: „bízom abban, hogy
sikerül végigvinni azt, amit a választóinknak ígértünk a választások idején,
hogy hasonló esetekben a képviselők veszítsék el a mandátumukat.” Hozzáfűzte,
„elküldtük az alkotmánybírósághoz ezt a tervezetet, de a testület visszaküldte
azzal, hogy nem felel meg az alkotmánynak.” Jelezte, ismét a magas fórumhoz fordulnak
a kérdésben, de egyelőre csak a rendelkezésre álló mechanizmus, azaz a
büntetőjogi felelősségre vonás alkalmazható.
Múlt pénteken az ukrán
médiát bejárta a hír, hogy a Nagyszőlős központú választókerületből egyéni
jelöltként a parlamentbe jutott Vladiszlav Poljak többször nem saját nevében is
megnyomta szavazógombot a földpiaci törvényhez benyújtott módosítási
indítványokról történt szavazások során.
Ukrajnában a képviselők
személyes szavazásának biztosításáról szóló törvény 2020. január 20-án lépett
hatályba, a mások helyett szavazó honatyákat a jogszabály 51-85 ezer hrivnya
bírsággal szankcionálja, de erről bíróságnak kell döntenie.
Minden törvényi feltétel adott a választások megrendezéséhez a Donyec-medencében – jelentette mi Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke a Newsone televízió péntek esti műsorában.
A házelnök kifejtette,
nem látja szükségét külön törvény elfogadásának a választások megtartásához a
kelet-ukrajnai térségben. Szerinte ehhez az ukrán jogszabályok is elégségesek.
„A minszki megállapodások
nem határozzák meg, hogy milyen törvényre és milyen normákra van szükség. Az
van leírva, hogy a választásokat az ukrán törvények szerint kell megtartani.
Jelen helyzet szerint Ukrajna rendelkezik olyan szabályozási kerettel, amely
ezt biztosítani tudja” – adott hangot meggyőződésének Razumkov.
Az nv.ua ezzel
kapcsolatban felidézi, a napokban Andrij Jermak elnöki tanácsadó reményének
adott hangot, a normandiai négyek tavasszal esedékes következő találkozóján
sikerül megállapodni arról, hogy ősszel az ország egész területén – így a
Donyec-medencében is – egy időben lehessen megrendezni a helyhatósági
választásokat.
A hatalom decentralizációjára irányuló reformot még az őszi helyhatósági választásokig befejezzük, és a voksolást már az új decentralizációs törvény szerint tarjuk – jelentette ki Dmitro Razumkov, a parlament elnöke csütörtökön, odesszai munkalátogatása során tartott sajtókonferenciáján.
A házelnök elmondta,
szerinte hamarosan a Legfelső Tanács elé kerül a megújított decentralizációs
törvénytervezet. „Úgy vélem, érkezünk (elfogadni), mi legalábbis mindent meg
fogunk tenni annak érdekében, hogy az új választások már a decentralizációs
reform lezárulása után legyenek megtartva” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy
szerinte még van elegendő idő, a feladat elvégzésére annak ellenére, hogy a
helyhatósági választások októberben lesznek – adta hírül pénteken az unn.com.ua
hírportál.
Ugyancsak Razumkov
jelentette be a napokban, hogy Ukrajnában új decentralizációs törvénytervezetet
dolgoznak ki a társadalom különböző rétegeinek és szakértőknek a bevonásával,
miután Volodimir Zelenszkij elnök visszavonta korábban előterjesztett
decentralizációs jogszabálytervezetét, mert azt vezető nyugati hatalmak és a
hazai ellenzék is alkotmánysértőnek találta.
Ukrajnában új decentralizációs törvénytervezetet dolgoznak ki a társadalom különböző rétegeinek és szakértőknek a bevonásával – jelentette be Dmitro Razumkov, a parlament elnöke az Ukrajina 24 televíziónak péntek este adott interjújában.
Razumkov emlékeztetett
rá, hogy Volodimir Zelenszkij elnök visszavonta korábban előterjesztett
decentralizációs törvénytervezetét. „A kérdésről megbeszélést folytatunk az
Elnöki Irodában, és úgy döntöttünk, új törvénytervezetet kell készíteni, a
kidolgozásába pedig a társadalom több rétegét és szakértőket kell bevonni
mindazokkal együtt, akik hatékonyan bekapcsolódnak a folyamatba” – mondta el a
házelnök.
A múlt év decemberében
Zelenszkij törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek az alkotmány
módosításáról az államhatalom decentralizációjának kérdésében. A
jogszabálytervezet előirányozta az ország közigazgatási-területi felosztásának
a megváltoztatását és a prefektusi intézmény bevezetését.
Vezető nyugati államok kijevi nagykövetségei mellett a parlament több
ellenzéki frakciója is bírálta Zelenszkij tervezetét, rámutatva, hogy az nem a
decentralizációra, hanem ellenkezőleg, a hatalomnak az elnök kezében történő
koncentrációjára irányul.