Az Európai Unió kész bármire és bármeddig annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát – szögezte le csütörtökön Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke.
Costa az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját követő, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Kijevnek joga van az „igazságos és tartós békére”.
„Nem akármilyen békére, nem kapitulációra” – szögezte le, hozzátéve: csakis Ukrajnának mint a megtámadott félnek van joga eldönteni, mit fogad el békeként, valamint egyedül neki van joga dönteni arról, mikor érnek meg erre a feltételek.
„Most nincs itt az ideje a különböző forgatókönyveknek; most Ukrajnát kell felkészíteni minden lehetséges forgatókönyvre, és mi minden forgatókönyvben Ukrajna mellett állunk” – jelentette ki.
Mint mondta, a csúcstalálkozón az EU-s vezetők megegyeztek abban, hogy az Európai Unió „kész bármire, ameddig csak szükséges annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát”, példaként pedig a tanács által ezen a héten jóváhagyott 15., Oroszországot sújtó szankciós csomagot említette, amelyben a többi között az orosz „árnyékflotta” módjára – vagyis adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül – közlekedő hajókat célozták.
Emlékeztetett továbbá, hogy az EU további 30 milliárd eurónyi pénzügyi segélyt nyújt majd Ukrajnának 2025-ben.
Kiemelte:
az ukrajnai háború „a nemzetközi közösség elleni harc is”, mert – mint mondta – az orosz fél a nemzetközi közösség ellen is támadást intézett. Hozzátette: az EU egyúttal tovább keresi az utakat, hogy növelje az Ukrajna iránti támogatást és fokozza a nyomást azokra, akik „közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak a háború eszkalációjához és ez által fenyegetést jelentenek a globális békére nézve is”.
Costa az EU a világban elfoglalt helyére kitérve aláhúzta: többpólusú világrenddel kell számolni és az EU érdeke, hogy minden kontinensen találjon partnereket, mégpedig a közös értékek – a többi között a nemzetközi jog iránti tisztelet és a klímaváltozás elleni harc – jegyében.
Costa az EU egyik legszorosabb partnerének nevezte továbbá az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, leszögezve:
az unió kész a Washingtonnal ápolt együttműködés folytatására. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a vezetők egyeztettek a közel-keleti, elsősorban a szíriai helyzetről is, és egyetértettek az Aszad-rezsim utáni békés politikai átmenet fontosságában, valamint abban, hogy ennek az átmenetnek mindenképpen tiszteletben kell tartania a vallási és etnikai kisebbségek, illetve a nők jogait.
Hozzátette, hogy az EU már kapcsolatba lépett a helyi hatóságokkal és regionális partnereivel, valamint folytatja a Szíriának nyújtott humanitárius segítséget és fokozza diplomáciai jelenlétét Damaszkuszban.
A migrációval kapcsolatban az Európai Tanács tagjai zárónyilatkozatukban a külső dimenzióra, a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának szükségességére hívták fel a figyelmet, kiemelve az illegális migráció megelőzésének és leküzdésére, valamint az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésének előmozdítására, a visszaküldések számának növelésének és felgyorsítására irányuló erőfeszítések fenntartásának fontosságát. Hangsúlyozták továbbá a biztonságos származási országokkal ápolt kapcsolatok erősítésének, az emberkereskedelem és a csempészet elleni küzdelem, valamint biztonságos és legális migrációs utak megteremtésének fontosságát is.
Olaf Scholz német kancellár az EU-csúcs utáni külön sajtótájékoztatóján az európai autóipar és az acélágazat támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy ehhez az összes európai ország közös megközelítésére van szükség, hogy – mint kiemelte – az iparág jövőálló legyen. Véleménye szerint első lépésként ehhez egy közös uniós acélkonferencia létrehozására van szükség, amire – mint elmondta – az Európai Tanács ülésén javaslatot tett.
Szíriával kapcsolatban a német politikus az unió gazdasági szankciónak feloldásának megfontolását javasolta és az újjáépítést szolgáló segélycsomag létrehozását szorgalmazta.
Karl Nehammer osztrák kancellár a Szíria elleni szankciók felfüggesztését, vagy fokozatos enyhítését javasolta, azt hangoztatva, hogy „ésszerű lenne” az EU szankciórendszerét a bizalom építésére használni. Közölte, uniós támogatásra lenne szükség a szíriaiak önkéntes visszatérésének ösztönzésére. Kiemelte: a hazatérők fontosak az ország újjáépítéséhez. Hozzátette: óvintézkedésekre van szükség a hazatérő szíriaiak biztonságának szavatolására.
Kijelentette, Szíriának stabil országgá kell válnia, „amelyben tiszteletben tartják az emberi jogokat”, emlékeztetve az országban élő vallási kisebbségre, köztük a keresztényekre is.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő távozásakor azt monda, országa nem gondolja spanyol katonák telepítését Ukrajnába az uniós békefenntartó erők részeként.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök támogatását fejezte ki Ukrajnának kiemelve, hogy az ország megerősödött helyzetben várhassa a béketárgyalások megkezdését. Szíriával kapcsolatban az ország területi egységének megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, és olyan kormány felállítását sürgette Damaszkuszban, amely biztosítaná az országban élő valamennyi vallási és etnikai kisebbség védelmét.
Kiemelte továbbá, hogy a jelenlegi kihívásokkal összefüggésben meg kell erősíteni az EU gazdasági és energetikai ellenálló képességét, valamint a védelmi és biztonsági képességeket. A görög miniszterelnök támogatta a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjának perspektíváját is, megerősítve Görögország támogatását Szerbia európai perspektívájához, és javasolta, hogy az Európai Unió a 2033-as évet tűzze ki valamennyi tagjelölt ország integrációjának határidejeként.
