Ukrajna nem tud túlélni független országként az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – idézi Angela Merkel volt német kancellárt a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Merkel Donald Trump kapcsán nyilvánított véleményt: azt mondta, hogy szerinte Trump egy „különleges elnök,” aki szerinte valóban Amerika érdekeit akarja képviselni, de nem hisz „győztes-győztes szituációkban” és csak veszteseket és győzteseket lát.
Trump esetén felmerül az a lehetőség, hogy megvonja Ukrajna támogatását, Merkel szerint ez az ország végét jelentené.
„Csak az Egyesült Államok és a NATO keretrendszerével lehet biztosítani azt, hogy Putyin nem nyeri meg a háborút és Ukrajna független ország marad” – mondta Merkel.
Arról is beszélt, hogy a világháború után felállított világrend, biztonsági rendszerek és nemzetközi jogrend most már nem hatékony.
Az egykori német kancellár, aki 16 éven át vezette Németországot, megjelentette memoárjait, és mint mondja, sem az oroszoktól való energiafüggőség kialakítását, sem a megengedő migránspolitikát nem bánja. Mára azonban új korszak kezdődött, de megvan a kulcs Donald Trumphoz is.
Az ukrajnai háború valószínűleg hamarabb megkezdődik és sokkal véresebb is lett volna, amennyiben Kijev már 2008-ban rálép a NATO-tagság felé vezető útra. Hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezt Putyin elnök nem hagyta volna szó nélkül, ahogy Ukrajna ma erre jóval felkészültebb, mint akkoriban – mondta el a BBC-nek adott nagyinterjújában Angela Merkel.
A volt német kancellár hozzátette: annak idején mindent megtett azért, hogy békés legyen az együttműködés Oroszországgal. A lap felidézi, hogy Angela Merkel hivatali ideje alatt vált Németország és energiaéhes ipara függővé Moszkvától, miután két, közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódó gázvezetéket is épített. Ezt hívja Zelenszkij ukrán elnök a Kreml geopolitikai eszközének.
Németország egykori vezetője, akit valamikor a világ legbefolyásosabb nőjeként tartottak számon, úgy nyilatkozott: kettős célja volt a gázvezetékekkel, egyrészt a német üzleti érdekek kiszolgálása, másfelől a békés kapcsolatok fenntartása Oroszországgal. Vagyis Angela Merkel máig azt állítja: diplomáciai eszközökkel igyekezett megfékezni az Ukrajnát ért orosz támadásokat.
„Sajnálatos módon” új korszak kezdődött Európa és Oroszország kapcsolatában az ukrajnai teljes körű inváziót követően – összegezte a politikus, aki 16 éven át irányította Németországot. A német ipart aránytalanul nagy mértékben sújtották az orosz energiára vonatkozó szankciók, ezért kénytelenek voltak más források – például LNG – után nézni, ami jócskán megemelte a költségeket.
Nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért
A 70 éves volt kancellár nem csupán az orosz kapcsolatok és az energiapolitika területén igyekezett megvédeni politikai örökségét, hanem a bevándorlás kezelését illetően is. Emlékezetes: a 2015-ös migrációs válság idején, amikor megnyitotta Németország kapuit több mint egymillió menedékkérő előtt, Angela Merkel hivatali idején egyik legmeghatározóbb, egyben legmegosztóbb pillanata volt.
Míg például Barack Obama volt amerikai elnök bátor és erkölcsös vezetőként méltatta, a kritikusok többek között azzal vádolták, hogy a lépéssel életet lehelt az akkoriban még egyfajta szélsőséges margináliát jelentő bevándorlásellenes Alternatíva Németországért Pártba (AfD). A formációt a közvélemény-kutatások ma Németország második legnagyobb politikai erejeként azonosítják.
Angela Merkel elismeri: az AfD sokat lépett előre, ennek ellenére nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért. A felvetésekre reagálva, miszerint 2015-ös politikája más országokban, köztük Hollandiában, Lengyelországban és Franciaországban is hozzájárult a bevándorlásellenes szélsőjobboldali erők megerősödéséhez, elmondta: nem lehet őt egész Európáért felelőssé tenni.
Szerinte a szélsőjobboldal elleni küzdelem egyetlen módja az illegális migráció megállítása, vagyis Európa vezetői fektessenek többet az afrikai országok életszínvonalának növelésébe, hogy kevesebb embernek kelljen elhagynia az otthonát. Angela Merkel, aki nemrég jelentette meg Szabadság című memoárját, azt is üzente Európa ideges vezetőinek, hogy ezúttal, akivel szembenéznek: Trump 2.0
Az európai félelmek nem alaptalanok, hiszen az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke korábban büntető importvámok bevezetésével fenyegetett, miután januárban visszatér a Fehér Házba.
Angela Markel úgy véli, Donald Trump Európával, különösen Németországgal szembeni sérelmei nem változtak. Fő kifogásait a védelmi és a kereskedelmi hiányosságok jelentették.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a prioritásainkkal, és világosan bemutassuk azokat. Továbbá ne féljünk attól, hogy Donald Trump nagyon szókimondó tud lenni. Nagyon világosan fejezi ki magát, ám ha ezt megteszi, az azt jelenti, hogy kialakulhat egyfajta kölcsönös tisztelet. Eddig legalábbis én ezt tapasztaltam – adta meg a „használati utasítást” Angela Markel, aki azt is elmondta: habár háborúk dúlnak a Közel-Keleten és Kelet-Európában, Donald Trumpot láthatóan kevésbé érdekli az európai biztonság megerősítése.
Az egykori német vezető azonban ma már nem szívesen folyik bele a hétköznapi csatározásokba. A kérdésre válaszolva, hogy hiányzik-e neki a hatalom és a politika, gyorsan rávágta: „nem, egyáltalán nem”. Azonban amikor manapság a vezető politikusok, akikkel jóban van tanácsot kérnek tőle, szívesen segít, örömmel válaszol nekik.
[type] => post
[excerpt] => Az egykori német kancellár, aki 16 éven át vezette Németországot, megjelentette memoárjait, és mint mondja, sem az oroszoktól való energiafüggőség kialakítását, sem a megengedő migránspolitikát nem bánja. Mára azonban új korszak kezdődött, de megv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732646220
[modified] => 1732581678
)
[title] => Merkel szerint már korábban kitört volna a háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133494&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133494
[uk] => 133460
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133461
[image] => Array
(
[id] => 133461
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[original_lng] => 445707
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732574479:12
[_thumbnail_id] => 133461
[_edit_last] => 12
[views_count] => 533
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 210
[1] => 734949
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Angela Merkel
[1] => háború kitörése
)
)
[2] => Array
(
[id] => 133335
[content] =>
Angela Merkel volt német kancellár úgy gondolja, hogy a nemzetközi sajtó és a politika is „bűnbakot” csinált belőle azokkal a vádakkal, hogy hivatali ideje alatt nemcsak függővé tette hazáját az orosz gáztól, hanem több alkalommal is megakadályozta, hogy Ukrajna az EU vagy a NATO tagja legyen.
A Der Spiegel német magazinnak adott interjújában Merkel kifejtette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni az orosz–ukrán háború kirobbanásáért.
Volodimir Zelenszkij több mint egy évvel ezelőtt sürgetett engem, hogy látogassak el Bucsába a szörnyű mészárlás után, nyilvánvalóan arra célozva, hogy az én kezemhez is vér tapad. Ezt én nem vagyok hajlandó elfogadni – jelentette ki a volt kancellár, bár hozzátette, hogy az ukrán elnököt „bátornak és elszántnak tartja”.
A német exvezető kifejtette, hogy Vlagyimir Putyinnak elnöksége kezdetén nem állt szándékában megtámadni Ukrajnát, és terve fokozatosan alakult ki az évek során, részben a Nyugat magatartása miatt. Merkel pedig úgy gondolja, hogy akik ezért a magatartásért felelősek, most vele akarják elvitetni a balhét.
Merkel több ügy miatt is célkeresztbe került
A politikus 16 éven át vezette Németországot, Európa legnagyobb gazdaságát, így sokan őt okolják az EU gyengeségéért, amely nyitva hagyta az ajtót az orosz invázió előtt. Kritikusai szerint
a volt kancellár 2008-ban a bukaresti NATO-csúcson megakadályozta az ukrán csatlakozás elindítását;
a német gazdaságot hozzáláncolta az orosz gázvezetékekhez;
hazája hadseregét pedig hagyta olyan mértékben leépülni, hogy néhány évvel ezelőtt a kontinens egyik legkevésbé támogatott hadseregévé váltak;
ezeken keresztül pedig Merkel Németországot és az Európai Uniót is meggyengítette.
A politikus azonban cáfolta ezeket a vádakat, mivel szerinte az ukránoknak nem volt helye a NATO-ban, és más országok is elfelejtettek félni az oroszoktól.
Különösen Lengyelországot és Ukrajnát kritizálta, amelyek szerinte vígan szállították a területükön keresztül az orosz energiát a busás tranzitpénzekért, és ez a kereskedelem csak akkor vált problémássá, amikor Kijev egy háború közepén találta magát.
Angela Merkel volt német kancellár azt tanácsolta, hogy ne „szűkítsük be túlságosan az elménket”, amikor megoldást keresünk Oroszország ukrajnai háborújának lezárására. A lipcsei könyvvásáron felszólaló Merkel nyílt vitára szólított fel Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – számolt be a Pravda.com.
Számomra fontos – és mindig is ez irányban tettem erőfeszítéseket –, hogy ne szűkítsem le a látókörünket. Amikor valaki, például Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia egykori elnöke azt mondja, el kell gondolkodnunk azon, hogy valamikor tárgyalnia kell, akkor ne sziszegjünk rá azonnal – mondta Merkel.
A volt kancellár megvédte Oroszországgal kapcsolatos politikáját is és azokat az energiapolitikai döntéseket, amelyek miatt Németország erősen függött az orosz gáztól.
„Inkább az Egyesült Királyságból és Norvégiából importáltam volna a gázt, ahogy szoktuk, illetve Hollandiából. De már nem volt elérhető. Számunkra az volt a kérdés: drágább LNG – ráadásul harmadával drágább – vagy olcsóbb orosz gáz” – világított rá döntésének hátterére.
A hibáinak beismerésére tett újságírói utalásra válaszolva hozzátette: „Hogy őszinte legyek, nem tudom, lesz-e békítő hatása, ha most olyat mondok, amire akkor nem gondoltam, s mindezt csak azért, hogy beismerjem a vélt hibát.”
Merkel a nap folyamán azt mondta, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza a Moszkva és Kijev közötti konfliktust. Hangsúlyozta azt is, hogy a minszki folyamat ésszerű lépés, amely segíthet a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásában a 2014-es krími események után.
A politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a választási kampány során sem hitte, hogy a minszki megállapodásokat végre kell hajtani.
Merkel 2022 decemberében kijelentette, hogy a minszki megállapodások célja az volt, hogy Ukrajnának időt adjon az oroszországi konfrontáció során. Akkori elmondása szerint a minszki megállapodásban részt vevő összes ország megértette, hogy az ukrajnai konfliktust csak felfüggesztették, és maga a probléma nem oldódott meg.
I don't remember if the #UN Secretary General spoke about the inadmissibility of escalation when #Russia attacked Ukrainian ports in #Odesa and the #Danube. I don't remember if Mr. @antonioguterres came out with a statement against Russian terror of peaceful cities. Instead, when…
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója vasárnap csúnyán nekiment Angela Merkel volt német kancellárnak a Kremllel folytatandó béketárgyalásokra való felszólítása és a hivatali ideje alatt Oroszországgal fenntartott baráti kapcsolatokról tett kijelentései miatt – adta hírül az rbc.ua hírportál Podoljak Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó Merkelt olyan perszónának nevezte, aki „teljes függőségbe hozta Európát az orosz energiahordozóktól”. Egyúttal megkérdőjelezte a kijelentését, miszerint a német vezető állítólag „mindent megtett annak érdekében, hogy Oroszország ne kezdjen háborút”. „És ezért kapott olcsó orosz gázt. Fikció. Végül is a háború mégsem kezdődött el, ugye?” – tette fel a költői kérdést Podoljak. Ezt követően ismét Merkelhez fordulva kérdezte, hogy miről egyeztessen Ukrajna a nemzetközi háborús bűnösökkel folytatott tárgyalásokon, amelyek megkezdését a volt német kancellár olyan kitartóan javasolja.
„Egy kérdés: miről szóljanak tárgyalások? Megint az Oroszországból érkező olcsó gázról? De feltétlenül szükség van-e erre? Ukrajna elpusztított területei és több százezer ártatlan ukrán élet árán? És ami a legfontosabb – kivel tárgyaljunk? Hivatalosan elismert nemzetközi háborús bűnösökkel? Vajon 430 napos brutális háború után lehet ilyen mélyen megvetni a szabadságot, ilyen nyíltan figyelmen kívül hagyni az orosz tömeggyilkosságokat, és ilyen nyíltan gyűlölni Ukrajna önvédelemhez való jogát?” – tette fel a kérdést Mihajlo Podoljak. Végezetül azt tanácsolta Merkelnek, hogy „hagyjon fel az önigazolással és az agresszor bátorításával”, ha „nem tudja kijavítani a múlt hibáit”.
Nem merült fel, hogy Angela Merkel részt vegyen az orosz–ukrán béketárgyalások előkészítésében és a tárgyalásokon sem, ezt maga a volt német kancellár mondta el az olasz Sette című lapnak. Merkel arról is beszélt, hogy fogalma sincs, hogyan végződik majd a konfliktus.
Valószínűleg a tárgyalóasztaloknál. Normális esetben ez történik, ám az biztos, hogy ez nem lesz egyszerű és barátságos megbeszélés – mondta Merkel, aki szerint anno, amikor ő volt hatalmon Németországban (2005 és 2021 között), akkor jól kezelték a két országot, illetve a közöttük lévő feszültséget.
„Meg kellett akadályoznunk a háborút. Mindent erre tettünk fel. Az, hogy végül nem sikerült, nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltunk” – mondta a volt politikus.
Merkel december 7-én a Die Zeit című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a 2014–2015-ben meghozott minszki egyezségek időt adtak Ukrajnának, hogy erősebbé váljon, de a konfliktus csak befagyott, nem oldódott meg. Szerinte, ha akkor robbant volna ki hasonló háború, akkor a NATO biztosan nem tudott volna olyan szinten segíteni az ukránoknak, mint most.
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Angela Merkel volt német kancellár óva intett attól, hogy az ukrajnai háborúval összefüggésben blöffnek tekintse az orosz fenyegetéseket – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a volt német vezető nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Merkel a Süddeutsche Zeitung című német lap alapításának 77. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédében kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás „mély fordulópont”, és „mindannyiunknak erősen ajánlott, hogy vegyük komolyan a szavakat, és ne minősítsük őket blöffnek kezdetektől fogva”.
A volt német kancellár hangsúlyozta, hogy Európában csak Oroszország részvételével lehet tartós békét elérni. „Amíg ez nem sikerül, a hidegháborúnak még nincs igazán vége” – mutatott rá Angela Merkel.
Mint hírportálunk szeptember 28-án beszámolt róla, Angela Merkel egy lapinterjúban kijelentette: politikai bölcsesség lenne komolyan venni Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit, minden fenyegetését nem szabad blöffnek tekinteni. Úgy vélte, „Putyin kijelentéseit komolyan kell venni, nem szabad legyinteni rá a kezdet kezdetén, azt mondva, hogy ez csak blöff. De ha komolyan veszik őket, az semmiképpen sem a gyengeség vagy a megbékélés, hanem a politikai bölcsesség jele.”
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Angela Merkel volt német kancellár szerint politikai bölcsesség lenne komolyan venni Vlagyimir Putyin orosz elnök a kijelentéseit, minden fenyegetését nem szabad blöffnek tekinteni – jelentette ki szerdán Angela Merkel volt német kancellár egy lapinterjúban, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merkel a Süddeutsche Zeitung című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Putyin kijelentéseit komolyan kell venni, nem szabad legyinteni rá a kezdet kezdetén, azt mondva, hogy ez csak blöff. De ha komolyan veszik őket, az semmiképpen sem a gyengeség vagy a megbékélés, hanem a politikai bölcsesség jele.”
Mint hírportálunk szeptember 21-én beszámolt róla, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: nem hatott meg Vlagyimir Putyin orosz diktátor nukleáris fenyegetése, ez már nem számít újdonságnak, és nem valószínű, hogy atomfegyvert vet be, mert a világ nem fogja megengedni neki. Mint mondta, „nem hiszem, hogy (Putyin – a szerk.) be fogja vetni ezt a (nukleáris – a szerk.) fegyvert. Nem hiszem, hogy a világ megengedi neki, hogy használja.”
Arról is tájékoztattunk június 5-én, hogy Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója azt állította: Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki atomcsapással ijesztget, valójában fél végrehajtani a fenyegetéseit, csak blöfföl és hazudik, amit közölnünk kell nyugati barátainkkal. „Putyin valójában fél bármilyen atomcsapás végrehajtásától. És ezt tényleg közölni kell a külföldi barátainkkal” – mutatott rá.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
„Nem változásban hittem, amit a kereskedelem idéz elő, hanem a kapcsolódásban, amit a kereskedelem előidézhet, mégpedig a világ második legnagyobb atomhatalmával” – fogalmazott a volt német kancellár.
Merkel elmondta, hogy nem volt könnyű döntés, ugyanis „az akkori tézis az volt: ha az Északi Áramlat–2 üzembe áll, Putyin leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, vagy akár meg is támadja Ukrajnát” – számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A volt német kancellár akkoriban gazdasági megfontolásokkal is indokolta a tervet, mint fogalmazott, „akkoriban a német gazdaság az oroszországi vezetékes gázszállítás mellett döntött, mert az gazdasági szempontból olcsóbb volt, mint a Szaúd-Arábiából, Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből, később pedig az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított gáz”. Hozzátette, bár készek voltak arra, hogy az adófizetők pénzéből támogassák két cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál építését Németországban, azonban a hivatali idejében senki sem vágott bele a terminálok építésébe, mivel az LNG magas ára miatt nem találtak olyan importőrt, aki előre lefoglalta volna a hosszú távú kapacitást.
Merkel elismerte, hogy hivatali ideje végén csökkent a Vlagyimir Putyin orosz elnökre gyakorolt befolyása, „ki kell jelentenem, hogy a különböző kísérletek már nem vezettek semmire”. A CDU politikusa elmondta, Putyin már nem volt hajlandó az úgynevezett normandiai formátumú csúcstalálkozóra Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország képviselőivel, másrészt, mint fogalmazott, „azt sem sikerült elérnem, hogy a normandiai formátum mellett egy további európai-orosz tárgyalási formátumot hozzak létre az európai biztonsági rendről”.
Arra a kérdésre, hogy rendelkezésre állna-e közvetítőként a konfliktus megoldására, Merkel az mondta, „ez a kérdés jelenleg nem merül fel”. Az interjúban nem zárta ki, hogy Putyin a háború elindításával megvárhatta az ő távozását hivatalából, de hozzátette, hogy azért ez nem ennyire egyszerű, mint mondta, „a távozásom is hozzájárulhatott ehhez, ahogyan például a franciaországi választások, az afganisztáni csapatkivonás, vagy éppen a minszki megállapodás végrehajtásának elakadása is”.
Angela Merkel volt német kancellár kormányváltás utáni első interjújában nem volt nyoma sem önkritikának, az Oroszországgal kapcsolatos irányvonalának tévedhetetlenségéről tett kijelentése és a Putyin diktátorral szembeni túlzottan elnéző magatartása különös – jelentette ki Andrij Melnik berlini ukrán nagykövet szerdán egy lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Melnik a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Merkel megvédte Oroszországgal kapcsolatos politikai irányvonalát a kemény kritikáktól, amelyej az elmúlt hónapokban hangoztak vele szemben.
Az ukrán nagykövet elsősorban Merkelnek azt a kijelentését bírálta, hogy nem látja szükségét annak, hogy kijelentse, miszerint az rossz volt, és ezért nem fog bocsánatot kérni. „Hogyan történhetett meg, hogy Oroszország a legvéresebb háborút tudta elindítani Európában 1945 óta, miközben Németország Oroszország-politikája „olyan kiemelkedő” volt az elmúlt évtizedekben” – tette fel a kérdést. „Putyint szinte körbeudvarolták, Berlin pedig mindig is a Kreml vezetőjét támogatta. Merkel mostani kijelentései ezért nagyon szomorúak” – háborgott Andrij Melnik, megjegyezve, hogy Oroszország politikájának őszinte, átfogó újraértékelése nélkül Németország nem tud megfelelő következtetéseket levonni a Moszkvával való jövőbeli kapcsolatait illetően és megállítani az agresszióját.
Hallo Bundeswehrverband, militärische Hilfe für die angegriffene Ukraine als “Kannibalisierung der ??Truppe” zu bezeichnen? Was für abscheuliche Begriffe sind das? Sie sollten aus diesem Delirium erwachen. Mannomannhttps://t.co/kSB2RMUBHZpic.twitter.com/A8GXrxP0sv
Moin Herr @Bundeskanzler aus Kyjiw. Schön, dass Sie Putin aufriefen: “Beende diesen Krieg”??Aber das sind nur Worte. Russland versteht nur Stärke. Stellen Sie Putin ein Ultimatum. Mit schmerzhaften Folgen. Um den Energie-Genozid gegen die Ukrainer zu stoppen. Tun Sie das. Bitte pic.twitter.com/yRXdgOAjBb
