Megalakult az új szerb parlament kedden Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit csak később választják meg.
Az alakuló ülés az ellenzék heves tiltakozása közben nyílt meg. A kormányzat bírálói szerint választási csalás történt, és nem törvényes úton jutottak képviselői helyhez a korábbi kormánykoalíció pártjainak tagjai.
Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 129 jutott a legnagyobb szerb pártnak, a Szerb Haladó Pártnak (SNS). Ez kilenccel több, mint az előző megbízatási időszakban volt, és ezzel a párt megszerezte az abszolút többséget.
A december 17-i előrehozott parlamenti választáson a második helyen a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája végzett, amelynek így 65 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 18 mandátummal.
A parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció (13 mandátum), valamint a civilekből álló, A nép egy hangja nevet viselő lista (13 mandátum).
A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a törvényhozásba. A bosnyák kisebbség két pártjának kettő-kettő, az orosz, valamint az albán kisebbségnek pedig egy-egy képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hat politikusa ülhet be a parlamenti patkóba. A legnagyobb délvidéki magyar párt az előző választáson öt mandátumot szerzett.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője az alakuló ülést követően az MTI-nek azt mondta, nehéz munka vár a parlamentre, ha az ellenzék a mostanihoz hasonló módon fogja a következő időszakban is akadályozni a munkát. Reményének adott hangot, hogy ez nem így lesz, és az ellenzék is konstruktívan vesz részt a parlament munkájában a jövőben.
„Mi arra készülünk, hogy minden egyes, magyar szempontból fontos ügyet a parlament érdeklődésének a középpontjába helyezzünk, ahogy ez történt az elmúlt mandátumok során is” – húzta alá.
Hozzátette: „Nekünk az a feladatunk, hogy a migránsveszélyről, a biztonság kérdéséről, a kisebbségi jogok megvalósításáról, a gazdasági kérdésekről, a mezőgazdaságról, a termelők nyugdíjbiztosítási járulékának a kérdéseiről, és minden más olyan témáról beszéljünk és javaslataink legyenek, amelyek magyar szempontból és vajdasági szempontból érdeklődésre tartanak számot, amelyeknek a megoldását az emberek elvárják tőlünk”.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely pártok kerülnek be a kormányba, a koalíciós tárgyalások csak az alakuló ülést követően kezdődnek meg, de az előzetes bejelentések szerint a kormánykoalícióba ezúttal is bekerül a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt, amely 2012 óta közösen vezeti az országot a Szerb Haladó Párttal.
A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia.
Borut Pahor szlovén államfő május 11-re hívta össze a parlament alakuló ülését, miután jogerőre emelkedett az április 24-ei parlamenti választás eredménye – közölte a szlovén sajtó vasárnap.
A szlovén választási bizottság (DVK) megerősítette, hogy Robert Golob újonnan alakított ellenzéki baloldali Szabadság Mozgalom nevű pártja nyerte meg a választást.
A DVK által száz százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint a Szabadság Mozgalomnak 41 mandátuma lesz az új összetételű, 90 fős nemzetgyűlésben. A Janez Jansa eddigi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 27 mandátummal a második, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik, a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik, a Baloldal (Levica) pedig 5 mandátummal az ötödik helyen végzett.
Egy-egy mandátum a magyar és az olasz nemzeti kisebbségnek jár.
A parlamenti többséghez 46 mandátumra van szükség. Golobnak az SD-vel és a Baloldallal 53 képviselője lesz a parlamentben.
A leendő balközép koalíciós kormány miniszterelnök-jelöltje a koalíciós tárgyalások pénteki, második fordulója után elmondta: a tárgyalások zökkenőmentesen folynak, és szerdán már biztosat tudnak mondani a miniszterjelöltekről és a tárcák számáról.
Pahor vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az alakuló ülést követően hét napon belül ki kell nevezniük a pártoknak a frakcióvezetőket. Amennyiben ez megtörténik, összehívja az első hivatalos konzultációs tárgyalásokat.
„Ha a konzultációkon meggyőző támogatást sikerül nyernie egy miniszterelnök-jelöltnek – itt nem számítok meglepetésekre –, úgy gondolom, még aznap aláírom a jelölését, és elküldöm az parlamentnek” – mondta, hozzátéve: ezzel megteremti a feltételét annak, hogy a lehető leghamarabb kinevezhessék a miniszterelnököt és az új kormányt.
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hétfőn, ezzel megalakult az új magyar parlament és a 2018-ban alakult kormány megbízatása megszűnt.
A Himnuszt éneklik az Országgyûlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor
A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
A Fidesz–KDNP képviselői az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.
A Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak.
A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték a Facebook-oldalukon, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nem csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja ökumenikus istentiszteleten vett részt az alakuló ülés előtt.
Hadházy Ákos – aki függetlenként dolgozik a parlamentben – nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja.
Az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 86 éves fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. A parlament 196 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.
A parlamentnek 199 képviselő a tagja, közülük egy nemzetiségi képviselő, a Ház munkájában 11 nemzetiségi szószóló is részt vesz.
Az elnöki pulpitus jobb oldalán az európai parlamenti képviselők mellett a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP politikusai foglalnak helyet, mellettük az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik és a Mi Hazánk képviselői ülnek, a nemzetiségi szószólók a kormánypárti széksorok mögött kaptak helyett.
Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Negyedik alkalommal is eredmény nélkül rekesztették be a Tiszaújlaki kistérség alakuló ülését december 16-án. A kialakult helyzetről Dobsa István, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-es képviselő adott magyarázatot a Kárpátalja.ma újságírójának.
A kistérség 26 képviselői székéből a KMKSZ – 12, a Ridne Zakarpattya – 7, a Nép Szolgája – 4, az UMDSZ – 3 képviselőt delegálhatott.
– A KMKSZ együttműködési megállapodást kötött a Nép Szolgája képviselőivel, így ők alkotják az abszolút többséget a kistérségben. Ezt a többséget azonban a magát függetlennek valló polgármester nem hajlandó figyelembe venni, és az ellenzékbe került pártok próbálják átvenni az abszolút hatalmat – mondta a politikus.
A kulturális szövetség határozott véleménye, hogy a többségi akaratnak tükröződnie kell a tisztségekben, s a kistérség vezetőinek figyelembe kell venniük a választók akaratát. A többségük a KMKSZ-nek szavazott bizalmat. A lakosok hatékony érdekképviseletéhez viszont tisztségekre van szükség. A plenáris ülésszakok előtt kapják kézhez a képviselőink a napirendi pontokat, amiből kiderül, hogy minden jelentős tisztséget a Ridne Zakarpattya és az UMDSZ jelöltjei töltenének be úgy, hogy velünk erről nem egyeztetett senki – hangsúlyozta a képviselő.
Dobsa Istvántól megtudtuk: a feleknek kedden, december 15-én sikerült először mind a 4 párt képviseletével tárgyalóasztalhoz ülniük. A KMKSZ kompromisszumos megoldásként elfogadta, hogy a tanács titkára a Ridne Zakarpattya egyik képviselője legyen, aminek fejében pártjuknak az első alpolgármesteri tisztséget kérték. Ettől a polgármester határozottan elzárkózott, ragaszkodott saját jelöltjéhez, aki szintén a Ridne Zakarpattya képviselője, így eredmény nélkül zárult a megbeszélés.
Nagyon fontosnak tartanám elmondani, hogy a képviselők nem a térség blokkolásában érdekeltek, de a többséget alkotó politikai erőként nem szavazhatnak saját maguk ellen, átjátszva így a hatalmat a kisebbségben lévő ellenzéknek. Ez nem lenne etikus a választópolgárokkal szemben, akik ránk, a KMKSZ-re szavaztak. Azt sem mondhatjuk, hogy nincs meg bennünk a kompromisszumkészség, hiszen hajlandóak voltunk támogatni a kisebbségben lévő ellenzék tanácstitkári jelöltjét, ami a polgármesteri tisztség után a legfajsúlyosabb pozíció a tanácsban. Mi ezért cserébe az alpolgármesteri tisztségre tartottunk igényt. Ezt a polgármester és a kisebbségben lévő ellenzék nem fogadta el, amit sajnálatosnak tartunk. Kicsinyes hatalmi harcnak tűnik nekem ez, a kisebbségben lévő képviselők szeretnék ráerőltetni az akaratukat az egész kistérségre kompromisszumok nélkül, teljesen erőből politizálva. Hangulatkeltés zajlik, a közvéleményt megpróbálják a KMKSZ és koalíciós partnere ellen hangolni, de a hibát nem a többségi képviselőkben kell keresni, akik szavát egyszerűen nem akarják meghallani. Mi csak a demokratikus jogainkkal élünk. Ki is akkor a térség kerékkötője? Nagyon sajnálom, hogy idáig fajultak a dolgok.
Holnapra, december 17-re tűzte ki a következő tanácsülést a kistérség polgármestere, amit a magyar párt képviselői elhamarkodottnak tartanak, ugyanis nincs idő, sem – az ellenzék oldaláról – hajlandóság érdemi egyeztetésre, holott a feleknek „meg kell hallaniuk a többség, valamint a választópolgárok akaratát a problémák megoldásához és az érdemi munka megkezdéséhez” – zárta gondolatait a képviselő.
