Bedugultak a német pénzcsapok, kérdésessé vált, hogy miből támogatnák Ukrajnát

Trükkös módon költötte a közpénzt a német kormány, de alkotmányt sértett vele, most azonban rácsapott az alkotmánybíróság a kabinet kezére, s bezárta a pénzcsapot. Mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország kifogy a pénzből, erősen kérdésessé válik, hogy miből támogatná majd Ukrajnát, és ezt hogyan tálalná az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól – elsősorban a németektől.

Súlyos döntést hozott a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság: alkotmányellenesnek ítélt és megsemmisített egy tavalyi költségvetés-módosítást, ezzel bezárta a kiskaput a kormánykoalíció, azon belül is a végtelen költekezést pártoló Zöldek pénzszórása előtt.

A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent.

 Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.

A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.

Igen ám, de ezt a pénzt aztán nem a Covid-segélyekre ment el: 2022-ben az új, Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány úgy döntött, hogy a válság elmúltával a pénzt inkább betenné a klíma- és átalakulási alapba, s ezt meg is szavazta a Bundestag.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai nehezményezték, hogy ezzel a kormány megkerülte az adósságféket. A hitelt egy válságos évben a válság leküzdésére vették fel az adósságfék kivételeire hivatkozva, majd az eredetitől teljesen eltérő célokra használták fel egy nem válságos évben, amikor az adósságfék alól már nem volt kivétel. Ezért beadvánnyal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely most úgy határozott, szép próbálkozás, de ez az adósságfék alkotmánysértő megkerülése, nem lehet csak úgy szórni mindenfelé a válságkezelésre szánt közpénzt.

Úgy tűnik, a kormánypártok sejthették, hogy tilosban járnak – legalábbis erre utal Katja Mast, a legnagyobb kormánypárt, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti ügyvivőjének reakciója, aki szerint készültek erre a forgatókönyvre, így ez nem fogja borítani a következő évi költségvetés elfogadásának folyamatát.

Ennyire azért nem ígérkezik egyszerűnek a helyzet.

Bár a 60 milliárd euró valószínűleg még nem fogyott el teljesen, a következő évi költségvetést azonban már enélkül a pénz nélkül kell megtervezni. Ennél pedig még fontosabb a precedens: Németország a továbbiakban nem teremthet magának pénzügyi mozgásteret úgy, hogy az alkotmányos adósságféket megkerülve mindenféle alapokat hoz létre, majd megváltoztatja azok felhasználásának célját.

Ez kihathat a német bel- és külpolitikára egyaránt. A Németországot kormányzó koalícióban súlyos ellentét feszül a Németország hitelképessége és gazdasági stabilitása érdekében az adósságfékhez ragaszkodó Szabad Demokrata Párt (FDP) és a hatalmas klímaköltekezést pártoló Zöldek között. Előbbi párt elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszterként őrzi a kassza kulcsát; a gazdasági minisztérium ugyanakkor az alkancellár, Robert Habeck kezében van. Az, hogy az adósságféket formailag betartották, de tartalmilag megkerülték, jó kompromisszum volt kettejük között – de ilyet többet nem csinálhatnak, új megegyezést kell találniuk.

S magától értetődik, hogy mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország kifogy a pénzből, erősen kérdésessé válik, hogy miből támogatná majd Ukrajnát, és hogyan tálalná a német kormány az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól, vagyis elsősorban a németektől – olvasható a Mandineren.

(hirado.hu)