Elfogadta a vitatott észak-írországi amnesztiatörvényt a brit parlament

Elfogadta a brit parlament szerdán végső olvasatban a vitatott észak-írországi amnesztiatörvényt, amely kegyelmet biztosít az évtizedeken át tartó észak-írországi atrocitásokban érintett katonák és fegyveresek számára azzal a feltétellel, hogy maradéktalanul együttműködnek egy újonnan felállított vizsgálóbizottsággal.

Az áldozatok hozzátartozói, emberi jogi szervezetek és Írország főbb politikai pártjai – az ír nacionalisták csakúgy, mint a brit unionisták – elítélték a jogszabályt, mert szerintük nem szolgáltat igazságot. Az ír kormány jogi lépést fontolgat az ügyben.

„Nem adhatunk kegyelmet gyilkosoknak. Ez nem igazságos” – jelentette ki Eugene Reavey, akinek három bátyját ölték meg 1976-ban britpárti fegyveresek, akiket sosem vontak felelősségre.

Az egységes Írországért harcoló ír nacionalisták, az unionisták, a britekhez hű félkatonai szervezet és a brit katonák közötti konfliktus három évtizede alatt mintegy 3600 ember halt meg. A viszályt 1998-ban zárták le a nagypénteki megállapodás néven ismertté vált békeszerződéssel.

Nagy-Britannia azzal érvel, hogy az ötvenöt évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatos eljárások során egyre kevesebb embert sikerülne elítélni, és az igazságszolgáltatásnak új lapot kellene kezdenie a konfliktus után.

A törvény alapján egy új Megbékélési és Információgyűjtési Független Bizottságot hoznak létre, amely mindenki számára mentelmi jogot biztosít, aki együttműködik a nyomozás során. A parlament alsóháza szerdán megszavazta a Lordok Háza javasolta módosítások elvetését, így a törvénytervezet már csak a király formális jóváhagyására vár, hogy hatályba lépjen.

Írország közölte, hogy jogi eljárást fontolgat a törvény ellen, mert véleménye szerint az sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A brit kormány szerint a jogszabály összhangban van az egyezménnyel.

Hilary Benn, az ellenzéki Munkáspárt északír szóvivője a parlamenti vitában közölte, hogy ha pártja kormányra kerül, visszavonják a törvényt.

Forrás