Ukrajna nem köteles reagálni a Velencei Bizottság ajánlásaira a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban – Sztefanisina

Ukrajnában minden nemzeti kisebbség jogai teljes mértékben biztosítottak, de az országban nincs szervezett orosz nemzeti kisebbség, ezért Ukrajna nem köteles reagálni a Velencei Bizottság nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényével kapcsolatos ajánlásaira – jelentette ki hétfőn Olha Sztefanisina, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott nagyinterjújában.

Felvezetésként a kiadvány emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság a közelmúltban tette közzé a következtetéseit Ukrajna nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényével kapcsolatban. Ukrajnának a testület elsősorban azt javasolta, hogy az Oroszország ellen vívott háború befejezése után újítsa meg az orosz nyelv „kiváltságos státuszát”. Emellett azt is megjegyezte, hogy az orosz nyelv állítólag nagyobb védelemre szorul, mint a román, magyar vagy lengyel.

Sztefanisina elmondta, hogy a Velencei Bizottság következtetése ajánlásokat tartalmaznak. Vagyis ezekre Ukrajna nem köteles reagálni vagy lépéseket velük kapcsolatban – tette hozzá. Egyúttal úgy vélte, Ukrajna az ilyen következtetéseket a Velencei Bizottság nagy tekintélyvesztésének tekinti. Megjegyezte, hogy az ukrán fél számos alkalommal tartott telefonos konzultációt ebben a kérdésben a Velencei Bizottság szakértőivel.

Ukrajna számos fenntartásának adott hangot, és elmagyarázta az összefüggéseket. A Velencei Bizottság következtetéseiben azonban végül megjelent egy ilyen ajánlás. Sztefanisina jelezte, hogy Ukrajna bizonyos jogi árnyalatok tekintetében nem tartja lehetségesnek ilyen vitát. Szerinte ugyanis minden nemzeti kisebbség jogai teljes mértékben biztosítottak az országban.

A miniszterelnök-helyettes emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs szervezett orosz nemzeti kisebbség, ellentétben például a románnal. „És az Orosz Föderáció, és nem csak Ukrajnával összefüggésben, soha nem védte az orosz kisebbségek jogait. Mindig is „orosz nyelvű lakosságról” beszéltek, amelyet „védeni kell”. És valójában a Velencei Bizottság ugyanebből az orosz narratívából indult ki” – mutatott rá.

Sztefanisina megjegyezte, hogy Velencei Bizottság ilyen ajánlásai – kellemetlen történet. Mert van egy bizonyos mozzanat, hogy az Alkotmány előírja az orosz és más nyelvek szabad fejlődésének biztosítását. „A mi Alkotmányunkat 1996-ban fogadták el ezzel a szöveggel, amikor még memorandumok, szerződések és a Független Államok Közössége (FÁK) is létezett, hat évvel a Szovjetunió összeomlása után, ahol az orosz volt az államnyelv (valójában a Szovjetunió népeinek érintkezési nyelve – vb.). Ez a valóság, a háború körülményei között nem változtathatjuk meg az Alkotmányt és így tovább. Mindezt elmagyaráztuk. Nyilvánvalóan ezt az összefüggést figyelembe kellett volna venni” – hangsúlyozta.

A Velencei Bizottság 2023. június 13-án tette közzé a következtetéseit a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényről, amelyekben számos törvényi rendelkezés felülvizsgálatát javasolta. Különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára és a könyvkiadásra, a nemzeti kisebbségek nyelvén való rendezvények lebonyolításának jogára, azok ukrán fordításának kötelezettsége nélkül stb.

(vb/rbc.ua)