A Kahovkai Vízerőmű gátjának június 6-i felrobbantása okozta katasztrófa mértéke az elkövetkezendő napokban derül ki. Az azonban már most egyértelmű, hogy sok ezer emberre nézve messzemenő következményekkel jár – közölte Martin Griffiths, a szervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, tájékoztatott az Espresso.
„Az ENSZ és a humanitárius szervezetek sürgősségi intézkedéseket hoznak, hogy több mint 16 000 áldozatnak nyújtsanak segítséget: a lakosság ivóvízellátásáról, anyagi és pszichoszociális támogatásról van szó. Áramfejlesztők, vízszűrő berendezések és vízszállító járművek érkeznek az érintett területekre” – jegyezte meg Griffiths.
Hozzátette: már legalább 40 települést elöntött a víz, de az érintett falvak, városok száma növekedni fog. Súlyos következmények várhatók az oroszok által elfoglalt területeken is, de az Oroszországi Föderáció nem biztosít hozzáférést humanitárius missziók számára.
Az ENSZ főtitkár-helyettese emlékeztetett arra, hogy a lerombolt gát kulcsszerepet játszott Herszon régió déli részén és a Krím félszigeten lévő mezőgazdasági területek vízellátásában.
„A hosszan tartó árvíz megakadályozza a mezőgazdasági tevékenység folyamatát, kárt okoz az állatállományban és a halászatban, és messzemenő, hosszú távú következményekkel jár. Ez komoly csapás az élelmiszer-termelési szektorra” – tette hozzá Griffiths.
Elmondása szerint a gát lerombolása negatívan befolyásolhatja az áramtermelést, és a tározó vízszintjének bármilyen ellenőrizetlen csökkenése negatívan befolyásolhatja a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságát. Aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy a víz aknákat és más robbanószerkezetet sodor magával.