Egyes NATO-tagországok katonákat küldhetnek Ukrajnába, ha Kijev nem kap valódi biztonsági garanciákat a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára a The Guardian című brit lapnak adott interjújában, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rasmussen elmondta, hogy munkalátogatást tett Európában és az USA-ban, hogy tájékozódjon az országok hangulatáról a NATO-csúcs előtt. Szerinte, ha a NATO nem tud egyértelmű lehetőségeket biztosítani Ukrajnának a szövetséghez való csatlakozásra, egyes országok „egyénileg intézkedhetnek”.
„Tudjuk, hogy Lengyelország aktívan részt vesz konkrét segítségnyújtásban Ukrajnának. Nem zárnám ki annak a lehetőségét sem, hogy Lengyelország nemzeti alapon még erőteljesebben lép fel ebben az összefüggésben, és a balti országok követni fogják, esetleg csapatok állomásoztatásának lehetőségét is (ukrán) területen” – hangsúlyozta a volt NATO-főtitkár. Mint hozzátette, Ukrajna katonai segélykérő felhívása teljesen törvényes lenne. Kiemelte azt is, hogy a biztonsági garanciákat írásban, lehetőleg a csúcstalálkozó előtt kell megadni.
„A biztonsági garanciáknak magukban kell foglalniuk a hírszerzési információk megosztását, az Ukrajnával történő közös kiképzést, a megnövelt lőszergyártást, a NATO-val való kompatibilitást, valamint az Oroszországot a további támadásoktól elrettentő fegyverek biztosítását” – mutatott rá Rasmussen.
A szövetség korábbi főtitkára kijelentette, hogy egyes NATO-tagországok szorgalmazhatják biztonsági garanciák nyújtását Ukrajnának, hogy elkerüljék tagságának kérdését a jövőben. „Nem tartom lehetségesnek. Azt hiszem, a NATO-csatlakozás kérdése a vilniusi csúcson felvetődik. Több kelet-európai vezetővel is beszéltem, és van egy csoport kelet-közép-európai szövetséges, akik legalább egyértelmű utat akarnak Ukrajna számára a NATO-tagság felé” – hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen.
(vb/rbc.ua)