EU-Közép-Ázsia-csúcstalálkozót rendeztek Kirgizisztánban

Az Európai Unió „őszinte partneri viszonyt” tud felajánlani Közép-Ázsiának – jelentette ki a Kirgizisztánban rendezett második EU-Közép-Ázsia-csúcstalálkozó szünetében az AFP francia hírügynökségnek Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

„Őszinte partneri viszonyt tudunk felajánlani az öt volt szovjet köztársaságnak, és bizalmat építő tisztelettudó partner lehetünk” – mondta Charles Michel.

A Csolpon-Ata kirgiz városban tartott csúcstalálkozón a kazah, a kirgiz, az üzbég és tádzsik elnök, valamint egy türkmén küldöttség vett részt.

Charles Michel felvetette a klímatechnológiák, az energetikai kérdések, a biztonság, a szállítás és a turizmus területén megvalósítandó együttműködés lehetőségét.

A csúcstalálkozót – amely a második ilyen jellegű diplomáciai esemény a Kazahsztánban tartott első tanácskozás után – mindössze néhány héttel azután rendezték, hogy az öt közép-ázsiai köztársaság vezetője találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Peking igyekszik megerősíteni a befolyását a hagyományosan orosz érdekszférához tartozó térségben.

Előzőleg pénteken Szadir Dzsaparov kirgiz elnök szorgalmazta a plenáris ülésen, hogy az országok között meglévő különbségek ellenére változtassák Közép-Ázsiát egységes földrajzi-gazdasági térséggé az együttműködés különböző formáinak megkönnyítése érdekében.

Az elképzelést támogatta Savkat Mirzijojev üzbég elnök is, aki elégedettségét fejezte ki a szállítási útvonalak fejlesztése terén elért sikerek kapcsán, Emomali Rahmon tádzsik elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy Tádzsikisztánnak részesülnie kell az Európai Unió által biztosított preferenciális vámtarifa rendszerből.

Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök, akinek az országa az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere a térségben, kijelentette, hogy növelni kívánja az Oroszországot elkerülő Kaszpi-tengeri vezetéken Európába irányuló kőolajszállításokat.

A harmadik EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozót a tervek szerint jövőre Üzbegisztánban tartják.

Az Ukrajna elleni orosz támadás lökést adott az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatoknak, lehetővé téve a közép-ázsiai vezetők számára, hogy különböző partneri viszonyokat építsenek ki, egyebek mellett Törökországggal vagy Iránnal.

A 2014 és 2020 között folyósított 1,1 milliárd eurós támogatással az EU az első számú adományozó a térségben, egyszersmind a legnagyobb befektető partner is 42 százalékos részesedéssel, messze megelőzve az Egyesült Államokat (14,2 százalék), Oroszországot (6 százalék) és Kínát (3,7 százalék).

Annak ellenére, hogy a térség államai nyilatkozataik szerint „többvektorú külpolitikát” szándékoznak folytatni, gazdaságilag továbbra is szorosan függenek a hagyományos regionális hatalomtól, Oroszországtól a máig erős katonai szövetségek, gazdasági és kulturális kapcsolatok révén.

(MTI)