A Legfelső Tanács megvitatta a Krím felszabadítása utáni elsődleges lépések stratégiáját, amely az államigazgatási szervek munkájának visszaállításából, a nemzetközi bűncselekményekért való felelősségre vonásából áll – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács sajtószolgálatára hivatkozva.
Amint Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács első elnökhelyettese közölte, a kormány már fontos lépéseket tett, elfogadta az őshonos népekről és a nemzeti közösségekről szóló jogszabályt, amely szintén része a megszállás felszámolására és a reintegrációra irányuló stratégiának a Krím félszigeten.
Tamila Taseva, Ukrajna elnökének állandó megbízottja a Krím Köztársaságban, ismertette az ukrán hatóságok által előkészített prioritási lépéseket a félsziget felszabadítása után. Elmondása szerint a munkacsoport a következő területekre összpontosított: a közigazgatási szervek munkájának és a humánerőforrásnak a helyreállítása; büntetőeljárás kezdeményezése nemzetközi és nemzetbiztonság elleni bűncselekmények miatti felelősségre vonás érdekében; az amnesztia és az átvilágítás kérdései; a megszálló bíróságok iratainak és határozatainak átvizsgálásával kapcsolatos kérdések; tulajdonjogi és humánpolitikai kérdések; az oktatási és kulturális szféra demilitarizálása.
Mint Szerhij Ionusasz, parlament rendészeti bizottságának vezetője kifejtette, munkacsoportot hoztak létre, amely a nemzetbiztonság alapjaihoz vagy az együttműködési tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények elkövetéséért való felelősség kérdésével foglalkozik. „Ki kell dolgoznunk bizonyos változtatásokat, amelyek elsősorban nem az amnesztiaeljárásra vonatkoznak, amelyet jogszabályaink szerint a Legfelső Tanács általi elfogadása után automatikusan alkalmazunk. De gondolkodunk a büntetőjogi felelősség alóli mentességen is, mert ez előfordul bírósági eljárásokban, és kisebb bűncselekményekre vonatkozik” – tette hozzá.
Ruszlan Horbenko, az emberi jogi, Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek felszabadításával és reintegrációjával foglalkozó bizottság alelnöke a Krím autonóm státuszának kérdéséről, a tisztviselők javadalmazásáról, az átmeneti időszak feltételeiről, az oktatási folyamat és a jogszabályok bizonyos változtatásairól beszélt, amelyek az élet ukrán törvények szerinti helyreállításához szükségesek a megszállt területen.
Jevhenyija Kravcsuk, a humán- és információpolitikai bizottság helyettes vezetője bejelentette, hogy az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében határozatot készítenek elő a kulturális identitás megsemmisítéséről, és készen állnak arra, hogy minden krími példát belefoglaljanak ebbe a dokumentumba. „Meg kell mutatnunk, mi történik ott 2014 óta. Mert most a hangsúly a 2022-ben kezdődött eseményeken van” – magyarázta.
(vb/rbc.ua)