Ahogy a The New York Times írja, az ukrajnai háború hatására a NATO a megtorlásos elrettentés politikájáról az elrettentés politikája felé halad a határok védelme terén.
A hírt a HB közölte.
Korábban azt hitték, hogy egy orosz invázió esetén a NATO-tagállamok addig próbálnak kitartani, amíg a szövetséges erők segítségükre nem jönnek, és vissza nem szorítják a betolakodókat. De az elfoglalt ukrán településeken, különösen Bucsában, Irpinyben és Mariupolban történt orosz atrocitások után Lengyelország és a balti államok „nem akarják kockáztatni az orosz megszállás rövid időszakát sem” – írja a NYT.
Az elrettentés a csapatok számának növelését jelenti az oroszországi határ mentén, az Egyesült Államok és a szövetségesek katonai terveinek nagyobb integrációját, a védelmi kiadások növelését és a szövetségesekkel szembeni konkrét követeléseket. Az észak-atlanti szövetség nemcsak növelni akarja harci képességét, hanem „láthatóbbá kívánja azt tenni Oroszország számára”, ami az elrettentés kulcseleme – írja a kiadvány.