Franciaországban káoszt hozott a nyugdíjreform, a spanyol miniszterelnök alkuszik

Spanyolországban van Európa egyik leggyorsabban öregedő népessége, és a társadalmat régóta kiugróan magas, mintegy 30 százalékos ifjúsági munkanélküliség sújtja. 

A zavargásokba torkolló csütörtöki demonstrációk után pénteken ismét utcára vonultak a tüntetők Franciaországban, a centrista és baloldali képviselők, illetve a szélsőjobboldal külön-külön bizalmatlansági indítványt adtak be a kormány ellen, a szakszervezetek pedig sztrájkakciókat hirdettek vagy hosszabbítottak meg. Forrong az ország, miután csütörtökön a képviselőház megkerülésével léptették érvénybe a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt, ami 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt.

A reform Emmanuel Macron francia elnök kampányígérete volt, ám terve népszerűtlennek bizonyult emiatt nyúlt drasztikus eszközökhöz annak elfogadtatására. Szemben a centrista francia kormánnyal, a baloldali spanyol kabinet egyeztetett az érdekképviseletekkel a készülő nyugdíjreformról és el is nyerte a támogatásukat.

Spanyolország két legnagyobb szakszervezetének, az UGT-nek és a CC.OO.-nak a vezetői szerdán José Luis Escrivá társadalombiztosítási miniszterrel együtt álltak a nyilvánosság elé, áldásukat adva a tervre, amelyet történelmi jelentőségűnek neveztek.

Unai Sordo, a CC.OO. főtitkára szerint a reformnak döntő szerepe lesz abban, hogy hosszú távon biztosítani lehessen a spanyol nyugdíjasok megélhetését, akiknek száma 2048-ra a jelenlegi 10 millióról várhatóan 15 millióra nő. Pedro Sánchez kormánya – szöges ellentétben a francia megoldással – nem alapozhatott a korhatáremelésre, hiszen a spanyol munkavállalóknak már most is legalább 65 éves korukig kell dolgozniuk. A szakszervezetek által aláírt új megállapodás ehelyett – egy új, választható nyugdíjszámítási lehetőség bevezetése mellett – növelné a munkaadók magasabb jövedelműek után fizetendő társadalombiztosítási költségeit, ezzel hizlalva a tb-kasszát.

Spanyolországban van Európa egyik leggyorsabban öregedő népessége, és a társadalmat régóta kiugróan magas, mintegy 30 százalékos ifjúsági munkanélküliség sújtja. Ezért az Európai Unió a tb-rendszer reformját szabta egyik feltételül ahhoz, hogy Madrid továbbra is több milliárd eurót kapjon a pandémia utáni helyreállítási alapokból. A tárcavezető José Luis Escrivá a múlt héten nyerte el az EU jóváhagyását a reform megvalósításához. Az ország vezető üzleti csoportjai ugyanakkor bírálták ezt a megoldást, mondván, hogy a vállalati terhek növelése fékezni fogja az új munkahelyek létesítését.

A terv még ezután kerül a parlament elé. Elfogadása új lendületet adhat a Pedro Sánchez vezette koalíciónak a májusi helyi és regionális, valamint a decemberi országos választások előtt, miután a koalíció tagjai (a PSOE és a Podemos) tavaly összevesztek a szexuális együttléteet kimondott beleegyezéshez kötő törvény miatt, amelyet végül szeptemberben hagytak jóvá.

Mindeközben Franciaországban Ennabuel Macron a 2018-ban kezdődött sárgamellényes tüntetések óta nem látott társadalmi haraggal néz szembe.

Forrás