Tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére szólított fel Kína egy 12 pontos javaslatcsomagban, mellyel az orosz-ukrán konfliktus végére tenne pontot. Hogy a béketervezet mennyire megvalósítható, vagy hogy azt a kínai kormány mennyire gondolja őszintén, kétséges.
Oroszország hagyományos szövetségese a nyugati szankciók felfüggesztését is sürgeti, illetve a nukleáris létesítmények biztonságának növelését, a humanitárius folyosók felállítását a civilek mentésére, és a gabonaszállítmányok újraindítását, melyek hiánya globális élelmiszerár-robbanást váltott ki.
A tervezetben azt is írják:”minden ország szuverenitását meg kell vizsgálni, és egyetlen ország sem biztosíthatja saját védelmét egy másik ország kárára.
Jorge Toledo, az Európai Unió nagykövete Kínában „aggasztónak” nevezte, hogy Kína egyszer sem nevezte meg béketervében Oroszországot, mint agresszort.
Kína egészen idáig semlegesnek vallotta magát, és nem kritizálta Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját, míg a Nyugatot a provokációval és a konfliktus fenntartásával vádolta, mondván: fegyvereket biztosít Ukrajnának. Az orosz-kínai viszony erősségét a mostani állásfoglalásban sem felejtették el kiemelni – a két ország külpolitikája összhangban van, ha az Egyesült Államok lépéseit kell kritizálni. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai segítséget akar nyújtani az oroszoknak, ám ezt Peking bizonyítékok hiányára hivatkozva tagadja.
Egy Kínában szolgálatot teljesítő, rangidős ukrán hivatalnok szerint a dokumentum „jó jel” és a béke irányába mutat. Zsanna Lescsinszka Pekingben újságíróknak úgy nyilatkozott: országa örömmel fogadta Kína kísérletét arra, hogy „jobban bevonódjon globális szinten a háború befejezésére tett kísérletekbe”.
Arra a kérdésre, mennyire bízhat Ukrajna Kína semlegességében, azt válaszolta: „ha valóban semlegesek, akkor Kínának mindkét féllel tárgyalnia kell. Jelenleg úgy látjuk, hogy leginkább az oroszokkal tárgyalnak, Ukrajnával viszont nem.”