A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Kína egyre szorosabb kapcsolata nemcsak Ázsiára, hanem Európára is fenyegetést jelent − írta meg a The Guardian.
A tokiói Keio Egyetemen tartott beszédében a NATO vezetője hangsúlyozta az erősebb együttműködés és a több barát fontosságát a katonai szövetség számára az indo-csendes-óceáni térségben, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború megmutatta, „hogy a biztonsági kérdések egymással világszerte szorosan összefüggenek”.
Kína egyre nagyobb mértékben fektet be a nukleáris fegyverkezésbe, valamint nagy hatótávolságú rakétákba anélkül, hogy átláthatóságot biztosítana vagy érdemi párbeszédet folytatna az atomfegyverek ellenőrzéséről − mondta.
Stoltenberg elmondta, hogy az a tény, hogy Oroszország és Kína közeledik egymáshoz, valamint a jelentős kínai beruházások és az új, fejlett katonai képességek azt támasztják alá, hogy Kína fenyegetést jelent. Kihívást jelent a NATO-szövetségesek számára is. A biztonság nem regionális, hanem globális.
Kína egyre inkább együttműködik Oroszországgal, és mindkét ország „tekintélyelvű fordulatot” hajt végre a szabályokon alapuló, nyitott és demokratikus nemzetközi rend ellen − folytatta.
Emellett ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO nem tekinti Pekinget ellenfélnek, nem törekszik konfrontációra, és a szövetség továbbra is együttműködik Kínával azokon a területeken, ahol közösek az érdekei, például az éghajlatváltozás kérdésében.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking „regionális és globális békére és stabilitásra törekszik”, és bírálta a NATO-t, amiért Kínát fenyegetésnek tekinti, és katonai befolyását kiterjeszti Ázsiára.
(MTI)