Hisztérikus Ausztria-ellenes hangulat a schengeni vétó miatt

Nem csillapodnak az indulatok Romániában azok után, hogy az ország – Ausztria vétója nyomán – nem nyert felvételt a schengeni övezetbe. Politikai és üzleti körökben helyenként hisztérikus osztrákellenes hangulat alakult ki, ami átcsapott az állampolgárokra is. 

A bukaresti közméltóságok, a kormány és a parlamenti pártok éles hangnemben elítélték a bécsi kormányt a határellenőrzés megszűnését feltételező schengeni térség bővítésének megtorpedózásáért, a román külügyminisztérium tiltakozásként bekérette az osztrák nagykövetet, sőt konzultációra hazarendelte Románia bécsi diplomáciai kirendeltségének vezetőjét.

A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellenzéki párt utcára szólította híveit, és tüntetést szervezett Ausztria bukaresti nagykövetségénél, valamint az osztrák tulajdonban lévő OMV Petrom kőolajipari társaság töltőállomásainál. Marcel Ciolacu, a román parlament alsóházának szociáldemokrata elnöke kijelentette, hogy egyhamar nem utazik a közép-európai országba, számos más kormánypárti politikus, önkormányzati vezető ugyanakkor leszögezte, hogy nem veszi igénybe osztrák tőkéjű bank (Erste–BCR, Raiffeisen) szolgáltatását, és szerintük ugyanezt kellene cselekedniük az állami vállalatoknak, intézményeknek, önkormányzatoknak, de a polgároknak is.

A közösségi médiában máris terjednek olyan videók, amelyeken az Erste Bank ügyfelei ollóval szétvágják bankkártyájukat, míg a Raiffeisen Bank egyik kolozsvári fiókjának bejáratára ismeretlenek „Náci Bank” és „Nácik = Ausztria” feliratokat festettek fel a hétvégén, a rongálásért a rendőrség vizsgálatot indított. 

A dél-romániai Craiova városa élvonalbeli labdarúgóklubjának, az Universitateának a vezetősége bejelentette, nem rendezi többé Ausztriában a csapat szokásos éves edzőtáborát, nem tankolnak OMV-kútnál, és megszüntetik folyószámláikat a Raiffeisennél. Hasonló bojkottot jelentett be számos vállalkozás, üzletember is osztrák cégekkel szemben, és ugyanilyen lépésre szólították a többi román állampolgárt is.

„Ezentúl nem fog hiányozni Bécs, az osztrák síparadicsomok, megleszek az OMV, az Omniasig, Raiffeisen, Pfanner, Atomic, Fischer, Frey Wille, Julius Meinl, Humanic, Red Bull, Swarovski nélkül. Harminc évig jók voltunk arra, hogy fizessük a kamatot az osztrák bankoknak, hogy bagóért odaadjuk nekik a kőolajunkat, földgázunkat, erdőinket, ők pedig keresztbe tesznek nekünk” – posztolta közösségi oldalán Voicu Vuscan erdélyi nagyvállalkozó, az ország egyik legnagyobb húsfeldolgozójának, az amerikai tulajdonú Elit társaságnak a menedzsere. 

A tiltakozás ugyanakkor átcsapott a művészetbe is, a Temesvári Szépművészeti Múzeum úgy döntött: eláll egy 2024-re osztrák partnerekkel tervezett nagyszabású kiállítás megrendezésétől.

„Ausztria ugyanolyan birodalmi gőggel viszonyul hozzánk, mint egy évszázaddal ezelőtt, hatalmas igazságtalanságot követett el Romániával szemben. Semmibe fogjuk venni ennek az országnak az érdekeit, rengeteg választási lehetőségünk van tankolni, számlát vezetni, sízni” – méltatlankodott Emil Boc, Kolozsvár liberális polgármestere. 

Az Erste és a Raiffeisen romániai leánya egyaránt közleményben fejezte ki sajnálkozását Románia schengeni integrációjának meghiúsulása miatt, és a két pénzintézet ama véleményének adtak hangot, hogy az EU polgárait egyformán megilletik az uniós jogok, beleértve a schengeni tagságot.

Mindazonáltal gazdasági elemzők nem tartják jó ötletnek az osztrák tőkéjű társaságokkal való kapcsolatok megszakítását, hiszen ez romániai alkalmazottak ezreinek a megélhetését teszi kockára. Csak a két nagy osztrák tulajdonú bank mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztat Romániában, a Raiffeisen évente 30 millió eurót folyósít az államkasszába adók és illetékek formájában, ugyanakkor az idei év első kilenc hónapjában 920 millió lej (1 lej 8,98 hrivnya) profitot jelentett, az Erste–BCR 1,5 milliárd lejt, ami után nyereségadót fizetnek. Nem beszélve a 7800 dolgozónak munkát adó OMV Petrom kőolajipari társaság 9 milliárd lejes első kilenc havi profitjáról. A vállalat esetében sokan felvetették az újraállamosítás szükségességét, ennek érdekében az egyik bukaresti hírtelevízió, a Realitatea Plus petíciót is indított.

Nem állhatsz bosszút egy állam kormányának politikai döntéséért magáncégeken vagy osztrák állampolgárokon. Az ilyen lépések hamar ellenünk fordulhatnak, és mi látnánk a kárát. Mi kevésbé számítunk Ausztriának vagy Hollandiának, ezek az országok ellenben nagyban hozzájárulnak Románia gyarapodásához, a nemzetgazdaság nagyban függ a külföldi tőkétől – kommentálta a hazájában elharapózott osztrákellenes hangulatot Cristian Paun gazdasági szakértő, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora.

Florin Spataru, Románia gazdasági minisztere ugyancsak sajnálatát fejezte ki az integráció elhalasztása miatt, mivel közlése szerint az ország évente 10 milliárd eurós veszteséget szenved amiatt, hogy nem tagja a határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek.

(vg.hu)