Az Örményország és Azerbajdzsán közötti harcokban csaknem száz katona vesztette életét hétfő este – állítják örmény források. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök azt mondta, hogy 49 katonája halt meg az éjszakai összecsapásokban. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium 50 elesett katonáról számolt be – írta meg a BBC.
A szomszédos országok az elmúlt három évtizedben két háborút vívtak egymással, és számos kisebb összecsapás is volt.
Örményország először azt közölte, hogy a harcok nem értek véget teljesen, csupán lecsendesedtek. Ezután Azerbajdzsán nyilatkozta, hogy az örmény provokáció miatt indított támadást. A vita középpontjában továbbra is Hegyi-Karabah áll. A nemzetközileg elismert határok szerint a terület Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban a térséget örmények lakják. A probléma nem pusztán politikai, hanem vallási eredetű is, mivel az örmények keresztények, az azeriek pedig többnyire muszlimok.
A két ország 1991-ig a Szovjetunió része volt. Az 1980-as és 1990-es években teljes körű háború dúlt a felek között, majd 2020-ban egy hathetes harc alakult ki. A konfliktus tehát évtizedekre nyúlik vissza.
A felek egymásra mutogatnak
A legfrissebb összecsapások esetében nehéz megmondani, hogy ki kezdte az agressziót. Örményország azt állítja, hogy szomszédja több határ menti települést lebombázott, és erre a provokációra reagált. Ezzel szemben azerbajdzsáni illetékesek arról beszéltek, hogy támadás érte az azeri infrastruktúrát, és bizonyítékot találtak arra, hogy Örményország már hónapok óta egy nagyszabású katonai provokációt készít elő.
Még hétfő este Moszkva közbeavatkozott, és tűzszüneti tárgyalásokat kért a két országtól. Az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan viszont azt állítja, hogy Moszkva közbenjárására a harcok intenzitása ugyan csökkent, de nem maradt abba – írja a Reuters.
Az azerbajdzsáni támadások egy-két fronton még mindig folytatódnak – mondta Pasinjan.
Kedden este azeri tisztviselők közölték, hogy több katonájuk is meghalt az örmény provokációban. Azerbajdzsán az oroszok által közvetített tűzszünet megsértésével vádolja Örményországot.
A nemzetközi közösség aggódik a konfliktus miatt
Emmanuel Macron franci elnök kedden az azerbajdzsáni elnökhöz, Ilham Alijavhez fordult, és felszólította, hogy országa tartsa tiszteletben a tűzszünetet. Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is lépett az ügyben, és mindkét ország vezetőjét felkereste telefonon, hogy a harcok felfüggesztését kérje.
Oroszország mint a konfliktushoz legközelebbi nagyhatalom közvetítőként jár el a felek között. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin személyes ügyének tekinti a két ország közötti konfliktus megoldását.
Az elnök természetesen mindent megtesz, hogy segítsen enyhíteni a feszültséget a határon – mondta Peszkov.
Törökország nyíltan Azerbajdzsán pártját fogja a konfliktusban. Mevlut Cavusoglu török – külügyminiszter kijelentette, hogy Örményországnak abba kell hagynia provokációit, és a béketárgyalásokra kell összpontosítania.
A hétfő esti összecsapást a legrosszabbnak tartják 2020 óta, amikor több ezren haltak meg a harcokban. Akkor Oroszország közbenjárásával a harcok azzal értek véget, hogy az örmények kivonták a csapataikat a Hegyi-Karabah körüli területekről.
Oroszország csaknem kétezer katonát telepített a térségbe békefenntartás céljából.