Stoltenberg: Törökország fenntartásai ellenére sem várható késedelem a NATO tervezett bővítésében

Stoltenberg: Törökország fenntartásai ellenére sem várható késedelem a NATO tervezett bővítésében

13:06 Május 16, 2022

Politika 760 5 хвилин

Українська

Törökország fenntartásai ellenére sem számítanak késedelemre Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozásában – jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán Berlinben.

Stoltenberg hangsúlyozta: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását. „Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot” – mondta a NATO főtitkára.

Stoltenberg kiemelte egyben azt is, hogy a lehetőségekhez képest a NATO felgyorsítaná a ratifikációs eljárást a két ország esetében, s az átmeneti időben pedig megpróbál majd biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve a NATO-erők jelenlétének erősítését a térségben. A NATO-főtitkár nem jelölte meg pontosan, hogy melyik térségre gondol.

Stoltenberg beszélt az ukrajnai háborúról is. Szerinte Oroszország offenzívája megakadt a Donbász térségében.
„Oroszország háborúja nem Moszkva tervei szerint zajlik. Nem sikerült elfoglalniuk Kijevet. Most elvonulnak Harkiv térségéből és a nagyszabású offenzívájuk megakadt a Donbászban” – emelte ki.

A NATO-főtitkár egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút. „Oroszország nem tudja teljesíteni stratégiai célkitűzéseit. (…) Ukrajna kitart. A NATO pedig erősebb, mint valaha” – hangoztatta. Törökország a nap folyamán ismertette, milyen feltételekkel járulna hozzá Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásához.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a vasárnapi tanácskozáson kijelentette, hogy Helsinkinek és Stockholmnak fel kell hagynia az Ankara által terrorszervezeteknek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatásával, valamint egyértelmű biztonsági garanciákat kell adniuk és fel kell oldaniuk bizonyos hadiipari termékekre vonatkozó exportkorlátozásaikat is, ha csatlakozni szeretnének a NATO-hoz.

„Feltétlenül szükség van biztonsági garanciákra. Fel kell hagyniuk a terrorista szervezetek támogatásával” – húzta alá Cavusoglu.

„Álláspontunk a napnál is világosabb. Ez nem fenyegetés, s nem is alkuhelyzet, amelyben érdekeinket szeretnénk érvényesíteni. Populizmusról sincs szó. Egyértelműen arról van szó, hogy két lehetséges tagállam terroristákat támogat” – fogalmazott a török tárcavezető.

Cavusoglu mindemellett hangsúlyozta, hogy Törökország nem ellenzi a NATO úgynevezett „nyitott ajtók”” politikáját.
Kiemelte azt is, hogy svéd és finn hivatali partnereivel jó megbeszéléseket folytatott az ügyben és javaslatokat is tettek Ankara legitim aggályainak orvoslására. Hozzátette: bizonyítékokat adott át a finn és a svéd külügyminiszternek, hogy terroristák élnek országaik területén.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy beszélt Cavusogluval Ankara fenntartásairól és meggyőződését fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek közös nevezőre jutni.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozáson arról beszélt, hogy Finnország és Svédország lényegében már NATO-tagok.

„Svédország és Finnország nemcsak partnereink és barátaink, hanem az európai családunk tagjai. Ezért teljeskörű támogatásunkat élvezik bármely döntést is hozzák most saját biztonságukról” – mondta. Baerbock szerint Oroszország tettei felérnek a NATO-val 1997-ben kötött együttműködési megállapodás egyoldalú felmondásával.

„Az orosz kormány világossá tette, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány már semmit sem jelent számára. Ebből kifolyólag el kell fogadnunk, hogy ezt az alapokmányt Oroszország és nem a NATO mondta fel egyoldalúan” – jelentette ki Baerbock arra az egyezményre utalva, amely egyrészt a bizalomépítést, másrészt a Kelet-Európában telepíthető csapatok létszámát korlátozta mindkét oldalon.

Hírügynökségek felidézték, hogy a NATO 2014-ben függesztette fel a gyakorlati együttműködést Oroszországgal a Krím-félsziget elcsatolása nyomán. Oroszország végül diplomatái kiutasítására válaszul 2021 októberében felfüggesztette misszióját a NATO-ban, majd bezáratta az észak-atlanti szövetség moszkvai képviseleti irodáját.

Forrás: hirado.hu

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei