Oroszország–EBESZ: A tárgyalások harmadik (utolsó) fordulójának legfontosabb eseményei

Január 13-án Bécsben került sor az EBESZ Állandó Tanácsának idei első ülésére. A találkozón a szervezet 57 tagországa, valamint Ukrajna és Oroszország is részt vett. A találkozó Oroszország és a Nyugat közötti komoly ellentmondások hátterében zajlott.

Amint azt Zbigniew Rau, a lengyel külügyminisztérium, január 1-től az EBESZ vezetője az EBESZ Állandó Tanácsának ülésén megjegyezte, Európában a háború kirobbanásának kockázata nagyobb, mint valaha az elmúlt 30 évben. Egyben kihangsúlyozta, az EBESZ-nek a kelet-európai biztonsági kérdésekre valamint a donbászi konfliktus békés rendezésére kell erőfeszítéseit összpontosítania. Tézisét Helga Maria Schmid, az EBESZ főtitkára is támogatta, aki az Állandó Tanács megnyitóján így fogalmazott: „A térségben a helyzet veszélyes. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a diplomáciai csatornákat az eszkaláció megállításához és a bizalom, az átláthatóság és az együttműködés helyreállításához.”

Mint tudjuk, a bécsi találkozóra az Oroszország–NATO Bizottság brüsszeli heves tárgyalásai másnapján került sor, amelynek eredményei alapján az USA és Oroszország külpolitikai intézményeinek magas rangú tisztségviselői, Wendy Sherman és Szergej Rjabkov konstatálták: „mély nézeteltérések vannak Európa biztonságát illetően”. Moszkva indokolatlanul követel a NATO-tól garanciákat, miszerint nem terjeszkedik keletre, lemond a közepes és kis hatótávolságú rakéták telepítéséről valamint korlátozza katonai tevékenységét Európában.

Ugyanakkor Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ képviselője kijelentette, hogy „ha Moszkva ésszerű időn belül nem hall konstruktív válaszokat javaslataira, Oroszország agresszív magatartása folytatódik”, kénytelen lesz levonni a megfelelő következtetéseket, és minden szükséges intézkedést megtenni a stratégiai egyensúly biztosítása és „felszámolni nemzeti biztonságát fenyegető elfogadhatatlan momentumokat”.

Michael Carpenter, az Egyesült Államok EBESZ-képviselője pedig zsarolással vádolta Oroszországot és biztosított arról, hogy a szövetségesek nem engednek a fenyegetéseknek, de készen állnak a tárgyalások folytatására. „Igen, álláspontjaink nagyon ellentétesek, de ez nem jelenti azt, hogy ne érthetnénk meg egymást” – jelentette ki az amerikai diplomata az orosz „Dozsgy” tévécsatorna adásában.

Elmondása szerint az a feladat, hogy „meghatározzuk, milyen formában lehetne elmélyíteni a párbeszédet az elkövetkezendő hónapokban”. Az Egyesült Államok nagykövete ugyanakkor rendkívüli aggodalmának adott hangot, panaszkodott a sajtó képviselőinek az EBESZ megfigyelők kelet-ukrajnai munkakörülményeinek romlása miatt abban a zónában, amely az oroszpárti szeparatisták felügyelete alatt áll.

Ezzel egy időben Szergej Rjabkov, az orosz külügyminiszter helyettes a sajtónak kijelentette, hogy a Kreml nem lát indokot arra, hogy a közeljövőben újabb fordulót tartsanak a biztonsági tárgyalásokat illetően. Az orosz hatalom ezt a „kérdés megközelítése terén lévő különbséggel” valamint a Nyugat az orosz fél „kulcsfontosságú” követelményei teljesítésének megtagadásával magyarázza.

A nyugati országok pedig azzal vádolják Oroszországot, hogy a támadásra készülve mintegy 100 ezer katonát, tankokat, tüzérséget vont össze az ukrán határ közelében. Moszkva ezt egyenesen tagadja, és a katonai terjeszkedést „válasznak szánta a NATO jelenlétére a térségben, amelyet saját befolyási övezetének tekint”.

Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője az Unió védelmi miniszterei nem hivatalos találkozójának kezdete előtt a franciaországi Brestben kijelentette, hogy az orosz csapatok áthelyezése „része annak a nyomásnak”, amelyet Moszkva „követelményei kielégítésének elérése érdekében” gyakorol, de „ilyen nyomás alatt a tárgyalásokról szó sem lehet”.

NEWSMAKER