A Putyin nélküli Oroszország számára a legfőbb veszélyt saját politikai elitje jelentheti

Oroszország jövőjének témája a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok egyik legaktuálisabb témája. A kazahsztáni események, valamint az USA-val, a NATO-val és az EBESZ-szel folytatott eheti tárgyalások fényében pedig még népszerűbbé vált a szakértők körében. Viszont nemcsak a nyugati politológusok kommentálják Oroszország jövőjét, hanem az orosz szakértőik is megosztják véleményüket ebben a kérdésben.

Például Konsztantyin Kalacsev, közismert politológus, a Politikai Szakértői Csoport vezetője véleménye szerint az idei évben Oroszországra nézve a legfőbb veszélyt nem a Nyugat, hanem saját politikai elitje jelentheti, amely „a lakosság elszegényedésére” koncentrál, és az esetleges kihívásokra megszorításként reagál. Kalacsev ezen véleményét az „Novij Gyeny” információs kiadványnak adott interjújában fejtette ki.

„Putyin, mint legfelsőbb bíró valamint az elit érdekeit egyeztető ember biztosítja a rendszer stabilitását. Így érthető, ha történik vele valami, ne adja isten, nem kizárt, hogy a rendszer meginog. De a mi rendszerünk ebben a tekintetben eltér attól, amit Kazahsztánban látunk. Például nálunk nem játszik olyan szerepet a vallási tényező. Például Nazarbajev egyik unokaöccsét azzal vádolják, hogy létrehozta saját Jami-ját…” – emelte ki az orosz politológus.

Ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszországnak és Kazahsztánnak egyforma problémái vannak, amelyek végül rombolhatják az államrendszer stabilitását. „Náluk is, nálunk is tekintélyelvű rezsim működik, nyersanyag alapú gazdaság, szakadék a szegények és gazdagok között, az elit belső konfliktusai, de mi azért mégis mások vagyunk.

„Ami a tapasztalatokat illeti, mindenki azt mondja, hogy ez a kazahsztáni történet arra készteti Putyint, hogy élete végéig elnök legyen. Viszont a kazahsztáni eseményeknek más tanulsága is van. Vagyis amíg beszámítható vagy elnök maradsz, amint elveszíted cselekvőképességedet, összeomlik a rendszer. És Putyinnak ezt tudnia kell.  Ezért a kazahsztáni történetnek éppen ellenkezőleg, arra kell ösztönöznie Putyint, hogy úgy szervezze meg a hatalomátadást, hogy rendelkezzen a rendszer közép- és hosszú távú stabilitásához szükséges garanciákkal. Senkinek sincs szüksége a kapcsolatok tisztázására a haldokló cár ágya mellett, legalábbis Oroszországban” – emelte ki Kalacsov.

„Nem az a probléma, hogy (Kazahsztán ex-elnöke) Nazarbajev lett a kazahsztáni hatalom tranzitjának kezdeményezője, hanem az, ahogy végrehajtotta. Mi az, amit jól, és mi az, amit rosszul csinált, még elemezni kell. A hatalomváltás pedig elkerülhetetlen. Ezt az átállást azonban úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzanak újabb problémákat.

Valódi átmenetre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a végén biztosak lehessünk abban, hogy a rendszer megőrzi stabilitását az elnök élete során és halála után is” – magyarázta az orosz szakértő.

Véleménye szerint a fő veszélyt Oroszországra „saját uralkodó elitje jelenti”. „A probléma az, hogy minden gazdasági és politikai reformnak átfogónak, rendszer-és időszerűnek kell lennie. A vágy arra, hogy mindent konzerváljanak, a zsákutcába való haladás semmi jót nem ígér a rendszernek. Védekezés közben lehetetlen megnyerni a háborút” – hangsúlyozta ki a politológus.

„Itt is egy komoly kérdés, mennyire komolyan viszonyul kormányunk ahhoz, hogy mind a gazdasági, mind politikai modernizációra van szükség.  Néha beszélgetek azokkal, akik hatalmon vannak, és az a véleményük, hogy az életszínvonal emelése rossz hatással van a politikai stabilitásra – nem kell kényeztetni a népet…” – hangsúlyozta Kalacsov.

„A maradiság és archaizmus – ezek jelentenek veszélyt. Ilyen körülmények között egy pillanat alatt minden széteshet. Beforraszthatja a kazánt, és továbbra is tüzet rakhat alatta, és várhatja, hogy nem történik semmi. De végül valaki megtalálja a kiút lehetőségét” – összegezte Kosztyantin Kalacsev.

NEWMAKER