Hétfőn indította Irán a „Nagy Próféta” elnevezésű hadgyakorlatát. Az akció keretében robotrepülőgépeket és ballisztikus rakétákat is teszteltek – ennek kapcsán a nemzetközi megfigyelők aggodalmuknak adtak hangot. Az iráni vezérkari főnök, Mohammad Hoszein Bageri szerint a hadgyakorlat „figyelmeztetés” volt Izrael számára.
Bageri szerint az iszlám köztársaság „rakéták százaival” rendelkezik, és ezek „meg tudnának semmisíteni egy olyan országot, amely meg merné támadni”. Hozzátette, hogy tizenhat, különböző típusú ballisztikus rakétát indítottak előre kijelölt célpontok ellen a hadgyakorlaton. Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka szintén fenyegetést intézett Izraelhez.
A manőver komoly figyelmeztetés a cionista rezsim képviselői számára. Amennyiben a legkisebb hibát is elkövetik, levágjuk a kezüket – hangoztatta Szalami. Az állami televízióban megjelent felvételeken rakétákat lehetett látni, amint megsemmisítettek egy célpontot, amely az izraeli Dimona nukleáris létesítményre hasonlított.
A Dimona nukleáris létesítmény másával a Forradalmi Gárda sikeresen gyakorolhatta rakétákkal végrehajtott hadgyakorlata során a cionista rezsim egyik kritikus központja elleni támadást – közölte a Tasznim félhivatalos hírügynökség. A Nagy próféta fedőnevű hadgyakorlat hétfőn indult a Perzsa-öböl menti Busehr, Huzesztán és Hormozgán tartományokban.
A brit kormány élesen bírálta pénteken, hogy a manőver során ballisztikus rakétákat is bevetettek, amit a regionális és nemzetközi biztonság fenyegetéseként értékelt. Állásfoglalásában a londoni külügyminisztérium leszögezte, hogy a ballisztikus rakéták bevetése az ENSZ 2231-es számú határozatának súlyos megsértését jelenti, amely tilt bármiféle cselekményt nukleáris robbanófejek hordozására képes eszközökkel. A hadgyakorlatot a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztését célzó, Bécsben zajló tárgyalások hátterében tartották. Az egyeztetések legutóbb elakadtak, de hétfőn vélhetően ismét összeülnek a felek. Az amerikai kormány közölte: felkészül a megbeszélések kudarcára.
Irán 2015-ben egyezett meg – uniós közvetítéssel – az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt kívánta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. Donald Trump korábbi amerikai elnök többször kikelt a megállapodás ellen, és 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát a többhatalmi atomalkuból, mondván, az nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is.