Belorusszia részvétele nélkül nyílt meg a Keleti Partnerség hatodik csúcstalálkozója Brüsszelben

December 15-én Brüsszelben az Európai Unió, valamint Ukrajna, Moldova, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán vezetői részvételével megkezdődött a Keleti Partnerség program hatodik csúcstalálkozója.

Ez a nemzetközi találkozó első alkalommal kerül megrendezésre Fehéroroszország hivatalos képviselői nélkül, amely, mint tudjuk, ez év nyarán felfüggesztette részvételét a programban az ország ellen bevezetett EU-s szankciók miatt. A France-Presse francia hírügynökség szerint Minszket egy „zászló nélküli üres fotel” képviseli ezen az eseményen.

„Az EU vezetői megpróbálják megmenteni a Keleti Partnerség programot Ukrajnával, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal, az öt, egykoron szocialista köztársasággal, akik szembesültek a Moszkvából szervezett destabilizációs kísérletekkel” – konstatálja a France-Presse.

Amint azt egy magas rangú európai tisztségviselő az ügynökségnek névtelenül elmondta: „A csúcstalálkozó időpontja sikeres választás volt, mert ezek az országok nehéz időszakon mennek keresztül Oroszország nyomása és a belföldi küzdelmei miatt.”

Ez a csúcstalálkozó kétségtelenül a csalódás forrása lesz, mivel az Európai Unió nem tudja kielégíteni Ukrajna, Grúzia és Moldova tagsági igényét. „Nem tehetünk semmit. Egyes tagállamok ragaszkodnak Grúzia és Ukrajna EU-ba való felvételéhez, de mások számára ez lehetetlen” – jelentették ki az európai magas rangú tisztviselők a kulisszák mögött.

A sajtóval való találkozót megelőzően ismertté vált, hogy a csúcstalálkozó napirendjén szerepel többek között a járvány kérdése, a Keleti Partnerség program tagországai reformjai, EU-s programok támogatása. A vezetők ugyanakkor várhatóan megvitatják a térség biztonságával kapcsolatos helyzetet is, különös tekintettel az ukrán határszakaszra, a Fehéroroszországra és a hegyi-karabahi konfliktus szabályozására.

„A csúcstalálkozónak több célja is van, amelyek között van a program iránti elkötelezettségünk és partnereinkkel való szolidaritásunk megerősítése, a reformok előmozdítására való összpontosítás, beleértve az emberi jogok, valamint a demokrácia és a jogállamiság, a béke és a stabilitás elérése érdekében a régióban az erőfeszítések megerősítése” – jegyezték meg a csúcstalálkozó résztvevői.

A hegyi-karabahi konfliktus megvitatása még kedden elkezdődött.

Charles Michel, az Európai Tanács vezetője fogadta Örményország és Azerbajdzsán vezetőit, hogy „levezessék a térségben még mindig fennálló feszültséget”. Charles Michel mindkét országot felszólította, hogy újítsák meg az egymás iránti bizalmat, és az „átfogó béke megállapodásra” törekedjenek.

A „Keleti partnerség” programot 2009-ben hozták létre az EU és hat partner közös uniós kezdeményezéseként: Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna. 2021 nyarán Ukrajna, Grúzia és Moldova memorandumot írt alá Kijevben egy különleges háromoldalú csoport létrehozásáról három ország külügyminisztériumai közötti együttműködés, koordináció és párbeszéd elérése érdekében, hogy „ily módon fejezze ki elszánt és eltökélt szándékát, hogy az EU tagjává váljon”.

„Ismerjük ezen országok törekvéseit, mi egy társulási megállapodás alapján dolgozunk”, amelyet 2014-ben írtunk alá Kijevvel, Tbiliszivel és Kisinyovval… Mi ezeknek az országoknak egyéni partnerséget ajánlunk. Ez azon alapul, hogy többet adjunk azoknak, akik többet akarnak”, jelentette ki a csúcstalálkozó előtt Peter Stano, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtótitkára az újságírókkal való találkozón. Egyben emlékeztetett arra, hogy idén júliusban 2,3 milliárd eurós beruházási tervet terveztek, további 17 milliárd euró bevonásával, hogy felújítsák a partnerséget. […] A (a pénzeszközök) elosztása a reformoktól és a benyújtott projektek életképességétől függ” – magyarázta Josep Borrell.

NEWMAKER